5. osztály_információ

Az osztály június 8-án, szerdán témazáró dolgozatot ír a középkor történetéből. A következő évszámokat és neveket kell pontosan tudni:

Évszámok: 476, 622, 800, 1054, 1492

Nevek: Justinianus, Kis Pippin, Nagy Károly, Mohamed, Allah, VII. Gergely, Szent Benedek, Szent Ferenc

Jó tanulást!

5. osztály_órai jegyzet_A középkor vége

-         a középkor időszakát 1492-ig szoktuk számolni, ekkor fedezi fel Kolumbusz Amerikát, ami nagy változásokat hoz a világ képében

-         a 15. századra megváltoztak azok a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok, amik jellemzőek voltak több száz évig, és amiket középkor jelzővel illetünk

Változások a gazdaságban

-         a pénzforgalom megnövekszik

o   a középkor folyamán a vagyont a földbirtok jelentette, a pénznek sokáig nem volt szerepe

§  a földesúr is terményben kapta meg a jobbágyok szolgáltatásait, nem pénzben

§  az emberek az önellátó uradalmakon éltek, mindent megtermeltek, amire az embereknek szükségük volt

o   a változás

§  a jobbágyok egyre több felesleget termelnek

·        a mezőgazdasági termelés fejlődése, új szerszámok hatására történik mindez

·        vagyis lesz olyan gabonájuk, állatuk, amit piacra vihetnek

§  a nagyvárosok kialakulása

·        vagyis lesznek olyan emberek, akik piacot jelentenek ezeknek a terményeknek

§  Európa áttér a pénzhasználatra

-         a jobbágyi státusz megszűnik, az egykori jobbágyok szabad bérlőkké válnak

o   a pestis hatására erősen csökken a népesség

o   így csökken a munkáskezek, vagyis a munkaerő mennyisége

o   a földbirtokosok egyre nagyobb kedvezményekkel csábítják a jobbágyokat a földjükre

§  kevesebbet kell robotolni vagy egyáltalán nem

§  lassan inkább bérbe adták földjük egy részét, vagyis nem klasszikus jobbágy-földesúr viszony jött létre a szokásos szolgálatokkal, hanem a két fél között nem volt alá-fölérendelt viszony, hanem szabad emberként kötöttek egy szerződést: a földművelő egy évben fizet valamennyi pénzt a föld használatáért

-         a posztóipar előretörése

o   alapanyaga a birka gyapja vagy bizonyos növények (len, kender)

o   a jobbágyok vagyonosabbá válásával jobban megfizethették a ruhákat

o   megjelenik a lábbal hajtott szövőszék

o   a földesurak gyakran legelőkké alakították a föld jelentős részét

Változások a társadalomban

-         a középkorban a társadalom függőleges tagolódású volt, az alá-fölérendelt kapcsolatok voltak erősek

-         a változás

o   a társadalom szereplői azonban egy idő után felfedezték, hogy vannak mellettük hasonló helyzetű, hasonló célokért küzdő személyek, akikkel ők egy csoportot alkotnak

o   az alá-fölérendeltség helyett a középkor végén az lett a fontos, hogy ki tartozik egy csoportba, hasonló helyzetbe

o   ezeket a csoportokat rendeknek nevezzük

§  rend: azonos jogállású, azonos kiváltságokkal rendelkező, kiváltságaikat örökítő társadalmi csoportok, melyek együttes érdekeiket politikai síkon érvényesítették

o   az egyes rendek

§  egyháziak

§  városi polgárok

§  nemesek

§  ! a jobbágyokat nem tekintjük külön rendnek, mert nem szervezik meg magukat, nem érvényesítik érdekeiket együttesen

Változások a politikában, az államok működésében

-         a középkorban az uralkodó egyedül irányítja államát, esetleg a legbefolyásosabb nemesekből álló királyi tanács szólhat bele az állam ügyeinek intézésébe

-         a változás

o   a nemesség megerősödése miatt az uralkodó már nem tudta egyedül irányítani az országát

§  folyamatosan utaznia kellett, ellenőrizni kellett az erős nemeseket

o   kialakul az a gyakorlat, hogy az uralkodó megerősítést kér egy-egy döntése előtt a nemesektől, a városi polgároktól vagy a papságtól

o   ez átalakítja az államszervezetet és létrejön a rendi állam

§  ez azt jelenti, hogy az uralkodó és a három rend tagjai rendszeresen találkoznak, és a rendek beleszólhatnak az ország irányításával kapcsolatos döntésekbe

§  a rendek általában képviselőket küldenek, vagyis egy megye nemesei megbeszélik, megszavazzák, hogy ki menjen közülük a gyűlésbe, ahogy a városi polgárok és a papok is csak képviselőket küldenek

§  angol mintára parlamentnek nevezünk

§  a gyűlést a király vezeti, de nem kötelező megfogadnia a rendek beleszólását

o   Mit akarnak elérni az egyes szereplők?

§  a király azt akarja, hogy a rendek járuljanak hozzá, hogy

·        újabb adókat vet ki

o   az adókat a jobbágyok fizetik, de a nemesek persze nem mindig támogatják ezt, hiszen akkor ők kevésbé sarcolhatják meg a jobbágyaikat

·        katonákat toboroz egy háborúhoz

§  a rendek képviselői különböző kiváltságokat akarnak

·        a városiak újabb jogokat

·        a nemesek nagyobb hatalmat a jobbágyok felett

·        a papok nagyobb önállóságot

§  az uralkodó és a rendek között tehát hatalommegosztás keletkezett

Az Elbától keletre és nyugatra

-         Európa történelmében a középkor végétől kialakult egy éles határvonal: Nyugat- és Kelet-Európa között

-         a megbeszélt változások elsősorban Nyugat-Európában történtek meg, kelet Európában a középkori viszonyok további évszázadokra is megerősödött

5. osztály_órai jegyzet_A középkori városok

A városok kialakulása a középkorban

• a középkorban gyors városiasodás indul meg
• a kora középkorban szinte teljesen eltűntek a városok, a lakosság az uradalmak falvaiban élt
• a városok kialakulása
• erődített helyeken alakult ki, amelyek közel feküdtek a távolsági kereskedelem útvonalaihoz
• a püspöki székhelyek
• a világi uradalmak várai
• útvonalak kereszteződésénél, kikötőkben, eltérő földrajzi tájegységek találkozásánál, folyók mentén
• a középkori városok első lakói
• a föld nélküli emberek az éhínség vagy a háború sújtotta vidékekről menekültek
• a jobbágyok is szerencsét próbálhattak
• ha egy jobbágy 1 év 1 napot a városban tartózkodik és földesura nem keresi a város polgárává vált – „A városi levegő szabaddá tesz.”
• a falvak kézművesei szintén az értékesítő helyre vándoroltak

A városok „szabaddá válása”

• a kora középkori kereskedelmi és ipari központok egy-egy földesúr birtokán feküdtek
• kezdetben az egy uradalom területén kialakuló városokat földesuraik hasonlóan kezelték, mint a jobbágyokat
• a jobbágy és a városlakó is fizetett adót, terményt a földesurának és a királynak is
• a földesúr bíráskodott a területe felett és egyéb juttatásokban is részesült
• a lakosok szerették volna kivonni magukat az urak hatalma alól, hogy saját maguk kezébe vegyék a sorsuk irányítását
• Milyen célokért küzdöttek konkrétan?
• ne kelljen adózniuk a földesúrnak
• maguk szedjenek adót és költhessék a városra
• ne a földesúr bíráskodjon felettük, hanem ők maguk felett
• maguk válasszák meg a plébánosukat
• a városi lakók heves küzdelem után ismertették el szabadságukat a püspökökkel és a világi földesurakkal
• a városok a szabaddá válás után
• a város szabadságot biztosított polgárainak a földesúrral szemben, a törvényekkel szabályozta a város lakóinak életét
• különböző kiváltságokat nyert el a város
• gazdasági kiváltságok
• a földesúrnak egy összegben adóznak
• vásártartás joga
• lakosok vámmentessége
• árumegállító jog
• az átutazó kereskedőknek kötelező volt portékáikat áruba bocsátani
• jogi kiváltságok
• a sikerek után a városi tanácsok megalkották a városok alkotmányát, a városi jogok gyűjteményét
• a városlakók, azaz a polgárok tanácsot választottak maguk közül, amely a városi közigazgatás feladatait látta el
• önkormányzat alakult ki
• a város élén a polgármester állt
• a városlakók saját bírákat választanak, nem a földesúr ítélkezett
• egyházi kiváltságok
• a város maga választhatta meg papját

A városok jellemzői

• külső jellemzők
• fallal vették körül
• az utcák szűkek voltak
• nem volt csatornázás – szemét és bűz
• gyakoriak voltak a járványok

A városok lakói – a polgárok

• a városi társadalomban sok tekintetben egyenlőség volt a tagok között, míg a középkori társadalom többi csoportjában a hierarchia nagy szerepet játszott
• a különbséget a vagyoni helyzet jelentette
• a gazdag rétegek
• iparosok, kézművesek
• az egyes szakmák képviselői szervezetekbe tömörültek, hogy érdekeiket minél jobban védjék
• ezeket az egyesületeket céheknek nevezzük
• külön céhe volt a pékeknek, fazekasoknak, stb.
• szabályozták, hogyan kell elkészíteni az adott terméket
• meghatározták, milyen nyersanyagot lehet használni
• milyen szerszámokat és azokat hogyan lehet használni
• a munkára fordított időt
• az árakat is szabályozták, nem lehetett olcsóbban adni valamit
• tiltották a reklámot
• a céhekbe való bekerülés
• évekig inasként kellett dolgozni és kitanulni a szakmát
• az inasnak egy ún. mestermunkát kellett készítenie, így válhatott mesterré és alakíthatott ki saját üzletet
• a céhek elérték, hogy a városi piacon csak a városi céhekbe tartozók értékesíthessék termékeiket
• a céhen kívülieket kontároknak hívták és üldözték őket
• a céh szociális juttatásokat is adott
• halál után a családot is segítik
• a kereskedők
• a kereskedő kezdetben: utazó kereskedő
• az érett középkorban az utazó kereskedő átengedi helyét a helyben tevékenykedő kereskedőnek: üzleteit könyvelők, képviselők, alkalmazottak útján intézi
• bankárok
• a kereskedők a fellendülő pénzforgalommal is foglalkoztak
• megszületik a bankvilág
• pénzkölcsönzők: nagy összegeket adtak
• szegény rétegek

Kereskedelemi útvonalak az érett középkorban

• levantei kereskedelmi útvonal
• Kelet luxuscikkei, fűszerek, iparcikkek Európába, cserébe nemesfém, fegyver, nyersanyag áramlik keletre
• a levantei kereskedelem európai központjai: itáliai városállamok
• a Hanza szövetség
• észak-német városok kialakította szövetség
• az elsősorban északkeletről hoztak be árukat: a prém, a bőrök, méz, viasz
• a két kereskedelmi útvonalat Franciaországon keresztül egy szárazföldi út kötötte össze

5. osztály_órai jegyzet_Az egyháziak

„Akik imádkoznak” – egyháziak a középkorban

Az egyházi rend tagjai sajátos, nemzetek feletti szervezetet alkottak: országhatároktól függetlenül tagjai voltak egy nagy létszámú, központosított szervezetnek, az egymás közti érintkezésben közös nyelvet, a latint használták.

-          az egyházi személyeket két nagy csoportra oszthatjuk

o   világi papság

§  szigorú alá-fölérendeltségi szervezetet alakított ki az egyház

·         pápa

·         érsekek

·         püspökök

·         plébánosok

§  ők a hívekkel foglalkoztak

·         működtették az egyházi szervezetet

·         pogányokat térítettek

·         ellátták az írásbeliséggel és oktatással kapcsolatos feladataikat

·         kereszteltek, házasokat adtak össze, temetéseket celebráltak

·         miséket tartottak: a Bibliát értelmezték a gyülekezetükben

§  az egyház bevételei

·         tized

o   egyházi adó, de a korban mindenki a katolikus egyház tagja, így mindenkinek fizetnie kell

o   a termény egy tizedét jelenti, a nemesek persze nem adóztak

·         nagy földbirtokadományok

o   az uralkodóktól és nemesektől is gyakran kapnak

o   ilyenkor úgy néznek ki, mint a klasszikus földbirtokosok, jobbágyok dolgoznak a földeken

o   ezek hatására az egyház hatalmas gazdagságot tudott felhalmozni

A szerzetesrendek

-          a szerzetesek nem papok, hanem keresztény férfiak és nők, akik életüket Krisztusnak és az Úrnak szentelik

o   a világtól elzártan, kolostorokban élnek

o   vezetőjük az apát

-          kialakulásának okai

o   a bűnök miatti szenvedés fontos a keresztény hitben

§  a szerzetesek bűnös emberi voltuk levezeklését tűzték ki célul, melyet egyéni akaratuk megtörésével, testi vágyaik féken tartásával reméltek elérni

o   kezdetben a kereszténység üldözött vallás volt

o   így a szenvedést, ami tehát a keresztény hit alapja a mindennapokban folyamatosan átélték a hívek

o   a 4. században a kereszténység elfogadott vallás lett, majd a Római Birodalom államvallása, nem üldözött többé

o   a kereszténység elfogadottá válásával a híveknek új vallásos kihívásokat kellett keresniük, hogy megéljék a krisztusi elvek szerinti életet

o   Egyiptomban a Kr. sz. 4. században alakultak az első rendek, majd terjedtek el Nyugat-Európában

A bencések

-          Szent Benedek alapítja a rendet a 6. században

o   részletes szabályzatot készít, ami a szerzetesek életének egészét lefedi

o   világtól elzárt közösségek jönnek létre

§  a kolostorok erdők mélyén, hegyek tetején, messze a lakott településektől jöttek létre

§  így könnyebb feladni az életet, elszakadni a családtól, ismerősöktől

§  így könnyebb a vallásos feladatokra koncentrálni

-          a rendbe belépő szerzeteseknek három fő fogadalmat kellett tenniük

o   engedelmességi fogadalom

§  a közösség vezetője az apát, ez a neki való teljes engedelmességet jelentette

o   szegénységi fogadalom

§  semmilyen tulajdonuk nem lehetett, sem ruha, sem egy toll vagy egy írólap

o   szüzességi fogadalom

o   különleges hivatásukhoz a különböző rendek még egy negyedik fogadalmat is tesznek

§  például az ifjúság nevelésére, a szegények felkarolására, az evangélium hirdetésére a pogányok között stb

-          a három fő feladatuk van a szerzeteseknek

o   Benedek jelmondata: „Ora et lanora” – „Imádkozzál és dolgozzál”

o   fizikai munka

§  az önellátás miatt főleg földművelés

§  kódexmásolás

o   tanulás (olvasás, írás)

o   liturgiai feladatok

-          a szerzetesi élet

o   a szabályzat szerint a szerzetesek szőrmecsuhát viseltek, mezítláb vagy saruban jártak

o   3 óránként közös imán vettek részt, hajnalban is

o   alázatosnak is kellett lenni

§  a fejet lehajtva kellett mindig járniuk

-          Kik és miért lettek tagjai a szerzetesrendeknek?

o   voltak, akik vallási okokból

o   voltak, akik gazdasági okokból

§  gyakori, hogy idős nemesek, mintegy öregek otthonaként vonultak be

§  nagyon sok gyereket adtak be szülők, akik nem akarták vállalni a felnevelésük költségeit

o   voltak, akik nem önszántukból kerültek be

§  egyes uralkodók politikai ellenfeleiket záratták be

Az eretnekek

-          valamilyen eltérés a Katolikus Egyház által elfogadott hitelvektől vagy vallásgyakorlástól

-          példák arra, mit tekint az egyház eretnekségnek

o   a csecsemők megkeresztelésének elutasítása

o   a kereszt szimbólum elutasítása

o   a világot nem isten, hanem a Sátán teremtette és ezért az gonosz és erkölcstelen, csak a mennyországot teremtette Isten

o   a szentek ereklyéinek nincsenek hatásai

o   a Bibliát olvasnia kell a laikusoknak is

-          általában az evangéliumi szegénységet hirdették, és azt hogy az anyagi világ a Sátán birodalma

-          kialakulásuk okai

o   a kora középkor végén az egyházban erkölcsi válság alakult ki, ezek a katolikus egyház „sötét évszázadai”

o   sokan változtatni szerettek volna, így egyre több olyan közösség alakult ki, amely szembehelyezkedett az egyházzal

o   a reformmozgalmak egy része az egyházon belül indult VII. Gergely irányításával, de voltak ettől független mozgalmak is

§  ezek a mozgalmak általában kérték a felvételüket a katolikus egyházba, nem azzal szemben, azon belül, azt bírálva jöttek létre

§  amely mozgalmakat az egyház nem fogadott el eretneknek számítottak

-          az eretnekmozgalmak elsősorban városokhoz kötődnek

o   a városi szegények körében különösen táptalajra talált az egyház szegénységét hirdető elv

-          Hogyan harcolt az eretnekek ellen a pápa?

o   kiközösítés

o   keresztes hadjáratok

o   inkvizíció: olyan egyházi bíróság, melynek feladatai az eretnekek felkutatása és elítélése

Az inkvizíció

-          az inkvizítorok

o   nem papok vezették, hanem profi inkvizítorok, akik erre voltak kiképezve és teljes állásként látták el feladatukat

o   a domonkosok: az eretnekek elleni küzdelemre létrejött rend

-          a vizsgálat módja

o   az inkvizítorok általában párban utaztak városról városra, faluról falura

o   nagyon sok iratanyagot készítettek: mindent feljegyeztek a kihallgatások során, így könnyen tudták hazugságon vagy ellentmondáson kapni a vádlottat

o   folyamatosan feszültségben tartották a vádlottat

o   a tárgyalás teljesen titokban zajlott

o   kínzásokat alkalmazhattak, ha valakiről úgy gondolták, hogy rejteget valamilyen információt, vagy nem vonja vissza eretnek nézeteit

o   kezdetben meg akarták győzni az eretnekeket, majd ha ez nem sikerült, csak akkor végezték ki őket

A koldulórendek

-          az eretnekmozgalmakkal szembeni küzdelemben már nem lehetett hagyományos eszközökkel fellépni

o   olyan mozgalom kellett, mely életmódjában az eretnekek által hirdetett evangéliumi szegénységet hirdeti, de hű a pápához

o   ezek a mozgalmak az ún. koldulórendek lettek

-          kialakulásuk, létrejöttük oka

o   az egyház közben egyre inkább elzárkózó lett: a sok szerzetesrend a világtól elzárt helyen alakult ki, az új központokban, a városokban, melyek gyakran kivonták magukat a püspökök földesúri hatalma alól egyáltalán nem jelent meg az egyház

o   az eretnekmozgalmak terjednek itt el

-          Assisi Szent Ferenc – a ferencesek alapítója

o   a rend fő jellemzői

§  az evangéliumi szegénység követése

§  prédikáltak

§  vitatkoztak a hitről az emberekkel

§  gyóntattak

5. osztály_A pápaság története, a nemesség és a jobbágyság

A középkor: A katolikus egyház, a középkori társadalom, mezőgazdaság

A pápaság létrejötte

-          Miért nem számít igazi nagyhatalomnak?

o   mert ugyan létezik Itália közepén egy ún., Pápai Állam, de ennek nincs nagy kiterjedése

o   nincs nagy katonasága az egyházi államnak

-          Miért nagyhatalom mégis a katolikus egyház?

o   a pápa szavára mindenki figyel, ha ő mond, vagy kér valamit azt az európai uralkodók, igyekeznek megtenni

o   a pápa koronázza meg az európai uralkodókat, ő szentesíti hatalmukat

§  ennek az az alapja, hogy a király az Úr kegyelméből uralkodik a középkori felfogás szerint

§  Nagy Károlyt is a pápa koronázza meg, Istvánnak is a pápa küld koronát

o   a pápának van egy konkrét eszköz is a kezében: a kiátkozás

§  ha valakit ezzel sújt a pápa, akkor elvileg bárki büntetlenül megölheti

§  egy konkrét ilyen eset a német-római császárral történt meg a 11. században

§  a pápa kiátkozta, a trónkövetelők szervezkedni kezdtek ellene

§  a császár a pápa palotájához utazott, az itáliai Canossába, ahol a szokások szerint 3 nap böjtölt és mezítláb, szőrmecsuhában vezekelt a palota előtt télen, mire a pápa visszavonta a kiátkozást

A katolikus egyház szervezete

-          élén a pápa

o   a pápa igazából Róma püspöke

o   a sok elvileg egyenrangú püspök közül kiemelkedett

§  Jézus Szent Péternek mondja: „Te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta” (Mt 16,18)

§  Szent Péter pedig Róma püspöke volt, így a későbbi római püspökök erre hivatkozva követeltek vezető szerepet az egyházon belül

§  tiara: hármas pápai süveg

-          érsek – egy érsekség ura

-          püspök – egy püspökség ura

A pápaság története, a legfontosabb személyek, események

-          756 – Pápai Állam létrejötte

o   a pápa és a frank uralkodók egyeznek ki: a pápa szentesíti a frank uralkodók tisztségét a Frank Birodalom élén, cserébe a frankok védelmet nyújtanak a pápának és létrehoznak egy Pápai Államot Itália középső részén

-          a pápai állam sötét századai:

o   a katolikus egyház erkölcsi válságba kerül

o   a pápák az egymással vetélkedő itáliai nagybirtokos arisztokrata családok tagjai közül kerülnek ki

o   a házassági tilalom megszegése jellemző

o   hullazsinat: az egyik pápa kiásatja elődje holttestét, majd elítéli és felakasztatja

-          változások a 11. század elején

o   a reformok végrehajtója: VII. Gergely pápa (1073-1085)

§  belső erkölcsi megújulás

§  az egyház önálló, szervezett, fegyelmezett és szakszerű adminisztrációval irányított szervezetté válik

§  a világi hatalommal szembeni elsőbbség megteremtése

A középkori társadalom

-          minden embernek megvan a pontos helye a társadalmi hierarchiában

o   a társadalmi csoportok között nem nagyon lehet átjárni

-          három nagy társadalmi csoportot tudunk elkülöníteni

o   akik imádkoznak – a másik két rend tagjainak lelki üdvéért imádkoznak

o   akik harcolnak – megvédik a másik két rend tagjait

o   akik dolgoznak – mindenki aki nem tartozik az első kettőhöz + az ételt adják

o   hozzátehetünk egy negyedik csoportot, akik lassan alakultak ki, de egy idővel külön csoporttá váltak: a városok lakói

A nemesek

-          a társadalom felső, leggazdagabb, legbefolyásosabb csoportja

o   a társadalomnak mindössze 3-4%-a nemes

o   a társadalom közel 95%-a jobbágy

-          ami közös a nemesség csoportjaiban

o   ők rendelkeznek a földekkel

§  rajtuk kívül az egyháznak lehettek földjeik

o   harcolnak

o   bizonyos előjogokkal rendelkezik

§  földbirtoklás joga

§  adómentesség joga: ők katonáskodnak

§  politikai jogok: ők szólhatnak bele az állam működésébe

-          Hogyan lesz valaki nemes?

o   valamilyen olyan tettet hajt végre, amiért az uralkodótól nemesi címet és földbirtokot kap

o   nemesektől kell származni: és ezt dokumentumokkal kell igazolni

§  a nemesség tehát örökletes

§  családnevek kialakulása, családfakutatás, címerek

A nemesség hatalma a jobbágyság felett

-          a nemesi uradalmak

o   van a nemesnek egy saját földje, a majorság, innen minden termény a nemest illeti meg

o   vannak jobbágyparcellák, ami az adott jobbágycsaládé, ez apáról fiúra száll, egy ház, egy kis kert és egy szántóparcella tartozik hozzá

o   vannak közös használatú területek, amit a nemes és a jobbágy közösen használ

§  a tóból halásznak, az erdőből fát vágnak, a legelőn legeltetnek

-          a nemes földparcellát és védelmet biztosít a jobbágynak, cserébe:

o   a jobbágynak minden megtermelt javának tizedét a nemesnek kellett adnia

o   robotoltatás: a majorságon a jobbágy dolgozik heti 2-3 napot

o   olykor pénzjáradékkal is tartozik a jobbágy

o   ajándékokat kell adni

A hűbériség kialakulása

-          vannak nagy birtokkal rendelkező, befolyásos nemesek és szegényebbek is

-          a köztük létrejövő kapcsolat lényege: a nagy földdel rendelkező, befolyásos nemes és egy szegényebb nemes között szerződéses kapcsolat jön létre

o   a szegényebb nemes hűséget fogad a gazdagabbnak, aki ezért földterületet ad át a földjéből használatra

o   a szegényebb nemest hűbéresnek hívjuk, mert hűségéért bért kap, míg az adományozót hűbérúrnak, az egész jelenséget pedig hűbériségnek

-          hűbérúr és hűbéres

o   a hűbérúr kötelességei

§  eltartása, gondoskodás a vazallusról: ez a földterület átadását jelentette

·         továbbra is a hűbérúr a tulajdonosa a földnek, de a hűbéres használja, övé lesz a rajta megtermett termény

·         ez nem érinti az ott dolgozó jobbágyokat, csak az uruk változik, ők maradnak a jobbágytelken

§  védelem

o   a hűbéres kötelessége

§  katonai segítség: a kapott földből szerelték fel magukat

§  tanács adása

o   ez a viszony szerződéses, egy ünnepség keretében hűségesküt kell tenni

o   a hűbéri lánc

§  kialakult, hogy egy nemes több lord vazallusa is lehetett: így az egész nemességet behálózó, egyre nehezebben átlátható láncolat jött létre

A lovagok

-          a lovagok a nemesi társadalom alsó rétegét jelentették

o   a harc kifizetődő volt, így a lovagok folyamatosan harcoltak

-          a lovagi eszmény

o   Milyennek kellett lennie egy lovagnak?

§  bátornak, becsületesnek, hűnek, nagylelkűnek, udvariasnak, szépen beszélni, jó magatartásúnak lenni

o   Hogyan kellett viselkednie egy lovagnak?

§  azokat kellett megvédenie, akik nem tudják magukat

o   lovagi szerelem

-          lovagi tornák

o   itt tudták bizonyítani, hogy lovagi erényekkel rendelkeznek

o   nehézfegyverzetű lovasok karddal és lándzsával

§  kengyel: egyensúlyt ad a lovasnak, biztosabban tud ülni és felszabadulnak a kezeiu, amiket használni tud

§  a magasított hátú nyereg: segít a nyeregben maradni egy ütést követően is

A keresztes hadjáratok

-          a 11. századtól Nyugat-Európából elinduló hadjáratokat, melyek fő célja a Szentföld megszerzése volt a muszlim araboktól és törököktől

o   egyrészt vallási szempontból fontos: Jézus életének helyszínei zarándokutak voltak és ma is azok

o   másrészt fontos kereskedelmi utak is a törökök kezébe kerültek

-          elfoglalták Kis-Ázsiát és Palesztina korábban muszlim ellenőrzés alatt álló vidékeinek egy részét, s ott több-kevesebb sikerrel két évszázadra megvetették a lábukat

-          összesen a 15. századig 7 keresztes hadjáratot vezettek a keresztények

Változások a kora középkori gazdaságban

-          talajváltó rendszer (legelőváltó rendszer)

o   a gazdasági terület felváltva néhány éven át szántóföldnek s aztán néhány éven át legelőnek használták, állandó szántófölddel e rendszer nem rendelkezik

o   mindig az a rész lett a szántó, amelyet előzőleg az ott legelő állatokkal “trágyáztattak”

-          kétnyomásos gazdálkodás

o   a megművelt földet kettéosztották, csak az egyik felét művelték, a másikat ún. ugaron hagyták

o   évente megcserélték a két funkciót

-          háromnyomásos gazdálkodás

o   a háromrészre osztott föld harmafda maradt ugar, a másik két harmadba őszi, illetve tavaszi gabonát vetettek