A király helyzete
-
Milyen
körülmények között élt a 1789-ig?
o
az
abszolutizmus jelképének számító Franciaország királya
o
a
Versailles-i palotában hatalmas pompa között élt
o
bármit
megtehetett, egyedül kormányozta az államot
-
a
változás
o
kiderül,
hogy az uralkodónak nincs elég ereje a népével szemben
o
az
utca népe kezd el irányítani, akiket addig semmibe sem nézett
-
Hogyan
viszonyulhat az angol mintára alkotmányos monarchiát kialakító nemzetgyűlésre
és a forradalom mozgatóira?
o
abban
reménykedik, hogy a helyzete megváltozik
o
Hogyan
lehet erre esélye? Miben, kiben bízhat?
§ a külföldi
uralkodókban
·
Miért?
·
Európa
uralkodói gyakran álltak harcban XVI. Lajos Franciaországával, mégis valamitől
jobban félnek, mint tőle
o
a
forradalomtól, amely a felvilágosodás elvei alapján a királyok hatalmát elvenné
és a népfelség elvét állítaná a helyébe
o
a
Habsburg uralkodó jobban fél attól, hogy birodalmában is forradalom történik,
mint XVI. Lajos Franciaországától
·
a
külföldi uralkodók tehát Lajos visszatérését és a forradalom felszámolását
akarják
o
Mit
tesz Lajos?
§ 1791-ben – a
király inasnak öltözve elszökik Párizsból, de a belga határon felismerik és
visszaviszik
§ ezt követően
titkos levelezést kezdett folytatni a külföldi uralkodókkal, hogy támadják meg
Franciaországot és segítsék vissza a hatalomba
·
II. Lipót Lajos sógora volt, hozzá
fordult
-
a
külföldi támadás
o
1792-ben
az európai államok megtámadták Franciaországot
§ a támadást a
Habsburg Birodalom és Poroszország vezette
§ a
francia nemesek közül sokan elmenekültek, főleg a Franciaországhoz közeli német
területekre
·
ők innen szervezkednek a forradalom
ellen és segítik akár a porosz vagy osztrák seregeket
§ a kezdeti
sikerek után a forradalmárok megszervezték hadseregüket
§ 1792. szeptember
20. – Valmynál a francia csapatok megállítják a porosz csapatokat
·
ez
volt a forradalmi Franciaország első nagy katonai sikere
-
Lajos
letartóztatása
o
a
külföldi támadás idején XVI. Lajos lebukott: kiderült, hogy külföldi
uralkodóktól katonai támogatást kért
o
az
uralkodó párizsi palotáját megostromolták és börtönbe vetették
o
a
hazaárulás vádjában bűnösnek talált királyt 1793-ban lefejezték, amit az
európai abszolút módón uralkodó „kollégái” nagy megdöbbenéssel hallottak
-
a
köztársaság kikiáltása
o
azzal,
hogy a királyt letartóztatták új államforma kialakítása is szükségessé vált
§ nem működhet
alkotmányos királyság, úgy hogy a királyt éppen kivégzik
o
az
új államforma a Hollandiában és az USA-ban működő köztársaság lett
§ a törvényhozás
neve: Nemzeti Konvent
·
a
név az amerikai köztársaság törvényhozására, a Kongresszusra utal
§ új kormány
alakul: Végrehajtó Tanács
A forradalmi
Franciaország nehézségei
-
élelmiszerhiány
o
ez
a forradalom előtt is probléma volt, és természetesen a forradalom ezt nem is
oldotta meg
o
sőt
a forradalom és a harcok miatt a gabona ára tovább nőtt
-
a
földkérdés megoldatlansága
o
a
parasztok földhöz szerettek volna jutni
o
az
egyházi földek áruba bocsátása lassan haladt
o
a
parasztság három év után úgy gondolta, hogy a forradalom nem teljesítette az ő
legfőbb követeléseiket
o
több
megyében paraszti megmozdulások történtek
-
a
királypárti szervezkedők mozgalma
o
pár
év után a régi rend hívei is megjelentek, hiszen a forradalom sok problémája
miatt sokan nosztalgiával gondoltak vissza a királyságra, ahol rend volt és
minden kiszámítható volt, nem volt belső háború
o
ők
a Bourbon család tagjai közt kerestek volna új uralkodót
-
a
Konvent vitái egyre hevesebbek
o
a
forradalom hívei egyre megosztottabbak lettek
o
egyre
durvább módon zajlottak a belpolitikai viták, gyakran az erőszak eszközétől sem
riadtak vissza a forradalmárok
-
a
külső fenyegetés
o
Ausztria
megszervezte az első koalíciót Franciaország ellen
§ Anglia,
Hollandia, Portugália, Spanyolország, Ausztria, Piemont, Nápoly
A forradalmárok belső
vitái
-
az egykori 1789-es felkelők 1793-ra két
nagy politikai csoportra estek szét
o
máshogy látták Franciaország jövőjét, a
külpolitikát, azokat a módszereket, amivel a felvilágosodás eszméit sikeresen
ültetik át a gyakorlatba
o
a Nemzeti Konventben egyre hevesebb
vitákban küzdöttek egymással
-
a girondisták
o
nevüket Gironde megyéről kapták, ahonnan
a legtöbb képviselőjük származott
o
elsősorban a gazdagabb polgárságot
képviselték
o
módszereikben tartózkodtak a nagyon
szélsőséges, hirtelen változtatásoktól, kiszámíthatóságot ígértek
o
a szabadság mindenhatóságában hittek és
mindent elleneztek, ami korlátozza a szabadságot
§ a
gazdaságban a szabad versenyt hirdették és úgy gondolták, hogy az állam
egyáltalán nem avatkozhat be a gazdasági folyamatokba
-
a jakobinusok
o
egy templomról, a Szent Jakab-templomról
kapták a nevüket, ahol üléseiket tartották
o
kispolgárok tartoztak főleg közéjük és
szimpatizált velük az utca népe is, mely a forradalmi megmozdulásokat vezette
§ a
párizsi szegényebb, egyszerűbb munkásemberek
o
radikális, határozott, hirtelen
változtatásokat akartak és hirdettek
§ úgy
gondolták, hogy jó ügyük érdekében a terror és a diktatúra eszközeit is
bevethetik
o
gazdasági téren a szabadság korlátozását
akarták, úgy hogy az állam beleszól a gazdaság működésébe védve a kisembereket
§ akár
a gazdagok tulajdonának egy részét is el lehet venni, hogy az éhezőket segítsék
A girondista
köztársaság
-
kezdetben a Nemzeti Konventben a
girondisták voltak többségben, így az ő politikájuk működött
-
az általunk is felsorolt problémákat
azonban nem tudták megoldani
-
egyre nagyobb elégedetlenség alakult ki
ellenük
-
végül
az utca népe döntött: a kb. 80 000-es felfegyverzett tömeg elkergette a
girondista képviselőket és a jakobinusokat juttatta hatalomra
-
a jakobinusoknak ugyanazokkal a
problémákkal kellett szembenézniük, mint a girondistáknak
-
ők azt a döntést hozták, hogy ezek a
problémák csak úgy oldhatók meg, ha egy erős, mindent megtehető államhatalmat
hoznak létre
o
vagyis diktatúrát vezetnek be
o
Mivel indokolták a diktatúra
bevezetését?
§ úgy
magyarázták, hogy veszélybe került a forradalom és annak vívmányai
·
a forradalomnak külső és belső
ellenségei megerősödtek
o
utóbbin a papok és nemesek csoportját
értették
·
ellenük erősen fel kell lépni
-
a problémákra adott válasz
o
az éhínség felszámolása
§ központilag
meghatározták, hogy egy árucikknek mekkora lehet a legmagasabb ára – ezt
ármaximalizációnak hívjuk
§ a
régi rend külföldre menekült híveinek a földjeit szétosztották a parasztok
között
·
ezzel Franciaország véglegesen
a kisparaszti gazdaságok országává vált
§ ezek
hatására a parasztok tudtak enni, nem éheztek
o
a királypárti zendüléseket felszámolták
§ a Vendée megyéből kiinduló felkelés, melyet az angolok
is támogattak, országos méretűvé vált, mintegy hatvan megye csatlakozott hozza
§ ezt a jakobinusok kemény küzdelemben leverték
o
a külső ellenséget legyőzték
§ északon az angolok es az osztrákok, a Rajnánál porosz
es osztrák csapatok, délen szárd erők lendültek támadásba
§ mind
a két dologhoz az újonnan létrehozott, erős hadsereget használták a jakobinusok
·
a jakobinusok nagy népfelkelést
hirdettek, ami nagyon népszerű volt Franciaországban
·
a nemzeti érzés megjelenése
o
nem a Bourbonok, egy dinasztia számára
toboroztak katonákat, hanem Franciaországért, megvédeni a hazát
o
ez egy új jelenség a világtörténelemben:
itt jelenik meg a nemzeti érzés, hogy a francia polgár magáért, a hazájáért
küzd
o
eddig csak a dinasztia érdekét
jelentették a háborúk
o
a külső fenyegetés most a forradalmi
sikereket veszélyeztette, s a forradalom vívmányait a francia polgárok a
magukénak érezték
o
most már nem a versailles-i udvar
jólétéért harcoltak, hanem saját magukért
o
ha nem védik meg a hazát oda a tized és
a robot eltörlése, a király visszatér Versailles-be, a nemesek nem fizetnek
adót, … - érezhették
·
a nemzetőrségre alapozva 1 millió fős
haderőt szerveztek, amivel minden fronton visszaszorították az ellenséget
·
az új haderő új típusú hadviselést is
jelentett
o
a porosz-osztrák haderő a hagyományos
hadviselést folytatta: nagyon fegyelmezett volt, tökéletes hadrendben álltak
fel, mindent az utasításoknak megfelelően csináltak
o
a francia haderő, mely forradalmárokból,
nagyrészt egyszerű emberekből állt teljesen rendezetlen volt, össze-vissza
mozogtak, de hatalmas hittel, lelkesedéssel, elszántsággal harcoltak
o
a híres német költő, Goethe jelen volt a
valmy-i csatánál és naplójába annyit jegyzett fel: „Láttam a modern kor
születését.”
·
a francia hadsereg nem csak megvédeni
akarta országát, hanem eljuttatni a forradalom elveit, a nemesek és elnyomó
királyok alól való felszabadulást Európa népeinek
-
a terror
o
oka
§ a
diktatúrában nem lehet ellenvélemény, sőt azt meg kell torolni
§ a terrort csak
erősítette az is, hogy a nemesi származású
Charlotte de Corday meggyilkolta Marat-t, az egyik jakobinus vezetőt
o
a börtönök
§ a
Forradalmi Törvényszék feladata a gyanús elemek felkutatása volt
·
„Nemcsak az árulókat, hanem a közömbösöket
is meg kell büntetni.” – lett a jelmondata a jakobinusoknak
§ a
gyanúsítottakat gyorsított eljárásban ítélték el, gyakran még védőügyvédet sem
kaptak
§ általában
vagy felmentették a gyanúsítottat, vagy halálbüntetést szabtak ki rá
§ gyakorlattá
vált a vizsgálat nélküli leszámolás
§ a diktatúra honapjaiban mintegy 17 ezer kivégzés történt
o
a guillotine
§ magyar neve nyaktiló
§ a francia forradalom jelképes kivégző eszközévé vált
§ egy francia orvosról nevezték el, aki az emberségesebb
kivégzések miatt ajánlotta a forradalmároknak
§ a nyaktiló a felvilágosodás eszméihez erősen kötődik
·
egyrészt a kínzás ellen is
fellépett a felvilágosodás
·
másrészt a törvény előtti egyenlőség
miatt is fontos
o
a középkorban az elítélteket
felakasztották, ami egy megalázó kivégzési mód, de a nemeseknek joga volt a
lefejezésre
-
a jakobinusok bukása
o
a fő probléma a terror volt
§ bizonyos mértékű terror kellett ugyan a stabilizáláshoz,
de ezt a folyamatot később már nem lehetett megállítani
§ a jakobinusok tábora azonban megosztott volt, és a csoportok
a diktatúráról es a külpolitikáról is különbözőképpen vélekedtek.
·
a híres jakobinus szónok,
Danton, aki a diktatúra lazítását szerette volna elérni szintén vérpadon
végezte
o
a társadalomnak egy idő után
elege lett a terrorból
§ főleg úgy, hogy sok problémát megoldottak a
jakobinusok, egy idő után a terror vált a legfontosabb problémává
o
a jakobinusok végül saját
vezetőjüket, Robespierre-t is a vérpadra küldték, így végződött a jakobinusok
diktatúrája
-
a kérdés: Hogyan folytatódhat
Franciaország története a jakobinus diktatúra után?
o
a társadalom nagy része békére,
nyugalomra és kiszámíthatóságra vágyott
o
az államformán nem változtatnak:
továbbra is köztársaság működik
§ ez
a jakobinus diktatúra után mérsékeltebb köztársaság lett
§ vezető
ereje a nagypolgárság volt, akik a kisemberek támogatta jakobinusok után tértek
vissza a vezető pozíciókba
§ 1794-től
1799-ig 5 éven keresztül állt fenn
§ a
felvilágosodás vívmányai megmaradnak, nem állítják vissza a régi rendet
·
hiszen a forradalmat elindító polgárság
vezeti az országot
-
ez a mérsékelt köztársaság azonban nem
tudott sikeres lenni
o
a gazdasági problémákra továbbra sem
sikerült megnyugtató választ adni
o
nagyon sok felkelés, lázadás nehezítette
a működését
·
a paraszti elégedetlenség
·
a régi király híveinek szervezkedése
·
a párizsi nép
§ a rendszer ezt
csak katonai erő bevetésével tudja megakadályozni
o
a jakobinus diktatúra után azonban nem
akartak megint kemény eszközökhöz nyúlni
§ így
viszont a nép nem érezte biztonságban és nyugalomban magát
-
a megoldás
o
ebben a rendszerben megnőtt a katonaság
és a tábornokok befolyása, hiszen a rendet ők tudták fenntartani
o
egy tehetséges katona, Bonaparte
Napóleon 1799-ben államcsínyt hajtott végre
§ az
államcsíny erőszakos hatalomátvételt jelent
·
Napóleont, miután elterjed, hogy jakobinus
hatalomátvétel készülődik, kinevezték Párizs parancsnokának
·
Napóleon
csapataival bevonult Párizsba, s a kormány támogatása helyett puccsot hajtott
végre
§ Napóleon
diktatúrát alakított ki, de ezt nem olyan véresen teszi, mint a jakobinusok
o
Miért fogadja el a nép az ő hatalomra
kerülését?
§ a
királypárti felkelések leverése miatt már korábban is népszerű volt
§ a
nép békére, nyugalomra vágyott, ami egy egyszemélyi határozott vezető irányításával
megvalósulhat
§ Napóleon
elfogadta a forradalom által kiharcolt felvilágosult alapelvek jelentős részét,
nem akarta megváltoztatni azokat
A francia forradalom
értékelése
-
a
francia forradalom hatására előbb Franciaország, majd egész Európa átalakul
-
a
francia forradalom a gyakorlatban vezeti be a felvilágosodás alapelveit
§ törvény előtti
egyenlőség
§ az alapvető
emberi szabadságjogok
§ a népfelség elve
§ a hatalmi ágak
megosztása
§ a gazdasági
kötöttségek megszűntetése (céhek, belső vámok)
§ az állam és az
egyház szétválasztása
§ a nemzeti érzés
megjelenése
-
a
tág értelemben vett francia forradalom lényege: a középkorias viszonyokból
polgári állam alakul ki
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése