-
török emlékek Magyarországon
o fürdőkultúra
§
a törökök életmódjában társadalmi és higiéniai
okok miatt is nagy szerepe volt a fürdőknek
§
Budán pedig sok termálforrás van
§
a Rudas a legjelentősebb török emlékű fürdő
o dzsámik,
mecsetek
§
a nagyobb templomokat átalakították dzsámiknak
vagy mecseteknek, néhány újat is emeltek
·
a dzsámi a nagyobb mecset, több joggal
rendelkezik
§
meghagytak néhány templomot a katolikusoknak is,
és szabadon gyakorolhatták hitüket a más vallásúaknak is
o Gül
baba türbéje: a máig leglátogatottabb magyarországi iszlám szent hely
§
a türbe sírkápolnát jelent
§
Gül baba egy hazánkba érkező török szerzetes,
dervis volt
§
rózsakertje miatt kaphatta a Gül baba nevet, ami
„Rózsák atyját” jelent
§
miután Budát elfoglalták a törökök 4 nappal
később egy istentiszteleten halt meg
§
sírhelye már a hódoltság idején zarándokhellyé
vált
§
miatta hívjuk a területet Rózsadombnak
o szőnyegek
§
nem csak a padlót, hanem a falakat is
beborították
o új
ételeket, italokat és konyhai eszközök
§
a törökök több, addig ismeretlen növényfajt
honosítottak meg az országban: vadgesztenye, orgona, tulipán, jácint, majd
magyar közvetítéssel kerültek a nyugati növénykultúrába
§
a kávéivás szokását ők honosították meg az
országban
§
forralt savanyított tej, a jourt (magyarosodott
nevén joghurt)
§ töltött káposzta
§ tarhonya (törökül tarhana)
§
tőlük vettük át tepsi szavunkat is
§
a dzs mássalhangzó
A magyar rendek és a
Habsburg-dinasztia
A berendezkedés
-
Magyarország a Habsburg birodalom részévé vált
o ez
a birodalom tartományokra oszlott, melyek közül Magyarország és Csehország volt
a legjelentősebb
o a
tartományok megőrizték különállásukat, még úgy is, hogy a Habsburg uralkodók
megpróbálták centralizálni, egységes törvényekkel igazgatni a birodalmat
A katonaság és a
végvárrendszer
-
a középkori Magyarország legfontosabb városai. Buda,
Fehérvár és Esztergom török uralom alá kerültek
-
Magyarországot ezentúl a Habsburg Birodalom
fővárosából, Bécsből és Pozsonyból irányították
o utóbbi
városban koronázták a magyar királyokat és tartották az országgyűléseket
-
az új végvárrendszer
o egy
nagy új erődrendszer épült ki a királyi Magyarország határán: az
Adriai-tengertől Erdélyig mintegy 100-120 végvár
o Miért volt szükség új végvárvonalra?
§
mert a török benyomult az ország területére,
tehát a védelem céljára újat kellett kiépíteni
o az
új vonal kiemelt várai Kanizsa, Győr és Komárom voltak
o sok
kis vár, átalakított, megerősített kastély, monostor, templom vagy torony védte
a vonalat
§
az ellenség nem hagyhatott elfoglalatlanul várat
a hátában, hiszen az elvághatta utánpótlási vonalait
-
a várakban 20-22 ezer katona szolgált
o Honnan voltak a katonák?
§
a birtokosoknak 100 jobbágy után 3 katonát
kellett kiállítaniuk
§
sok jobbágyfiú, városi lakos szökött át a
Hódoltság területéről és lett végvári katona
-
a katonák ellátása
o zsoldjuk
1,5 millió rajnai forintra rúgott
o az
erősségek korszerűsítése, karbantartása és felszerelése is óriási összegekre
rúgott
§
a 16. század második felében nagy korszerűsítési
programot is végrehajtottak a magyarországi várakon: új, füles bástyákkal
látták el ezeket
-
Kik állták ezt a
költséget?
o a
magyar kincstár éves összbevétele 750-800 000 forint volt
o a
legnagyobb részt pedig az uralkodó más tartományai adtak, tehát a Habsburg
Birodalom nyugati részei
o külföldi
segélyek is érkeztek a törökellenes hadjáratokhoz
o Magyarország
tehát nem tudta volna tartani magát a törökök ellen Habsburg segítség nélkül
§
Magyarország tehát rászorult a Habsburg
birodalomra és rákényszerült az együttműködésre
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése