-
a kadet vezette liberális Ideiglenes Kormány
intézkedései
o a
cárt lemondásra szólították fel és Oroszországot demokratikus köztársasággá
alakították
o a
háború folytatása mellett álltak ki
o haladó,
demokratikus törvényeket hoztak
§
eltörölte a halálbüntetést
§
új választójogi törvény: a nők is szavazhattak
(Angliában, Franciaországban vagy az USA-ban sem lehetett szavazni)
§
Oroszország a legszabadabb és leghaladóbb
országgá vált törvényei alapján az Ideiglenes Kormány uralma alatt
- az ideiglenes Kormány gyorsan elvesztette
népszerűségét
o a
létrejött Ideiglenes Kormány megalakulásának első napjától kezdve gyengének
bizonyult, mivel nem rendelkezett sem világos programmal, sem kellő
önbizalommal és karizmatikus vezetővel
o a
munkásság nem érezte a változást, miközben látta, hogy változtatnak több
mindenen
§
bevezették a nyolcórás munkanapot, de a háború
végéig elhalasztották a bevezetést
§
a sztrájkokat nem engedélyezték
o a
parasztok földosztást akartak, hogy mindenki a saját földjén dolgozhasson
§
a Kormány az alkotmány kidolgozásáig
elhalasztotta a földkérdés megoldását, vagyis nem oldotta azt meg
·
valószínűleg azért mert a katonák 80%-a paraszt
volt és ők hazaszaladtak volna földosztáskor
o a
háborút folytatják
-
a bolsevikok előretörése
o céljuk
világos volt és népszerű a széles tömegek körében
§
véget akartak vetni a háborúnak és fel akarták
osztani a nagybirtokokat a parasztok között
§
17 éves emigráció után Zürichből hazatért Lenin,
így karizmatikus vezetője is lett a bolsevik iránynak
·
a németek segítették hazatérni Lenint, hogy a
karizmatikus vezetővel Oroszországban ténylegesen nyerjen a forradalom és
lépjenek ki a háborúból
·
Lenin erőssége szervezőképessége volt
§
elsősorban munkástanácsokat (oroszul
szovjeteket) alakítottak az orosz városokban, így népszerűsítették eszméiket és
növelték támogatottságukat
§
Lenin elutasította, hogy bármilyen alkotmányos
keretek között történjen a hatalom megragadása, azonnali cselekvésre buzdított
·
2 hét alatt szervezték meg a forradalmat
-
a bolsevik hatalomátvétel
o a
bolsevikok felfegyverezték a munkásokat és 1917 októberében lényegében erőszak
nélkül átvették a hatalmat Pétervárott
§
az Ideiglenes Kormány támogatottsága ekkorra megszűnt,
teljesen szétestek, kísérletet sem tettek a bolsevik vezetők letartóztatására
o Lenin
bejelentette, hogy minden hatalmat a szovjetek vettek a kezükbe
o a
cári családot kivégezték
- a
háború kérdése
- az
új hatalomnak mindenekelőtt a háború kérdését kellett megoldania
- az
új szovjet kormány mindenképpen békét akart, ezért decemberben
fegyverszünetet kötött Németországgal, majd megkezdte a béketárgyalásokat
- mivel
a hatalomra jutó kommunisták békepártiak voltak, a harcok azonnali
lezárását nyilvánították ki
- a németek
viszont felismerve a helyzetet békekötés helyett elkezdtek előrenyomulni
Moszkva felé, ugyanis a hadsereg nélküli Szovjet-Oroszország könnyű
zsákmányt „kínált fel”
- az
újonnan szervezett Vörös Hadsereg csak Pétervár előtt tudta megállítani a
németeket
- ezután
az oroszok aláírtak egy súlyos feltételeket tartalmazó békeszerződést
- Szovjet-Oroszország
beleegyezett a Baltikum, Belorusszia egy része és egész Ukrajna német
megszállásába, valamint kötelezettséget vállalt, hogy hatalmas
hadisarcot fizet Németországnak
- így
a keleti front katonailag tulajdonképpen megszűnt
Az erőviszonyok megváltozása (1916-1917)
- a központi hatalmak 1916 közepén végleg védekezésbe szorultak
- az elhúzódó háború az antantnak kedvezett
- az új szabály szerint az győz, aki huzamosabb időn át nagyobb emberi és anyagi erők felvonultatására képes
- a központi hatalmak lakossága 120 millió fő, az antanté 240
- az antant ipari potenciálja lényegesen nagyobb a központi hatalmakénál
- szerencsésebb földrajzi fekvése van az antantnak („harapófogó”)
- tengeri blokád (utánpótlás megakadályozása)
- a Monarchiában a nemzetiségek az oroszokat támogatják, nem kovácsolódik össze közös célért a soknemzetiségű államalakulat
- békeajánlatok
- a központi hatalmak 1916 végétől próbálkoztak tapogatózni béketárgyalásokkal kapcsolatban, de az álláspontok messze voltak egymástól
- a háború eldöntéséhez szükség volt az Egyesült Államok segítségére
- belépés oka
- az amerikai hadba lépést a németek provokálták ki a korlátlan tengeralattjáró-háború kihirdetésével
- 1915. május 5-én egy U-boot elsüllyesztette a fegyverek mellett amerikai utasokat is szállító angol Lusitaniát
- az eseményt az amerikai közvélemény felzúdulása, valamint Wilson elnök tiltakozása követte
- a belépés „morális” indoka a németek igazságtalan háborúja elleni fellépés volt, de az sem volt mellékes, hogy ha az antant elveszti a háborút, azzal elvesznek az amerikai kölcsönök is
- az USA hadba lépése jelentősen megváltoztatta az erőviszonyokat
- bár közvetlen katonai segítséget csak 1918 nyarán adott, ipari és mezőgazdasági potenciálja szinte kimeríthetetlen volt, szemben a gazdaságilag kimerülőfélben lévő németekkel
- olyan mértékű kereskedelmi flottát bocsátott az antant rendelkezésére, ami mellett a veszteségek jelentéktelenek voltak: ez a német tengeralattjáró-háború kudarca
- az antant egy nagy támadás reményében a háborúba történő belépésre késztette az addig semleges Görögországot
A háború lezárása:
- 1918 augusztusában indult egy nagy antant támadás Észak-Franciaországban Amiens-nél
- 100 000 ausztrál és kanadai katona, 400 tank, 900 repülőgép, 2000 ágyú
- a gyalogság és tüzérség eddigi tapasztalatok alapján legösszehangoltabb támadása sikeres volt a fáradtabb németek ellen
- az antant áttörte a német vonalakat, a német hadsereg menekülni kezdett
- a német hadvezetés augusztus 9-ét a német hadsereg fekete napjának nevezte
- Amiens után a szövetségesek kis támadásokkal folyamatosan szorították vissza a németeket
- a bolgárok tartották a Balkánt a központi hatalmak számára, de 1918-ban egy nagy antant haderő szállt partra Macedóniában
- a bolgárok nem tudták sokáig tartani magukat, a szövetséges haderő előrenyomult a Monarchia irányába
- a németeknek másik szövetségesükkel, a haldokló Törökországgal is bajuk volt
- 1917-ben a britek elfoglalták Bagdadot és nyomultak előre
- sorban kértek fegyverszünetet a központi hatalmak államai: Bulgária, Törökország, a Monarchia és végül Németország
- november 11-én a compiegne-i erdőben, egy vasúti kocsiban a német delegáció Foch marsall előtt aláírta a fegyverszüneti egyezményt
- Németország kapitulációjával véget ért az első világháború
- már csak a győzteseknek kellett megegyezniük, hogy a vesztesek milyen arányban fizessenek a négy és fél év minden áldozatáért
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése