A
gazdaság kötöttségeinek eltörlése
-
az
ősiség törvényének eltörlése
o
Mi
ez az ősiség törvénye?
§ 1351-ben Nagy
Lajos király hozza, a nemesi kiváltságokat tartalmazó Aranybulla kiegészítése
lett
§ kimondja, hogy a
nemesi földeket nem lehet eladni, ha valakinek nincs utóda, akkor a család
oldalága örökli, és csak akkor száll a királyra vissza, ha oldalágon sincs
örökös
§ a 14. században
az volt a célja a törvénynek, hogy a nemesi családok erősödjenek meg, ne okozza
a család vesztét egy birtokeladás, vagy egy gyermek nélküli házasság
o
a
19. században az ősiség törvénye azonban már nagyon nem volt korszerű
o
Széchenyi
István első könyvének címe „Hitel”
§ Mi a hitel?
·
ha
valakinek nincs elég tőkéje, de egy vállalkozást szeretne indítani, akkor egy
banktól hitelt vesz fel valamekkora kamatra, a sikeres vállalkozás után az
alaptőkéből profitot termel és a felvett hitelt visszafizeti a banknak, így
mindenki jól jár
§ Széchenyi az
ország egyik legnagyobb birtokosaként hitelkérelemmel fordult egy bécsi
bankhoz, ami a legnagyobb döbbenetére elutasította a hitelkérelmét
§ mert nincs elég
fedezete
·
Miért
nincs, hiszen ő az ország egyik legnagyobb földbirtokosa?
o
de
a földbirtokkal a bank nem tud kezdeni semmit, mert az ősiség törvénye alapján
a nemes nem adhatja el a földbirtokát, vagyis a bank számára nem jelent valós
fedezetet
o
az
ősiség törvényének problémája
§ a 19. század
Európában a vállalkozások százada, amiből Nyugat-Európában a nemesek is
kiveszik a részüket
§ a vállalkozás
logikája alapján tőkéből profitot termel a vállalkozó
§ a magyar
nemeseknek azonban nincs tőkéje, hiszen hatalmas földbirtokuk sem ér a
gyakorlatban sem semmit, hiszen nem lehet pénzzé tenni
§ a 19. század
logikájához már nagyon nem illik az ősiség törvénye, Széchenyi mondja ki
elsőnek, hogy ezt meg kell szüntetni, mert csak akadályozza a gazdaságot
§ Széchenyi végül
írt egy dörgedelmes levelet a banknak és végül hozzájutott a hitelhez
-
a
robot eltörlése
§ más néven a
munkajáradék
§ a jobbágy ingyen
munkával művelte a földesúr földjét, a majorságot
§ ez évente akár
150-200 nap munkát is jelenthetett
o
ezt,
mint az egyik jobbágysághoz kötődő feudális szolgáltatást természetesen el kell
törölni a polgárosodás hívei szerint
o
a
gazdaságot különben is hátráltatja, hiszen a jobbágy nem érdekelt a pontos és
gyors munkában
§ a jobbágyokat a
robot eltörlése érdekelté tenné a munkájukban
-
a
céhrendszer felszámolása
o
az
ipari termelés középkori módja
o
szigorú
szabályok vonatkoznak a mesterekre az anyag beszerzésétől a termék eladásáig
o
a
céhekben egy mester készíti az árut
o
Milyen
módon termeltek ekkor Nyugat-Európában?
§ manufaktúrákban
és gyárakban
§ ezek a modern
tömegtermelésre berendezkedett üzemek
§ a céhek nem
versenyezhetnek ezekkel
§ ha egy ország
ipara céhes keretek közt termel, nem lehet versenyképes európai szinten
Iparfejlesztés
-
Magyarország
a Habsburg Birodalmon belül a mezőgazdasági termékek előállítására szakosodott
o
a
Habsburg Birodalom tudatosan hátráltatta a magyar ipar fejlődését
-
ha
Európa gazdaságára tekintünk, azt mondhatjuk, hogy az ipar vált a gazdaság
fontosabb ágává
o
míg
a mezőgazdasági termelés nagyjából hasonlóan folyt, mint pár évtizede, az
iparban forradalmi változások játszódtak le
o
az
az állam vált gazdaságilag sikeresebbé és erősebbé, amelyik ki tudta használni
az ipari forradalmat
o
ezt
látták a Nyugat-Európában megforduló magyar arisztokraták is, mint például
Széchenyi István
A
politikai szabadságjogok kiterjesztése
-
a
felvilágosodás eszméi kapcsán beszéltünk ezekről
o
a
törvény előtti egyenlőség megteremtése
o
a
sajtószabadság megteremtése
§ Mi az, ami a
sajtót korlátozta Magyarországon a reformkorban?
·
a
cenzúra
·
minden
nyomtatásban megjelenő lapot és könyvet előzetesen be kellett mutatni és
engedélyeztetni
·
a
Habsburg kormányzat által működtetett cenzorok mindent kihúztak, ami
ellenkezett az érdekükkel
