7. osztály_órai jegyzet_A versailles-i béke

• minden háborút békekötés zár le
• elvesznek tőle területeket
• nagy összegű hadisarc fizetésére kötelezik
• ezt az első világháború után jóvátételnek hívták
• hadseregének nagyságát korlátozzák
• a kérdés, hogy milyen mértékűek a szankciók
• a békekonferencia résztvevői közül Wilson amerikai elnök volt a legmérsékeltebb
• ő még a háború befejezése előtt közzétette 14 pontba szedve azokat az alapelveket, melyeket a rendezésre vonatkozóan fontosnak tartott
• elutasította a titkos szerződéseket, nyílt béketárgyalásokat és diplomáciát követelt
• a fegyverkezést lehető legalacsonyabb szintre akarta csökkenteni
• a gyarmati igények rendezésénél tekintettel kellett lenni az érintett népek érdekeire is
• az Oszmán Birodalom és Ausztria-Magyarország népeinek az önrendelkezést, a Balkán etnikai viszonyok alapján történő felosztását
• a valamennyi országnak kollektív biztonságot nyújtó „Népszövetség” megteremtésének programját
• az európai hatalmak keményebb elveket akarnak
• az első világháború a történelem addigi legvéresebb, legtöbb halált és legnagyobb pusztítást okozó háborúja volt
• a felek az elhúzódó küzdelemben egyre szélsőségesebben gondolkoztak az ellenfélről
• gonoszként, szinte a Sátánként tekintettek az ellenségre
• a propaganda a népekre is hatott – gyűlölet alakult ki Európa népei között is
• a népek a legyőzöttek kemény megbüntetését követelték, így a politikusok sem nagyon tudtak mérsékletet tartani
• az angolok, olaszok, de különösen a franciák ennek eredményeként hatalmas, olykor túlzó békeszerződésbeli cikkelyeket fogalmaztak meg
• területi változások
• Európa két „korszerűtlennek” tartott nemzetek feletti állama helyén ún. nemzetállamokat hívtak életre
• az Oszmán Birodalom
• felbomlott, elvesztette területének háromnegyed részét
• létrejött a modern Törökország
• az Osztrák-Magyar Monarchia
• a soknemzetiségű, belső problémákkal küzdő Monarchia nem élhette túl a háborút
• a nemzetiségek önálló államokat akartak létrehozni és a győztes antant is támogatta ezt
• 1918 október: a soknemzetiségű Monarchia helyén nemzeti államok alakultak
• Csehszlovákia, Jugoszlávia, illetve területek kerültek Romániához
• a Habsburgok több száz éves uralkodás után elvesztették trónjaikat, Ausztria és Magyarország is köztársasággá vált
• a vesztes hatalmaktól nagyobb területeket csatoltak el
• Németország elvesztette Elzász-Lotaringiát, ami Franciaországhoz került és további kisebb területeket
• Ausztriának le kellett mondania Dél-Tirolról, Isztriáról, Triesztről és Dalmáciáról Olaszország javára
• a történeti Magyarország korábbi területének 71,5, lakosságának 63,6 került a szomszéd államok fennhatósága alá
• ez 3,4 millió magyart jelentett
• jóvátétel
• a békeszerződés arra kötelezte Németországot, hogy megtérítse a szövetségeseknek a háború során okozott károkat
• az összeget később határozták meg (1920-ban a boulogne-i konferencia: 269 milliárd aranymárka 42 év alatt)
• ez olyan nagy összeg volt, amit gyakorlatilag lehetetlen volt fizetni, a győztesek nem tudtak mérsékletet tanúsítani Németországgal szemben
• nem lehetett reálisnak tartani ezeket a szankciókat, tehát nem megbánást, hanem ellenérzést, dühöt érhettek el a legyőzöttek között
• minden vesztes fél jóvátétel fizetésével tartozott
• hadseregek
• Németország hadseregét 100 ezer főre korlátozták, megtiltva az általános hadkötelezettséget, a nehéztüzérség és a modern fegyvernemek (pl. légierő) alkalmazását
• hasonló elveken alapult a többi békeszerződés is
• Népszövetség
• a világháború utáni világ konszolidációjához elengedhetetlenül szükségesnek tartottak egy állandó nemzetközi szervezetet: a Nemzetek Szövetségét (Népszövetség)