A kormány
-
a végrehajtó hatalom feje
o a
kormányfők a korszakunkban, akik neveit meg kell tanulni
o Teleki
Pál, Bethlen István, Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla
Demokrácia vagy diktatúra?
-
demokrácia és diktatúra általában
o a
diktatúrák jellemzése
§
csak egy párt működik
§
az egész államban egy ideológiát,
gondolkodásmódot fogadnak el (például kommunizmus, nácizmus)
§
Mi történik azzal, aki nem fogadja el ezt az
ideológiát?
·
terrort alkalmaznak
§
cenzúra működik: a sajtót ellenőrzi a hatalom
o a
demokrácia jellemzése
§
népuralom, vagyis a nép rendszeresen, szabad
választásokon választja meg vezetőit
§
a pártok szabadok, indulhatnak a választásokon
§
van szólásszabadság, véleménynyilvánítás
szabadsága
§
van gyülekezési szabadság: lehet tüntetni a
kormányon lévők ellen
-
a Horthy-korszak elemzése
o Létezhetett-e
több párt?
§
az ellenzék folyamatos kritikával illette a
kormányt, mely féket jelentett a kormányzó párt számára és ezeket a kritikákat
gyakran figyelembe is vették, még ha hatalmuk miatt nem is kellett volna
§
de, a kommunisták be vannak tiltva, a szocdem
pedig erősen korlátozva volt
§
vagyis a társadalom egy jelentős részei ki
voltak rekesztve a képviseletből
o Voltak-e
választások?
§
voltak, de vidéken nyílt szavazás volt
o Meg
lehetett-e dönteni a hatalmon lévők hatalmát?
§
a kormányzópártot gyakorlatilag nem lehetett
leváltani
§
Horthy-t mint kormányzót nem lehetett leváltani
o Van-e
cenzúra?
§
végig működött a Horthy-korszakban
§
ellenzéki, kormányt bíráló lapokat tiltottak be
hosszú időre vagy ideiglenesen
o Van-e
terror?
§
nincs
§
igaz a csendőrség azért a kommunistákkal nem
bánt kesztyűs kézzel
§
a bíróságok lényegében függetlenül működtek
-
összefoglalva
o a
Horthy-korszak nem volt olyan diktatúra, mint a sztálini Szovjetunió vagy a
hitleri Németország
o sok
elem demokratikusan volt felállítva, de olyan módon gyakorolták és alkalmazták
ezeket, hogy rendszeresen áthágták a demokratikus szabályokat
o a
történettudomány tekintélyelvű rendszernek nevezi ezt
A rendszer megszilárdulása
Teleki Pál miniszterelnöksége (1920-21)
-
a fehérterror felszámolása
o a
szélsőjobboldali erők lefegyverzése gyakran vezetőiknek juttatott állami
pozíciókkal történt
-
földreform
o mivel
Horthy rendszere deklarálta, hogy nemzetépítő erőnek a birtokos parasztságot tartja,
elodázhatatlanná vált a földkérdés megoldása
§
már Károlyi is próbálkozott ezzel, de sikertelen
volt
§
a Tanácsköztársaság alatt termelőszövetkezeteket
alakítottak
o Teleki
csak a termőterület 1/10-ed részét osztotta fel, de így is történt valami
előrelépés
-
a vitézi rend kialakítása
o Horthy
nemességet nem adhatott, de kialakított egy olyan címet, amivel magához tudta
kötni a rendszerének kiépítésében érdemeket szerzett híveit
o ez
volt a vitézi rend, amit a kormányzó adományozhatott az arra érdemeseknek
§
a felosztásra felajánlott föld egy részéből a
rend tagjainak vitézi telkeket adtak
o a
Vitézi Szék elnöke és a rend főkapitánya maga a kormányzó volt
o a
lovagi szertartások szerint avathatott újabb vitézeket
-
„numerus clausus”
o a
törvény kimondta, hogy a magyarországi egyetemeken minden nemzetiség csak az
ország népességi arányaiban iratkozhat be
o vagyis
amely népesség az ország 3%-át alkotja csak az egyetemisták 3%-a lehet
§
a numerus clausus szó szerint „zárt szám”-ot
jelent
o a
törvény egyértelműen egy népcsoport ellen szólt, melynek tagjai nagy arányban
értelmiségi pályára mentek: ügyvédek, orvosok, tudosók voltak: ez a zsidóság
-
lemondása
o 1921-ben
IV. Károly első visszatérése idején nem elég határozott fellépése miatt
lemondott
Bethlen István miniszterelnöksége (1921-31)
-
gazdasági stabilizáció
o a
magyar gazdaság romokban van
§
a megszálló román csapatok egész gyárakat
telepítettek ki az országból
§
a bányák nagy része a határon túlra került, így
a gépipar nyersanyag nélkül maradt
§
nagy volt a munkanélküliség
§
1921-ben az ipari termelés az 1913-as évinek
mindössze 47, a mezőgazdasági pedig 41%-a volt
o a
helyzet rendezése
§
a Népszövetségtől kölcsönt kapott az ország
§
1926-ban a régi, elértéktelenedett korona
helyébe az erősebb pengőt vezették be
§
lassan beindult a gazdaság fejlődése
-
külpolitikai szövetséges-keresés
o a
magyar állam külpolitikai célja a Horthy-korszakban a revízió volt
o az
első világháború utáni békeszerződéseket bíráló Magyarországnak nem volt könnyű
szövetségest találni
o a
balkáni viszonyok megváltoztatására törekvő Mussoliniban sikerült megfelelő
partnert találni, hisz mindkét ország érdekelt volt Jugoszlávia meggyengítésében
§
1927-ben olasz-magyar szerződést írtak alá
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése