2016. március 30., szerda

5. osztály_órai jegyzet_A keresztény egyház kiépülése

A kereszténység elterjedése

-         az apostolok
o   Jézus életének és tanításainak legfőbb tanúi az ő elhívatott tizenkét tanítványa
§  palesztinai zsidók voltak
o   Jézus keresztre feszítése után az apostolok és más követői elkezdték hirdetni az örömhírt, hogy Jézus feltámadt holtából
§  különböző utakat tettek elsősorban a Földközi-tenger keleti partvidékén
§  az új hit első központjai így keleti nagyvárosok lettek
o   a kereszténység létrejöttétől céltudatosan terjeszkedő célú vallás
-         Szent Pál
o   Saulként zsidó származású római polgár és üldözi a keresztényeket
o   a damaszkuszi úton megjelent neki Jézus és ennek hatására megtért, ekkor veszi fel a Pál (Paulus) nevet
o   több nagy térítő út fűződik a nevéhez
-         a jeruzsálemi zsinat (egyházi gyűlés)
o   az első komoly kérdés a kereszténységben: nem zsidók lehetnek-e keresztények
§  a keresztények elfogadták a mózesi törvényeket (körülmetélés, étkezési szokások, rituális tisztaság): a pogányoknak be kell-e ezeket tartaniuk?
o   a 49-ben Jeruzsálemben összehívott zsinat - Péter és Pál egyetértésével - végül kimondta, hogy a pogányokból lett keresztényeknek nem kell betartaniuk a mózesi törvényeket
o   azáltal, hogy az új hit nyitottá vált mindenki számára rohamosan terjedt a kereszténység
-         az egyház kialakulása
o   az első közösségek
§  vagyonukról lemondtak, vagyonközösségben éltek
§  az összetartozás érzése világosan megjelent a közösségek demokratikus felépítésében is: mindenki taníthatott és prófétálhatott, nők is egyenrangú tagjai voltak a közösségeknek
§  rövid idő után csatlakoztak gazdagok és rabszolgák is
§  a közösségek egyre szervezettebbek lettek
·        élükön a püspökök álltak
o   ők irányítják a szertartásokat
o   ellenőrzik a szent iratokat
o   a teljes gyülekezet együtt választotta őket
o   forrás a korai keresztények közösségéről:  „A jelentések szerint azonban a legnagyobb vétkük vagy eltévelyedésük, hogy bizonyos meghatározott napon hajnalhasadta előtt összegyülekeznek, és váltakozva karban énekelnek az istennek hitt Krisztus tiszteletére, és esküvel kötelezik magukat, nem ám valami gaztettre, hanem arra, hogy nem lopnak, nem rabolnak, nem követnek el házasságtörést, nem szegik meg esküjüket, a rájuk bízott letét kiadását felszólítás esetén sem tagadják meg. Ennek végeztével rendszerint szétszélednek; majd ismét összejönnek, hogy közösen fogyasszák el közönséges és ártalmatlan lakomájukat; ezt azonban abbahagyták, miután pa­rancsodra betiltottam a titkos társaságokat. Éppen ezért annál szükségesebbnek tartottam, hogy két szol­gálóleányból – ezeket ők diakonisszáknak nevezik – még kínvallatás árán is kivegyem az igazságot. Nem találtam bennük egyebet ostoba, határtalan babonaságnál. Ezért elnapoltam az ügy kivizsgálását, és hozzád fordulok tanácsért. Mert meggondolásra méltónak láttam ezt a dolgot, legfőképpen a vádlottak nagy tömege miatt; ugyanis mindenféle korú, mindenféle társadalmi osztálybeli emberek, férfiak és nők vegyest, igen sokan kerültek és kerülnek a vád alá. Nem­csak a városokban, hanem a falvakban és a tanyá­kon is elharapódzott ennek a babonaságnak a ragá­lya; ezt azonban véleményem szerint meg lehet állítani, és meg lehet szüntetni.” (ifj. Plinius 96. sz. levele, Kr. u. 112)

-         Miért terjedt ilyen gyorsan a kereszténység?
o   az ókori istenekkel való viszonyhoz képest egészen mást kínált a kereszténység
o   a római istenektől féltek az emberek, megpróbálták becsapni őket, kiengesztelni
§  az emberi konfliktusokkal megjelenő római istenekkel nem volt szoros lelki kapcsolat
o   az emberek igényelték az emberfeletti lényekkel való személyes kapcsolatot
§  ezt adta meg a kereszténység

A kereszténység és a Római Birodalom viszonya

-         kezdetben nem sokat törődtek az alacsony rétegek körében terjedő, a zsidóhoz nagyon hasonló vallással
-         az 1. század végén megjelentek a keresztényüldözések
o   az első üldözések Nero császárt idején indultak
-         a keresztények elleni vádak
o   embert esznek („kenyér és bor”- „test és vér”)
o   rájuk fogtak bizonyos katasztrófákat
o   gyanúsnak tartották a titkos szertartásaikat
o   felségárulás
§  nem fogadták el a császár istenségét
-         keresztényüldözések
o   bírósági eljárás
o   templomrombolás
o   kényszermunka
o   kivégzések
§  a meggyilkoltakat mártíroknak vagy vértanúknak nevezzük
o   gladiátorjátékokon vadállatok elé vetették őket

A kereszténység államvallássá válása

-         a kereszténység a 4. századra a birodalom legelterjedtebb vallása volt, de még mindig üldözött vallásként működött
-         a 4. században Constantinus császár és utódai alatt válik elfogadott, majd az egyedüli elfogadott vallássá
-         „E jelben győzni fogsz!”
o   311-ben a Mulvius-hidi csatában nagy belpolitikai ellenfelével kellett megküzdenie
o   Constantinus álmot lát és krisztus jelét festette a katonák pajzsára
§  a Krisztus-monogramm – „E jelben győzni fogsz!”
o   ezzel a kereszténységet fogadja el
-         313, milánói edictum
o   biztosította a keresztények szabad vallásgyakorlását
§  a birodalom polgárai szabadon választhattak vallást
§  a kereszténység a császári kegy kedvezményezett vallása lett, egyenlőbb a többinél
-         Miért támogatja Constantinus a kereszténységet?
o   a Római Birodalmat nehéz összetartani, egységként igazgatni
o   a kereszténység a birodalom összekötő kapcsa, a császár hatalmának alapja lehetett
o   egy eszme, mely megteremtheti a szétesés veszélyével küzdő birodalmat
-         a kereszténység államvallássá tétele
o   Theodosius, 394

o   minden más vallást üldöztek


A birodalom válsága és szétesése

A császárság 3. és 4. századában egyre több és különféle változás és probléma jelentkezett a birodalomban.

Gazdasági tényezők

-         a nagy hódító háborúknak vége, a birodalom kicsit, de elkezdett zsugorodni – ennek a gazdaságra is komoly hatásai voltak
o   munkaerőhiány lépett fel
§  a rabszolga utánpótlás csökken
·        Mi az oka? Honnan szerezték a rabszolgák tömegeit?
o   a nagy háborúknak vége
·        Mi a következménye a rabszolgaságra? Beszerzési lehetőségükre?
o   drágábbak
§  A rabszolga-munkaerőt pótolni kell, hogyan történik ez meg, kik művelik a rabszolgák mellett a földeket?
§  bérlő-rendszer kialakulása
·        megjelennek a rabszolgák mellett a szabad bérlők
·        terményhányadot adtak a föld birtokosának
·        Elsősorban kik közül kerülhettek ki ők?
o   a felszabadított rabszolgák közül

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése