7. osztály_órai jegyzet_A versailles-i béke

• minden háborút békekötés zár le
• elvesznek tőle területeket
• nagy összegű hadisarc fizetésére kötelezik
• ezt az első világháború után jóvátételnek hívták
• hadseregének nagyságát korlátozzák
• a kérdés, hogy milyen mértékűek a szankciók
• a békekonferencia résztvevői közül Wilson amerikai elnök volt a legmérsékeltebb
• ő még a háború befejezése előtt közzétette 14 pontba szedve azokat az alapelveket, melyeket a rendezésre vonatkozóan fontosnak tartott
• elutasította a titkos szerződéseket, nyílt béketárgyalásokat és diplomáciát követelt
• a fegyverkezést lehető legalacsonyabb szintre akarta csökkenteni
• a gyarmati igények rendezésénél tekintettel kellett lenni az érintett népek érdekeire is
• az Oszmán Birodalom és Ausztria-Magyarország népeinek az önrendelkezést, a Balkán etnikai viszonyok alapján történő felosztását
• a valamennyi országnak kollektív biztonságot nyújtó „Népszövetség” megteremtésének programját
• az európai hatalmak keményebb elveket akarnak
• az első világháború a történelem addigi legvéresebb, legtöbb halált és legnagyobb pusztítást okozó háborúja volt
• a felek az elhúzódó küzdelemben egyre szélsőségesebben gondolkoztak az ellenfélről
• gonoszként, szinte a Sátánként tekintettek az ellenségre
• a propaganda a népekre is hatott – gyűlölet alakult ki Európa népei között is
• a népek a legyőzöttek kemény megbüntetését követelték, így a politikusok sem nagyon tudtak mérsékletet tartani
• az angolok, olaszok, de különösen a franciák ennek eredményeként hatalmas, olykor túlzó békeszerződésbeli cikkelyeket fogalmaztak meg
• területi változások
• Európa két „korszerűtlennek” tartott nemzetek feletti állama helyén ún. nemzetállamokat hívtak életre
• az Oszmán Birodalom
• felbomlott, elvesztette területének háromnegyed részét
• létrejött a modern Törökország
• az Osztrák-Magyar Monarchia
• a soknemzetiségű, belső problémákkal küzdő Monarchia nem élhette túl a háborút
• a nemzetiségek önálló államokat akartak létrehozni és a győztes antant is támogatta ezt
• 1918 október: a soknemzetiségű Monarchia helyén nemzeti államok alakultak
• Csehszlovákia, Jugoszlávia, illetve területek kerültek Romániához
• a Habsburgok több száz éves uralkodás után elvesztették trónjaikat, Ausztria és Magyarország is köztársasággá vált
• a vesztes hatalmaktól nagyobb területeket csatoltak el
• Németország elvesztette Elzász-Lotaringiát, ami Franciaországhoz került és további kisebb területeket
• Ausztriának le kellett mondania Dél-Tirolról, Isztriáról, Triesztről és Dalmáciáról Olaszország javára
• a történeti Magyarország korábbi területének 71,5, lakosságának 63,6 került a szomszéd államok fennhatósága alá
• ez 3,4 millió magyart jelentett
• jóvátétel
• a békeszerződés arra kötelezte Németországot, hogy megtérítse a szövetségeseknek a háború során okozott károkat
• az összeget később határozták meg (1920-ban a boulogne-i konferencia: 269 milliárd aranymárka 42 év alatt)
• ez olyan nagy összeg volt, amit gyakorlatilag lehetetlen volt fizetni, a győztesek nem tudtak mérsékletet tanúsítani Németországgal szemben
• nem lehetett reálisnak tartani ezeket a szankciókat, tehát nem megbánást, hanem ellenérzést, dühöt érhettek el a legyőzöttek között
• minden vesztes fél jóvátétel fizetésével tartozott
• hadseregek
• Németország hadseregét 100 ezer főre korlátozták, megtiltva az általános hadkötelezettséget, a nehéztüzérség és a modern fegyvernemek (pl. légierő) alkalmazását
• hasonló elveken alapult a többi békeszerződés is
• Népszövetség
• a világháború utáni világ konszolidációjához elengedhetetlenül szükségesnek tartottak egy állandó nemzetközi szervezetet: a Nemzetek Szövetségét (Népszövetség)

7. osztály_órai jegyzet_A háború lezárása

Az erőviszonyok megváltozása (1916-1917)

• a központi hatalmak 1916 közepén végleg védekezésbe szorultak
• az elhúzódó háború az antantnak kedvezett
• az új szabály szerint az győz, aki huzamosabb időn át nagyobb emberi és anyagi erők felvonultatására képes
• a központi hatalmak lakossága 120 millió fő, az antanté 240
• az antant ipari potenciálja lényegesen nagyobb a központi hatalmakénál
• szerencsésebb földrajzi fekvése van az antantnak („harapófogó”)
• tengeri blokád (utánpótlás megakadályozása)
• a Monarchiában a nemzetiségek az oroszokat támogatják, nem kovácsolódik össze közös célért a soknemzetiségű államalakulat

• békeajánlatok
• a központi hatalmak 1916 végétől próbálkoztak tapogatózni béketárgyalásokkal kapcsolatban, de az álláspontok messze voltak egymástól

• a háború eldöntéséhez szükség volt az Egyesült Államok segítségére
• belépés oka
• az amerikai hadba lépést a németek provokálták ki a korlátlan tengeralattjáró-háború kihirdetésével
• 1915. május 5-én egy U-boot elsüllyesztette a fegyverek mellett amerikai utasokat is szállító angol Lusitaniát
• az eseményt az amerikai közvélemény felzúdulása, valamint Wilson elnök tiltakozása követte
• a belépés „morális” indoka a németek igazságtalan háborúja elleni fellépés volt, de az sem volt mellékes, hogy ha az antant elveszti a háborút, azzal elvesznek az amerikai kölcsönök is
• az USA hadba lépése jelentősen megváltoztatta az erőviszonyokat
• bár közvetlen katonai segítséget csak 1918 nyarán adott, ipari és mezőgazdasági potenciálja szinte kimeríthetetlen volt, szemben a gazdaságilag kimerülőfélben lévő németekkel
• olyan mértékű kereskedelmi flottát bocsátott az antant rendelkezésére, ami mellett a veszteségek jelentéktelenek voltak: ez a német tengeralattjáró-háború kudarca
• az antant egy nagy támadás reményében a háborúba történő belépésre késztette az addig semleges Görögországot

A háború lezárása:

• 1918 augusztusában indult egy nagy antant támadás Észak-Franciaországban Amiens-nél
• 100 000 ausztrál és kanadai katona, 400 tank, 900 repülőgép, 2000 ágyú
• a gyalogság és tüzérség eddigi tapasztalatok alapján legösszehangoltabb támadása sikeres volt a fáradtabb németek ellen
• az antant áttörte a német vonalakat, a német hadsereg menekülni kezdett
• a német hadvezetés augusztus 9-ét a német hadsereg fekete napjának nevezte
• Amiens után a szövetségesek kis támadásokkal folyamatosan szorították vissza a németeket
• a bolgárok tartották a Balkánt a központi hatalmak számára, de 1918-ban egy nagy antant haderő szállt partra Macedóniában
• a bolgárok nem tudták sokáig tartani magukat, a szövetséges haderő előrenyomult a Monarchia irányába
• a németeknek másik szövetségesükkel, a haldokló Törökországgal is bajuk volt
• 1917-ben a britek elfoglalták Bagdadot és nyomultak előre
• sorban kértek fegyverszünetet a központi hatalmak államai: Bulgária, Törökország, a Monarchia és végül Németország
• november 11-én a compiegne-i erdőben, egy vasúti kocsiban a német delegáció Foch marsall előtt aláírta a fegyverszüneti egyezményt
• Németország kapitulációjával véget ért az első világháború
• már csak a győzteseknek kellett megegyezniük, hogy a vesztesek milyen arányban fizessenek a négy és fél év minden áldozatáért

• a német vereség okai
• a németeknek a legnagyobb problémát kimerülő hátországuk jelentette: versenyt futottak a katonai siker és a hátország összeomlása között
• az utánpótlást, a csapatok ellátását már nem tudta biztosítani az országok gazdasága
• harangokat öntöttek be, a vezetékeket kiásták a földből nyersanyagként fegyverekhez – ez a végső mozgósítása a nyersanyagoknak
• a hátország kimerülése a lakosságra is vonatkozott
• a központi hatalmak lakossága békét, demokráciát kívánt
• Berlinben komoly sztrájkok törtek ki, a tüntetők barikádokat emeltek

7. osztály_órai jegyzet_A hátország

A központi hatalmak elleni tengeri blokád

-         a háborút nem sikerült gyorsan eldönteni és a korabeli szereplők is rájöttek, hogy a döntő tényező az lehet, hogy melyik szövetségnek vannak nagyobb tartalékaik, ki tud finanszírozni egy hosszan elnyúló háborút

o   Németország behozatalra szorult több fontos nyersanyagból, például vasércből, kőolajból, gyapotból, gabonából

-         a hagyományos orosz és francia import lezárult, az angol blokáddal pedig a tengeren túlról sem jutottak hozzá a szükséges nyersanyagokhoz

-         a tengeri harcok Németország azon törekvését jelentették, hogy az angol blokádot feltörjék

o   tengeralattjárókkal harcoltak, amit németül U-boot-oknak nevezünk

o   a jütlandi tengeri csata

§  az egyetlen nyílt tengeri csata a németek és az angolok között

§  az angoloknak ugyan nagyobb veszteségeik voltak, ám a németek a tengeri blokádot nem tudták áttörni

-         a kudarcból Németország levonta a tanulságot: számára a döntő ütőkártya csakis a korlátlan tengeralattjáró-háború lehet, vagyis minden fajta hajót támadtak

o   a konvojrendszerben a nagy csatahajók és a kereskedelmi hajók is csapatosan vonultak és rombolók kísérték őket, így a németek nem tudtak komoly sikereket elérni az antant kereskedelmi hajói ellen sem

A hátország az a terület, amely a hadműveletekben nem vesz részt viszont a harcoló alakulatokat támogatja. Azaz egy hadban álló ország területe, amelyen termeli a hadi anyagot és katonákat állít ki a frontra. Tulajdonképpen minden háború és front legfontosabb eleme. A hátország gazdasági erejétől, nagyságától és a lakosságától függ egy háború kimenetele hosszú távon.

• hadigazdálkodás bevezetése
• háború esetén teljesen megváltozik egy ország gazdaságának célja, a termelés minden elemét a háborúnak, illetve a hadsereg igényeinek rendelik alá, miközben munkaerejének jelentős része harcol és nem otthon dolgozik
• ilyenkor az országok ún. hadigazdálkodást vezetnek be
• fejlesztik a háborús célokra szükséges termékek előállítását
• az árakat maximalizálták
• vagyis a boltos nem adhatta drágábban a portékáját, mint ahogy azt meghatározták
• a lakosság ellátásában jelentkező hiány miatt jegyrendszert vezettek be
• bizonyos közszükségleti cikkeket csak hatósági jegyre szolgáltatnak ki
• lisztet, sót, cukrot, petróleumot (ezzel világítottak esténként), szappant
• vagyis nem lehet lemenni a boltba és kenyeret venni, csak annyit, amennyi kenyérjegyet kapott az ember
• oka: az áruhiány, a termelés nem tudja ellátni a front és a hátország kiszolgálását is
• példa Magyarországról
• a kenyérjegyek 1916. január 10-én léptek életbe
• a heti szelvények huszonnyolc kisebbre voltak bontva, amelyek darabjáért 6 deka fehérlisztet vagy 8 dekagramm kenyeret lehetett kapni
• új adókkal, hadikölcsönök jegyeztetésével próbálnak pénzt szerezni
• hadikölcsön: a lakosság jegyezhet kötvényeket, amiket ha minden jól megy, a háború után válthat pénzre
• a templomok harangjaiból ágyúkat öntöttek

• tömeges női munka
• a férfiak nagy része a frontokon harcolt, így a hátországban munkaerőhiány alakult ki
• a hátországnak különben is több terméket kellett előállítania, hiszen a frontokra szállítottak sok mindent
• a fronton harcoló férfiak helyett nők tízezrei álltak munkába, váltak családfenntartókká

• a hangulatváltozás
• kezdetben nagy lelkesedés jellemezte az országok lakosságát
• a hangulat a háború elhúzódása miatt megváltozik
• sokan elszegényednek, elvesztik hozzátartozójukat, az élet sokkal nehezebb és kilátástalanabb lett
• oka:
• a háború soha nem látott pusztítással jár
• a háború elhúzódik
• háborúellenes hangulat alakult ki, békevágy
• egyre több tüntetést tartanak a háború befejezéséért

• a forradalmi eszmék terjedése
• az elégedetlenség, nélkülözés és a békevágy az egyes államokban a forradalom, a háborút folytatni akaró kormány vagy uralkodó elleni lázadás esélyét is jelentette
• főleg 1917-re ért el a békevágy és az általános elégedetlenség arra a szintre, hogy a forradalmak lehetősége mérlegelendő volt
• gyakran voltak nagy általános sztrájkok, tüntetések a háború ellen
• a lövészárkok forradalma
• dezertálások
• gyakorivá váltak a dezertőrök, akik nem voltak hajlandók visszatérni a lövészárkokba
• az olaszok gyorsan megadták magukat a németeknek, akár egész osztagok, direkt hagyva bekeríteni magukat, mert a hadifogság az életük megmentését jelentette

7. osztály_órai jegyzet_Új szövetségesek és új fegyverek

• mind a nyugati, a keleti és a balkáni fronton is állóháború alakult ki
• az állóháborús harcmodor legismertebb és legjellemzőbb ütközete a nyugati fronton zajló verduni csata volt
• 1916. fenruárjában a németek a stratégiailag jelentéktelen verduni erőd ellen indítottak támadást
• úgy gondolták, hogy a franciák nem hagyják veszni az erődöt, amit ha a németek elfoglalnak, akkor felőrlik a támadó francia alakulatokat
• de az erőd teljes elfoglalása nem sikerült, s egy idő után a németek számára is szimbolikussá vált a verduni küzdelem
• december közepéig 1 millió katona életét követelő harcok folytak
• az egész háború szimbólumává vált, verduni vérszivattyúnak is nevezték

Az állóháború kialakulása, az előzetes, gyors háborút váró kalkulációk kudarca új helyzet elé állította a hadviselő feleket. A mellett, hogy egy hosszabb távú konfliktusra rendezkedtek be végig kellett gondolniuk mi segíthetné elő a győzelmüket.

-          új szövetségesek bevonása a háborúba

-          új típusú fegyverek kifejlesztése

-          a központi hatalmak elleni tengeri blokád

Új államok belépése a háborúba

• Európában jó pár állam semleges maradt a háború kirobbanásakor, természetesen közülük kerülhettek ki az új hadviselő felek.
• valamit ajánlani kell neki
• a legtöbb államnak területi követelései voltak ebben az időben
• az olaszok Dél-Tirolt és Dalmáciát, a törökök egykori birodalmuk területeinek megtartását, a bolgárok balkáni terjeszkedésüket, a Románok Erdélyt szerették volna megszerezni
• az antant
• Olaszország
• Miért lehet ez meglepő?
• mert az olaszok a háború előtti évtizedekben a németek szövetségesei voltak
• egyszerűen az antant többet ajánlott nekik
• Románia
• az antant elfogadta Románia területi követeléseit: Erdély, Bánát, Bukovina
• a központi hatalmak
• Törökország
• Bulgária

• azáltal, hogy új államok léptek be a háborúba új frontok is nyíltak
• déli front
• Olaszország és a Monarchia között
• elsősorban az Isonzó és Doberdó folyók vidékén húzódott az új front
• hamarosan itt is állóháború alakult ki, nagyon véres, sok halottat hozó fronttal
• nagyon sok magyar katona is harcolt és esett el ezen a fronton
• egy másik front megszűnt: Bulgária belépésével Szerbiát sikerült elfoglalni a központi hatalom csapatainak
• hatalmas szerb népirtás és kivándorlás lett az eredménye

• összefoglalóan: az új hadviselő felek belépése sem döntötte el a háborút

Az első világháború fegyverei

• a tankok
• a megmerevedett, mélységben tagolt, erősen védett vonalak elleni  állóháborúban egy olyan eszközre lett szükség, amely terepen is jól tud mozogni, fegyvereivel meg tudja védeni önmagát, de a gyalogságot is képes támogatni a védelmi állások leküzdésében
• kifejlesztése
• elsőként a britek ismerték fel a páncélosok jelentőségét
• a fejlesztés nagy erőkkel indult meg, és 1916 januárjában bemutatták az első működőképes harckocsit, a Big Willie-t
• a technikai nehézségek megoldásán túl fontos volt, hogy „meg kellett tanulni harcolni” az új fegyverrel
• az első, 1916-os bevetés a Somme-nál
• több tank elakadt, vagy műszaki hiba miatt leállt, a kezelők gyakorlatlanok voltak, a teljes áttörést nem sikerült elérni
• mégis megmutatkoztak a harceszköz lehetőségei, hiszen 4–5 km-es előnyomulást tudtak véghezvinni komoly veszteség nélkül, ami az állóháború időszakában igen figyelemreméltónak számított
• a németek későn ismerték fel az új fegyver jelentőségét
• az általuk gyártott tank nem vált be, és hadiiparuk is inkább a repülőgépek előállítására koncentrált
• előszeretettel vetettek be viszont zsákmányolt ellenséges tankokat

• vegyi fegyverek
• különböző mérgező gázokat, amiket az ellenfél területére juttatnak
• az yperni támadás mindenképpen fordulópontot jelentett a vegyi fegyverek történetében
• ezután mindkét fél a kémiai hadviselés eszközeinek gyors fejlesztésébe fogott és egyre nagyobb hatékonyságú mérgező anyagokat állítottak elő
• a kísérletek és az éles bevetések során észlelt élettani hatások alapján pedig az alábbi csoportokat alakították ki
• könnyfakasztó gázokat, mint a könnygáz
• fojtógázokat, melyek a tüdőt károsítják, pl. a klór
• általánosan mérgező gázokat
• az általánosan mérgező harcanyagok (pl. cián-hidrogén, klór-cián) a szervezet egészére hatnak
• ingerlőgázokat, melyek a légutakat irritálják
• füstök voltak, amelyek áthatoltak az angolok gázálarcain
• mivel nem okoztak azonnali halált, általában mérges gázokkal együtt használták
• az ingerlő harcanyag tüsszentésre vagy hányásra késztette a katonát, aki ezért elmozdította a gázálarcát, s így belélegezte a mérgező gázt, és rövidesen teljesen harcképtelenné vált
• hólyaghúzó gázokat, pl. mustárgáz
• a hólyaghúzó harcanyagok nevüket arról kapták, hogy fájdalmas, nehezen gyógyuló hólyagokat idéznek elő a bőrön
• Németország vegyipara fejlesztette ki a mustárgázt, amit 1917-ben vetettek be először, ugyancsak a nyugati fronton
• az első világháborúban a gázok még sokkal inkább a harcképtelenség okozói voltak, mint gyilkos fegyverek
• a katonahalálok nagyon kis százalékáért voltak felelősek a gáztámadások

• repülők
• Mikor találták fel az első repülőgépet?
• 1903-ban a Wright fivérek
• az első világháború elején sem voltak még harci repülők kifejlesztve, ekkor a léghajók látták el ezt a feladatot
• a háború korai szakaszában a kormányozható léghajók vitathatatlan fölényben voltak a levegőnél nehezebb repülő szerkezetekkel szemben
• a kezdetleges repülőgépekhez képest sebességük is alig maradt alul
• sokkal több bombafegyverzetet vihettek magukkal
• igen nagy távolságokra juthattak el, London is a célpontok listájára került
• Mik lehettek hátrányai?
• egy ekkora járművet a légvédelem könnyedén eltalált
• a puska- és géppuskatűz mind a földről, mind a repülőgépekről kevés kárt okozott, jóval nagyobb veszélyt jelentettek az angolok kis gránátjai, melyeket felülről dobtak a zeppelinekre
• a repülőgépek technológiai fejlődése azonban érzékelhetően gyorsabb volt, és a háború végére kiszorították a léghajókat
• Mire használhatták a repülőket?
• elsősorban felderítésre
• amíg a gyalogos bakák odalent a sárral borított, patkányok lepte lövészárkokban nyomorogtak, a felderítők a megmerevedett frontvonal fölött köröztek, értékes információkat szerezve az ellenség utánpótlási vonalairól, a mozgósításokról, tüzérségi pozíciókról
• a kommunikációt nehezítette a megfelelő berendezések hiánya is és a rossz látási viszonyok miatt gyakran fals információkat szolgáltattak
• egy német felderítő pilóta „pánikba esett” „rohangáló” brit gyalogos egységekről tett jelentést felettesének, akikről kiderült, hogy a néhány órás szünetet kihasználva egy épen maradt talpalatnyi helyen fociztak
• másodsorban bombázásra
• a koncepció országtól függetlenül ugyanaz volt: olyan területeken pusztítást elérni, amelyek kívül esnek a tüzérség hatókörén
• a bombázók elviekben támadhattak nagy forgalmú területeket, vasútvonalakat, lőszer és hadianyagraktárakat
• később a még bentebb települő stratégiai célok felé fordult figyelmük, amelynek köszönhetően a különböző hátországi gyárak is a célpontok listájára kerültek
• kezdetben 10kg-nál nagyobb tömegű bombát repülőgép nemigen vihetett magával, a háború végén viszont már találkozhatunk 1500 kg-os bombával is
• harmadsorban egymás elleni harcokra
• ezután gyors fejlődésnek indult a fedélzeti fegyverek fejlesztése
• 1914 és 16 között azonban jellemzően csak kézifegyverekkel tüzeltek egymásra a konkurens repülőgépek pilótái
• hamarosan azonban a modern géppuskák, tüzérségi lőszerek elterjedésével a megoldás kézenfekvőnek tűnt, az újdonsült, a gyalogságnál kivallóan működő fegyvereket már csak fel kellett szerelni a gépekre

• összefoglalóan: több új fegyver is megjelent, de ezek sem döntötték el a háborút, inkább csak a második világháborúban váltak elsőszámú, fontos fegyverekké

7. osztály_órai jegyzet_Az állóháború

• a „casus belli” fogalma
• a latin kifejezés szó szerint „háborús ok”-ot jelent, nem a hosszú távú előzményeket értjük rajta, hanem azt a konkrét eseményt, amire a hadüzenet megszületik

• Szarajevóban 1914-ben meggyilkolják az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot
• a Balkán helyzete
• a 19. század végén több nép is kivívta a függetlenségét a török iga alól: létrejött Bulgária, Szerbia, kicsit korábban Görögország
• a gyengülő Oszmán Birodalom mellett két másik nagyhatalom is szeretett volna minél nagyobb befolyást kialakítani a területen: az Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország
• Ausztria-Magyarország 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát, az egyik kis balkáni államot, vagyis lényegében katonailag megszállta a területet
• itt sok szerb élt, akik a Monarchia fennhatóságát nem akarták elfogadni, a Szerbiához való csatlakozás pártján álltak
• a tartományban igen feszült volt a légkör
• a hadgyakorlat
• 1914 nyarán Boszniában hadgyakorlatot tartott a Monarchia hadserege, hogy a szerbek felé erőt demonstráljanak
• szerbellenes élét külön aláhúzta, hogy június 28-ára, a szerb nemzeti gyásznapra, az 1389-es rigómezei csata évfordulójára tették a hadgyakorlatot
• ezen a napot szenvedett vereséget Szerbia a törököktől és szűnt meg a középkori szerb állam
• Ferenc Ferdinánd trónörökös is meglátogatta Szarajevót
• június 28-án Gavrilo Princip a Fekete Kéz nevű szerb nacionalista szervezet tagja Szarajevóben meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét

• a Monarchia válasza
• a Monarchia vezetői a szerbek elleni kemény fellépés mellett voltak
• az igazi téttel mindenki tisztában volt, hogy a Monarchia és Szerbia közti háború egyből kiszélesedik, hiszen a szerbek szövetségese volt Oroszország
• a magyar miniszterelnök, Tisza István azonban határozott ellenvéleményt hangoztatott, ő az időpontot alkalmatlannak, az indokot pedig elégtelennek tartotta egy Szerbia elleni hadjárathoz és tartott attól, hogy keletről Románia segítheti Szerbiát és Magyarország a Monarchia részeként egy nehéz háborúba keveredik
• a helyzet kulcsa tehát egyértelműen a Monarchia legnagyobb szövetségese, Németország kezében volt
• és itt gondoljunk vissza a korábban tárgyalt hosszú távú okokra, az egyensúly-eltolódásra a nagyhatalmak között és Németország terveire
• 1914 nyarán a német hadvezetés az európai katonai erőviszonyok elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy ezek egyelőre kedveznek Németországnak
• a francia hadsereg fejlesztése és az orosz stratégiai vasútépítés üteme azonban hamarosan megváltoztatja ezt a helyzetet
• az oroszok 1913-ban határoztak egy nagy fejlesztésről: 1,2-ről 1,8 millióra emelik a sereg békelétszámát és nagy vasútépítést visznek végbe
• mindent összevetve, a német katonai és politikai vezetés úgy látta, hogy ennél kedvezőbb helyzet a Franciaország és Oroszország ellen egyszerre megvívandó háborúra nem adódik, később már nem lennénk fölényben
• végül pedig Berlin megnyugtató választ adott Tisza Romániával kapcsolatos aggodalmaira
• Németország az egyetlen nagyhatalom, mely nem kényszerből, hanem szabad akaratából lépett a háborúba, amit az ország vezetői és a nacionalizmustól áthatott nép is támogatott

• Hogyan folyt le a háború kikényszerítése?
• a Monarchia ultimátumot adott át Szerbiának
• Mit jelent az ultimátum fogalma?
• egy olyan jegyzék, amiben valaki egy meghatározott időre bizonyos feltételek teljesítését várja el a másik féltől, s amennyiben ez nem történik meg következményeket léptet életbe
• a Monarchia, hogy kikényszerítse a háborút direkt olyan követelésekkel állt elő, amit Szerbia nem teljesíthetett és 48 órán belül pozitív választ követeltek
• szerb kormány hivatalosan ítélje el a merényletet, engedje meg az osztrák rendőrségnek a merénylet ügyének kivizsgálását Szerbia területén
• Szerbia nem fogadja el a követeléseket
• július 28: a Monarchia hadat üzent Szerbiának
• ezzel a háború kitört a két katonai tömb között
• Oroszország, Németország, Franciaország és Anglia is belépett a háborúba a következő napokban

Milyen haditerveik voltak a katonai tömböknek?

• a német haditerv - Alfred von Schlieffen vezérkari főnök dolgozta ki ezért Schliffen-tervnek nevezik
• a terv lényege az volt, hogy Németország ne harcoljon egyszerre a franciák és az oroszok ellen, mert ezt a kétfrontos háborút nem tudná megnyerni
• először az egyiket kell legyőzniük, aztán a másikat, Anglia pedig reményeik szerint semleges maradna, vagy nem tudna sokat segíteni
• a 19. századi jellegű háborúkból indultak ki: gyors, nagy erejű koncentrált támadással gyorsan befejeződik a háború
• Ki volt különben az a hadvezér, aki kifejlesztette ezt a fajta hadviselést?
• Napóleon, kicsit több mint 100 évvel korábban és a 19. század háborúi nagyrészt így folytak
• Hogyan gondolták megoldani azt, hogy egyszerre csak az egyikkel küzdjenek?
• úgy gondolták, hogy az oroszok nagyon lassan tudnak mozgósítani, hiszen nincsenek korszerű vasútvonalaik, gépesített csapataik
• vagyis először gyorsan legyőzik a franciákat, Schlieffen erre 6 hetet adott; s addig a Monarchia könnyen feltartóztatja a lassan elkészülő Oroszországot
• majd az oroszokat 1 hónap alatt legyőzik
• híres mondás a német uralkodótól, II. Vilmostól a német katonákhoz: Mire a falevelek lehullanak önök otthon, lesznek, szeretteik körében, győztesen.”
• a háború ugyanis augusztusban tört ki

• az antant
• ők is hasonlóan gyors befejezésben gondolkoztak, de országaik nagyobb tartalékai és utánpótlási lehetőségei birtokában egy elhúzódó, védekező háború megnyerésére is képesek voltak

• a legfontosabb jellemző: az előzetes tervek kudarca
• Mik is voltak az eredeti tervek?
• a háború gyors, pár hét alatti lezárása egy döntő ütközetben
• ez egyik félnek sem sikerült
• ún. állóháború alakult ki minden fronton
• a frontok nem mozdulnak, hanem állnak, a két hadsereg nem tud döntő csapást, áttörést bevinni, hosszú ideig, évekig őrlik egymás erejét
• Miért alakult ez így, ahogy egyetlen hadvezér sem számított rá? Miért változott meg a 20. század elejére teljesen a háborúk képe?
• a választ a technikai újításokban kell keresnünk, elsősorban pedig a gépfegyver feltalálásában és elterjedésében
• a gépfegyver önműködő, csak sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyver
• nyílt terepen egy védekező pozícióban lévő ember is felveheti a harcot egy tíz fős támadó csapat ellen
• Hogyan használták ezt a típusú fegyvert a harctéren?
• a hadseregek szögesdrótvonalak és földhányások mögé ásott lövészárkokba húzódtak, párhuzamos lövészárokállásokat építettek ki
• a gépfegyverek egymást fedezve áttörhetetlen falat jelentettek a támadó gyalogság számára
• jellemzően az arcvonal két oldalára felállítva vetették be, ami azt jelentette, hogy nem szemből, hanem a támadó alakulatot a szárnyak oldaláról lőhette, sokkal nagyobb pusztítást okozva ezzel az ellenség soraiban
• később betonfedezékeket kaptak
• a robosztus, 40, 50, 60 kg-os fegyvert nem volt egyszerű dolog elcipelni
• a fegyverek 1915-re már a frontvonalak talán legfontosabb tényezőivé váltak
• Hogyan nézett ki egy támadás az állóháborúban?
• a katonai vezetők, akiket rabul ejtettek a kezük alá adott, korábban elképzelhetetlen erejűnek tartott hatalmas hadseregekben rejlő lehetőségek, úgy vélték, hogy még nagyobb támadóerőket harcba vetve leküzdhetik ellenfeleiket, így tovább erőltették az offenzív hadműveleteket
• általános feltételezésük az volt, hogy az ellenség legerősebb pontján támadva és ott erőfölényt létrehozva arathatnak győzelmet, ezért a rendelkezésre álló katonákat és hadfelszerelést ezekre a pontokra koncentrálták
• természetesen az „ellenség” is ezt tette: növelte védelmi erőfeszítéseit – tagolt (több lövészárokból, bunkerekből álló) frontvonalat alakított ki, tüzérséget és géppuskákat vonultatott fel, s az ellenség tüzérségi előkészítése alatt földalatti bunkerekbe menekítette embereit
• az „ütközetek” mindig ugyanazt a koreográfiát követték: többórás tüzérségi előkészítés után előrenyomult a gyalogság, hogy elfoglalja a szemben álló fél lövészárkait
• a rohamozók átvergődtek a saját tüzérségük által „holdbéli táj”-já változtatott, szögesdrótakadályokkal tűzdelt frontok közti senkiföldjén, majd megtizedelve elérték (ha elérték) az ellenfél árkait
• ez idő alatt a védelemnek módjában állt felkészülni, a tüzérség által összelyuggatott terepen újabb géppuskafészkeket építeni, esetleg a szétlőtt első vonalakból a gyakorta érintetlenül maradt hátsókba húzódni
• így aztán a rohamozókat számos esetben érte kínos meglepetés: mikor elérték az ellenséges vonalakat, ott senkit sem találtak, a mögöttük lévő fedezékekből viszont halomra lőtték őket

7. osztály_órai jegyzet_Az első világháború kitörésének okai

Az első világháború 1914 és 1918 között zajlott és nagyon sok változást hozott az emberiség történelmében: jelentősen átrendeződött a világ országainak erőviszonya, Európa határvonalai, több száz évig fennálló nagybirodalmak tűntek el és jó pár új állam alakult; Magyarország pedig elvesztette területének és lakosságának jelentős részét. Épp ezért a történelem egyik komoly korszakhatárnak is tekintjük: az első világháborúig számítjuk az ún. újkort, onnantól napjainkig pedig a legújabb kort, vagyis azt a korszakot, amiben mi is élünk. Ez azt is jelenti, hogy az első világháborúban gyökerezik sok jellemzője, problémája a mi korszakunknak.

• a nagyhatalmak között egyensúlyi helyzet volt, mindenki elégedett lehetett a politikai, gazdasági életben betöltött szerepével,  a világháborúhoz azért jutott el Európa, mert ez az egyensúly megbomlott
• Németország sokat változott ez az idő alatt és ez bontotta meg az egyensúlyt
• a nagyhatalmak közé ugyebár Angliát, Franciaországot, Oroszországot és Németországot sorolhatjuk
• Németország egy új állam volt Európában, 1871-ben sok kis terület, tartomány egyesítéséből jött létre (pl: Bajorország, Poroszország, Hessen, Thüringia, stb.)
• Németország – mivel egy egységes nagyállam lett - gazdaságilag nagyon megerősödött és Európa vezető ipari nagyhatalma lett
• ipari, gazdasági és kereskedelmi téren is vezető szerepet szerzett és szűknek találta mozgási kereteit
• hogy az ereje ne csak gazdasági téren látszódjon, hanem az államhatárok változásában is
• részt kért volna a gazdag gyarmati világból
• Ez miért nem valósulhatott meg?
• mert Afrika és Ázsia gazdag vidékeit a többi európai állam már felosztotta maguk között
• mindez komoly feszültséget okozott Németország, Anglia és Franciaország között

↓

• fegyverkezési verseny
• az egyes kormányok úgy gondolták, hogy a diplomácia és a kompromisszumok keresése helyett céljaikat fegyveres erővel tudják elérni
• a századfordulón gyors ütemű fegyverkezés, hadseregfejlesztés és flottaépítés jellemezte a nagyhatalmak politikáját
• a vezető nagyhatalmak egymással szemben katonai szövetségekbe tömörültek
• központi hatalmak: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország
• antant hatalmak: Anglia, Franciaország, Oroszország

• a „casus belli” fogalma
• a latin kifejezés szó szerint „háborús ok”-ot jelent, nem a hosszú távú előzményeket értjük rajta, hanem azt a konkrét eseményt, amire a hadüzenet megszületik

8. osztály_órai jegyzet_A Párizs környéki békék

• minden háborút békekötés zár le
• elvesznek tőle területeket
• nagy összegű hadisarc fizetésére kötelezik
• ezt az első világháború után jóvátételnek hívták
• hadseregének nagyságát korlátozzák
• a kérdés, hogy milyen mértékűek a szankciók
• a békekonferencia résztvevői közül Wilson amerikai elnök volt a legmérsékeltebb
• ő még a háború befejezése előtt közzétette 14 pontba szedve azokat az alapelveket, melyeket a rendezésre vonatkozóan fontosnak tartott
• elutasította a titkos szerződéseket, nyílt béketárgyalásokat és diplomáciát követelt
• a fegyverkezést lehető legalacsonyabb szintre akarta csökkenteni
• a gyarmati igények rendezésénél tekintettel kellett lenni az érintett népek érdekeire is
• az Oszmán Birodalom és Ausztria-Magyarország népeinek az önrendelkezést, a Balkán etnikai viszonyok alapján történő felosztását
• a valamennyi országnak kollektív biztonságot nyújtó „Népszövetség” megteremtésének programját
• az európai hatalmak keményebb elveket akarnak
• az első világháború a történelem addigi legvéresebb, legtöbb halált és legnagyobb pusztítást okozó háborúja volt
• a felek az elhúzódó küzdelemben egyre szélsőségesebben gondolkoztak az ellenfélről
• gonoszként, szinte a Sátánként tekintettek az ellenségre
• a propaganda a népekre is hatott – gyűlölet alakult ki Európa népei között is
• a népek a legyőzöttek kemény megbüntetését követelték, így a politikusok sem nagyon tudtak mérsékletet tartani
• az angolok, olaszok, de különösen a franciák ennek eredményeként hatalmas, olykor túlzó békeszerződésbeli cikkelyeket fogalmaztak meg
• területi változások
• Európa két „korszerűtlennek” tartott nemzetek feletti állama helyén ún. nemzetállamokat hívtak életre
• az Oszmán Birodalom
• felbomlott, elvesztette területének háromnegyed részét
• létrejött a modern Törökország
• az Osztrák-Magyar Monarchia
• a soknemzetiségű, belső problémákkal küzdő Monarchia nem élhette túl a háborút
• a nemzetiségek önálló államokat akartak létrehozni és a győztes antant is támogatta ezt
• 1918 október: a soknemzetiségű Monarchia helyén nemzeti államok alakultak
• Csehszlovákia, Jugoszlávia, illetve területek kerültek Romániához
• a Habsburgok több száz éves uralkodás után elvesztették trónjaikat, Ausztria és Magyarország is köztársasággá vált
• a vesztes hatalmaktól nagyobb területeket csatoltak el
• Németország elvesztette Elzász-Lotaringiát, ami Franciaországhoz került és további kisebb területeket
• Ausztriának le kellett mondania Dél-Tirolról, Isztriáról, Triesztről és Dalmáciáról Olaszország javára
• a történeti Magyarország korábbi területének 71,5, lakosságának 63,6 került a szomszéd államok fennhatósága alá
• ez 3,4 millió magyart jelentett
• jóvátétel
• a békeszerződés arra kötelezte Németországot, hogy megtérítse a szövetségeseknek a háború során okozott károkat
• az összeget később határozták meg (1920-ban a boulogne-i konferencia: 269 milliárd aranymárka 42 év alatt)
• ez olyan nagy összeg volt, amit gyakorlatilag lehetetlen volt fizetni, a győztesek nem tudtak mérsékletet tanúsítani Németországgal szemben
• nem lehetett reálisnak tartani ezeket a szankciókat, tehát nem megbánást, hanem ellenérzést, dühöt érhettek el a legyőzöttek között
• minden vesztes fél jóvátétel fizetésével tartozott
• hadseregek
• Németország hadseregét 100 ezer főre korlátozták, megtiltva az általános hadkötelezettséget, a nehéztüzérség és a modern fegyvernemek (pl. légierő) alkalmazását
• hasonló elveken alapult a többi békeszerződés is
• Népszövetség
• a világháború utáni világ konszolidációjához elengedhetetlenül szükségesnek tartottak egy állandó nemzetközi szervezetet: a Nemzetek Szövetségét (Népszövetség)

8. osztály_órai jegyzet_A háború lezárulása

-         a kadet vezette liberális Ideiglenes Kormány intézkedései

o   a cárt lemondásra szólították fel és Oroszországot demokratikus köztársasággá alakították

o   a háború folytatása mellett álltak ki

o   haladó, demokratikus törvényeket hoztak

§  eltörölte a halálbüntetést

§  új választójogi törvény: a nők is szavazhattak (Angliában, Franciaországban vagy az USA-ban sem lehetett szavazni)

§  Oroszország a legszabadabb és leghaladóbb országgá vált törvényei alapján az Ideiglenes Kormány uralma alatt

-       az ideiglenes Kormány gyorsan elvesztette népszerűségét

o   a létrejött Ideiglenes Kormány megalakulásának első napjától kezdve gyengének bizonyult, mivel nem rendelkezett sem világos programmal, sem kellő önbizalommal és karizmatikus vezetővel

o   a munkásság nem érezte a változást, miközben látta, hogy változtatnak több mindenen

§  bevezették a nyolcórás munkanapot, de a háború végéig elhalasztották a bevezetést

§  a sztrájkokat nem engedélyezték

o   a parasztok földosztást akartak, hogy mindenki a saját földjén dolgozhasson

§  a Kormány az alkotmány kidolgozásáig elhalasztotta a földkérdés megoldását, vagyis nem oldotta azt meg

·        valószínűleg azért mert a katonák 80%-a paraszt volt és ők hazaszaladtak volna földosztáskor

o   a háborút folytatják

-         a bolsevikok előretörése

o   céljuk világos volt és népszerű a széles tömegek körében

§  véget akartak vetni a háborúnak és fel akarták osztani a nagybirtokokat a parasztok között

§  17 éves emigráció után Zürichből hazatért Lenin, így karizmatikus vezetője is lett a bolsevik iránynak

·        a németek segítették hazatérni Lenint, hogy a karizmatikus vezetővel Oroszországban ténylegesen nyerjen a forradalom és lépjenek ki a háborúból

·        Lenin erőssége szervezőképessége volt

§  elsősorban munkástanácsokat (oroszul szovjeteket) alakítottak az orosz városokban, így népszerűsítették eszméiket és növelték támogatottságukat

§  Lenin elutasította, hogy bármilyen alkotmányos keretek között történjen a hatalom megragadása, azonnali cselekvésre buzdított

·        2 hét alatt szervezték meg a forradalmat

-         a bolsevik hatalomátvétel

o   a bolsevikok felfegyverezték a munkásokat és 1917 októberében lényegében erőszak nélkül átvették a hatalmat Pétervárott

§  az Ideiglenes Kormány támogatottsága ekkorra megszűnt, teljesen szétestek, kísérletet sem tettek a bolsevik vezetők letartóztatására

o   Lenin bejelentette, hogy minden hatalmat a szovjetek vettek a kezükbe

o   a cári családot kivégezték

• a háború kérdése
• az új hatalomnak mindenekelőtt a háború kérdését kellett megoldania
• az új szovjet kormány mindenképpen békét akart, ezért decemberben fegyverszünetet kötött Németországgal, majd megkezdte a béketárgyalásokat
• mivel a hatalomra jutó kommunisták békepártiak voltak, a harcok azonnali lezárását nyilvánították ki
• a németek viszont felismerve a helyzetet békekötés helyett elkezdtek előrenyomulni Moszkva felé, ugyanis a hadsereg nélküli Szovjet-Oroszország könnyű zsákmányt „kínált fel”
• az újonnan szervezett Vörös Hadsereg csak Pétervár előtt tudta megállítani a németeket
• ezután az oroszok aláírtak egy súlyos feltételeket tartalmazó békeszerződést
• Szovjet-Oroszország beleegyezett a Baltikum, Belorusszia egy része és egész Ukrajna német megszállásába, valamint kötelezettséget vállalt, hogy hatalmas hadisarcot fizet Németországnak
• így a keleti front katonailag tulajdonképpen megszűnt

Az erőviszonyok megváltozása (1916-1917)

• a központi hatalmak 1916 közepén végleg védekezésbe szorultak
• az elhúzódó háború az antantnak kedvezett
• az új szabály szerint az győz, aki huzamosabb időn át nagyobb emberi és anyagi erők felvonultatására képes
• a központi hatalmak lakossága 120 millió fő, az antanté 240
• az antant ipari potenciálja lényegesen nagyobb a központi hatalmakénál
• szerencsésebb földrajzi fekvése van az antantnak („harapófogó”)
• tengeri blokád (utánpótlás megakadályozása)
• a Monarchiában a nemzetiségek az oroszokat támogatják, nem kovácsolódik össze közös célért a soknemzetiségű államalakulat

• békeajánlatok
• a központi hatalmak 1916 végétől próbálkoztak tapogatózni béketárgyalásokkal kapcsolatban, de az álláspontok messze voltak egymástól

• a háború eldöntéséhez szükség volt az Egyesült Államok segítségére
• belépés oka
• az amerikai hadba lépést a németek provokálták ki a korlátlan tengeralattjáró-háború kihirdetésével
• 1915. május 5-én egy U-boot elsüllyesztette a fegyverek mellett amerikai utasokat is szállító angol Lusitaniát
• az eseményt az amerikai közvélemény felzúdulása, valamint Wilson elnök tiltakozása követte
• a belépés „morális” indoka a németek igazságtalan háborúja elleni fellépés volt, de az sem volt mellékes, hogy ha az antant elveszti a háborút, azzal elvesznek az amerikai kölcsönök is
• az USA hadba lépése jelentősen megváltoztatta az erőviszonyokat
• bár közvetlen katonai segítséget csak 1918 nyarán adott, ipari és mezőgazdasági potenciálja szinte kimeríthetetlen volt, szemben a gazdaságilag kimerülőfélben lévő németekkel
• olyan mértékű kereskedelmi flottát bocsátott az antant rendelkezésére, ami mellett a veszteségek jelentéktelenek voltak: ez a német tengeralattjáró-háború kudarca
• az antant egy nagy támadás reményében a háborúba történő belépésre késztette az addig semleges Görögországot

A háború lezárása:

• 1918 augusztusában indult egy nagy antant támadás Észak-Franciaországban Amiens-nél
• 100 000 ausztrál és kanadai katona, 400 tank, 900 repülőgép, 2000 ágyú
• a gyalogság és tüzérség eddigi tapasztalatok alapján legösszehangoltabb támadása sikeres volt a fáradtabb németek ellen
• az antant áttörte a német vonalakat, a német hadsereg menekülni kezdett
• a német hadvezetés augusztus 9-ét a német hadsereg fekete napjának nevezte
• Amiens után a szövetségesek kis támadásokkal folyamatosan szorították vissza a németeket
• a bolgárok tartották a Balkánt a központi hatalmak számára, de 1918-ban egy nagy antant haderő szállt partra Macedóniában
• a bolgárok nem tudták sokáig tartani magukat, a szövetséges haderő előrenyomult a Monarchia irányába
• a németeknek másik szövetségesükkel, a haldokló Törökországgal is bajuk volt
• 1917-ben a britek elfoglalták Bagdadot és nyomultak előre
• sorban kértek fegyverszünetet a központi hatalmak államai: Bulgária, Törökország, a Monarchia és végül Németország
• november 11-én a compiegne-i erdőben, egy vasúti kocsiban a német delegáció Foch marsall előtt aláírta a fegyverszüneti egyezményt
• Németország kapitulációjával véget ért az első világháború
• már csak a győzteseknek kellett megegyezniük, hogy a vesztesek milyen arányban fizessenek a négy és fél év minden áldozatáért

8. osztály_órai jegyzet_A tengeri blokád és a hátország

Tengeri blokád a központi hatalmak ellen

• a háborút nem sikerült gyorsan eldönteni és a korabeli szereplők is rájöttek, hogy a döntő tényező az lehet, hogy melyik szövetségnek vannak nagyobb tartalékaik, ki tud finanszírozni egy hosszan elnyúló háborút
• az antant egyik fontos haditerve arra irányult, hogy a központi hatalmakat gazdaságilag próbálta meggyengíteni
• ezt úgy próbálták megtenni, hogy blokádot hirdettek ellenük
• Németország behozatalra szorult több fontos nyersanyagból, például vasércből, kőolajból, gyapotból, gabonából
• a hagyományos orosz és francia import lezárult, az angol blokáddal pedig a tengeren túlról sem jutottak hozzá a szükséges nyersanyagokhoz
• Anglia szervezte meg a blokádot, hiszen ők a világ ura, hatalmas flottával és gyarmatbirodalommal
• Miért tudták megoldani a központi hatalmak határainak korlátozását, lezárását?
• mert a központi hatalmak egy tömbben helyezkedtek el
• a tengeri harcok Németország azon törekvését jelentették, hogy az angol blokádot feltörjék
• Mivel tudnak a németek az angol flotta ellen harcolni?
• tengeralattjárókkal, amit németül U-boot-oknak nevezünk
• a jütlandi tengeri csata
• az egyetlen nyílt tengeri csata a németek és az angolok között
• az angoloknak ugyan nagyobb veszteségeik voltak, ám a németek a tengeri blokádot nem tudták áttörni
• a kudarcból Németország levonta a tanulságot: számára a döntő ütőkártya csakis a korlátlan tengeralattjáró-háború lehet, vagyis minden fajta hajót támadtak
• az első hónapokban minden negyedik hajót sikerült megtorpedózniuk, s csak az angolok által bevezettetett konvojtaktika hozott eredményeket az angolok számára
• a konvojrendszerben a nagy csatahajók és a kereskedelmi hajók is csapatosan vonultak és rombolók kísérték őket

A hátország az a terület, amely a hadműveletekben nem vesz részt viszont a harcoló alakulatokat támogatja. Azaz egy hadban álló ország területe, amelyen termeli a hadi anyagot és katonákat állít ki a frontra. Tulajdonképpen minden háború és front legfontosabb eleme. A hátország gazdasági erejétől, nagyságától és a lakosságától függ egy háború kimenetele hosszú távon.

• hadigazdálkodás bevezetése
• háború esetén teljesen megváltozik egy ország gazdaságának célja, a termelés minden elemét a háborúnak, illetve a hadsereg igényeinek rendelik alá, miközben munkaerejének jelentős része harcol és nem otthon dolgozik
• ilyenkor az országok ún. hadigazdálkodást vezetnek be
• fejlesztik a háborús célokra szükséges termékek előállítását
• az árakat maximalizálták
• vagyis a boltos nem adhatta drágábban a portékáját, mint ahogy azt meghatározták
• a lakosság ellátásában jelentkező hiány miatt jegyrendszert vezettek be
• bizonyos közszükségleti cikkeket csak hatósági jegyre szolgáltatnak ki
• lisztet, sót, cukrot, petróleumot (ezzel világítottak esténként), szappant
• vagyis nem lehet lemenni a boltba és kenyeret venni, csak annyit, amennyi kenyérjegyet kapott az ember
• oka: az áruhiány, a termelés nem tudja ellátni a front és a hátország kiszolgálását is
• példa Magyarországról
• a kenyérjegyek 1916. január 10-én léptek életbe
• a heti szelvények huszonnyolc kisebbre voltak bontva, amelyek darabjáért 6 deka fehérlisztet vagy 8 dekagramm kenyeret lehetett kapni
• új adókkal, hadikölcsönök jegyeztetésével próbálnak pénzt szerezni
• hadikölcsön: a lakosság jegyezhet kötvényeket, amiket ha minden jól megy, a háború után válthat pénzre
• a templomok harangjaiból ágyúkat öntöttek

• tömeges női munka
• a férfiak nagy része a frontokon harcolt, így a hátországban munkaerőhiány alakult ki
• a hátországnak különben is több terméket kellett előállítania, hiszen a frontokra szállítottak sok mindent
• a fronton harcoló férfiak helyett nők tízezrei álltak munkába, váltak családfenntartókká

8. osztály_órai jegyzet_Új helyzet a háborúban

-          az állóháború kialakulása, az előzetes, gyors háborút váró kalkulációk kudarca új helyzet elé állította a hadviselő feleket; hosszabb távú konfliktusra rendezkedtek be, végig kellett gondolniuk mi segíthetné elő a győzelmüket

Új államok belépése a háborúba

-          a legtöbb államnak területi követelései voltak ebben az időben, ezekkel lehetett megnyerni őket a háborúba való belépésre

-          az antant mellett belépők

o   Olaszország

§  az olaszok a háború előtti évtizedekben a németek szövetségesei voltak

§  az antant többet ajánlott nekik: a dalmát tengerpartot, ami ekkor a Monarchiáé

o   Románia

§  Romániának Magyarországgal szemben volt követelése: az ekkor már román többség lakta Erdély

-          a központi hatalmak mellett belépők

o   Törökország

o   Bulgária: Szerbiával és Romániával szemben vannak területi követeléseik

-          azáltal, hogy új államok léptek be a háborúba új frontok is nyíltak

o   déli front: Olaszország és a Monarchia

§  elsősorban az Isonzó és Doberdó folyók vidékén húzódott az új front

§  hamarosan itt is állóháború alakult ki, nagyon véres, sok halottat hozó fronttal

§  nagyon sok magyar katona is harcolt és esett el ezen a fronton

o   egy másik front megszűnt: Bulgária belépésével Szerbiát sikerült elfoglalni a központi hatalom csapatainak

§  hatalmas szerb népirtás és kivándorlás lett az eredménye

-          összefoglalóan: az új hadviselő felek belépése sem döntötte el a háborút

Az első világháború új fegyverei:

-          a tankok

o   terepen is jól tud mozogni, fegyvereivel meg tudja védeni önmagát, de a gyalogságot is képes támogatni a védelmi állások leküzdésében

-          vegyi fegyverek

o   különböző mérgező gázokat, amiket az ellenfél területére juttatnak

o   az első világháborúban a gázok még sokkal inkább a harcképtelenség okozói voltak, mint gyilkos fegyverek

-          léghajók

o   az első világháború elején sem voltak még harci repülők kifejlesztve, ekkor a léghajók látták el ezt a feladatot

o   sokkal több bombafegyverzetet vihettek magukkal

o   igen nagy távolságokra juthattak el, London is a célpontok listájára került

o   hátránya: egy ekkora járművet a légvédelem könnyedén eltalált

-          repülők

o   felderítésre, bombázásra és egymás elleni harcokra használták őket

o   kezdetben 10kg-nál nagyobb tömegű bombát repülőgép nemigen vihetett magával, a háború végén viszont már találkozhatunk 1500 kg-os bombával is

-          összefoglalóan: több új fegyver is megjelent, de ezek sem döntötték el a háborút, inkább csak a második világháborúban váltak elsőszámú, fontos fegyverekké