A városok
kialakulása a középkorban
- a
középkorban gyors városiasodás indul meg
- a
kora középkorban szinte teljesen eltűntek a városok, a lakosság az
uradalmak falvaiban élt
- a
városok kialakulása
- erődített
helyeken alakult ki, amelyek közel feküdtek a távolsági kereskedelem
útvonalaihoz
- a
püspöki székhelyek
- a
világi uradalmak várai
- útvonalak
kereszteződésénél, kikötőkben, eltérő földrajzi tájegységek
találkozásánál, folyók mentén
- a
középkori városok első lakói
- a
föld nélküli emberek az éhínség vagy a háború sújtotta vidékekről
menekültek
- a
jobbágyok is szerencsét próbálhattak
- ha
egy jobbágy 1 év 1 napot a városban tartózkodik és földesura nem keresi
a város polgárává vált – „A városi levegő szabaddá tesz.”
- a
falvak kézművesei szintén az értékesítő helyre vándoroltak
A városok
„szabaddá válása”
- a
kora középkori kereskedelmi és ipari központok egy-egy földesúr birtokán
feküdtek
- kezdetben
az egy uradalom területén kialakuló városokat földesuraik hasonlóan
kezelték, mint a jobbágyokat
- a
jobbágy és a városlakó is fizetett adót, terményt a földesurának és a
királynak is
- a
földesúr bíráskodott a területe felett és egyéb juttatásokban is
részesült
- a
lakosok szerették volna kivonni magukat az urak hatalma alól, hogy saját
maguk kezébe vegyék a sorsuk irányítását
- Milyen
célokért küzdöttek konkrétan?
- ne
kelljen adózniuk a földesúrnak
- maguk
szedjenek adót és költhessék a városra
- ne
a földesúr bíráskodjon felettük, hanem ők maguk felett
- maguk
válasszák meg a plébánosukat
- a
városi lakók heves küzdelem után ismertették el szabadságukat a püspökökkel
és a világi földesurakkal
- a
városok a szabaddá válás után
- a
város szabadságot biztosított polgárainak a földesúrral szemben, a törvényekkel
szabályozta a város lakóinak életét
- különböző
kiváltságokat nyert el a város
- gazdasági
kiváltságok
- a
földesúrnak egy összegben adóznak
- vásártartás
joga
- lakosok
vámmentessége
- árumegállító
jog
- az
átutazó kereskedőknek kötelező volt portékáikat áruba bocsátani
- jogi
kiváltságok
- a
sikerek után a városi tanácsok megalkották a városok alkotmányát, a
városi jogok gyűjteményét
- a
városlakók, azaz a polgárok tanácsot választottak maguk közül, amely a
városi közigazgatás feladatait látta el
- önkormányzat
alakult ki
- a
város élén a polgármester állt
- a
városlakók saját bírákat választanak, nem a földesúr ítélkezett
- egyházi
kiváltságok
- a
város maga választhatta meg papját
A városok
jellemzői
- külső
jellemzők
- fallal
vették körül
- az
utcák szűkek voltak
- nem
volt csatornázás – szemét és bűz
- gyakoriak
voltak a járványok
A városok lakói –
a polgárok
- a
városi társadalomban sok tekintetben egyenlőség volt a tagok között, míg a
középkori társadalom többi csoportjában a hierarchia nagy szerepet
játszott
- a
különbséget a vagyoni helyzet jelentette
- a
gazdag rétegek
- iparosok,
kézművesek
- az
egyes szakmák képviselői szervezetekbe tömörültek, hogy érdekeiket minél
jobban védjék
- ezeket
az egyesületeket céheknek nevezzük
- külön
céhe volt a pékeknek, fazekasoknak, stb.
- szabályozták,
hogyan kell elkészíteni az adott terméket
- meghatározták,
milyen nyersanyagot lehet használni
- milyen
szerszámokat és azokat hogyan lehet használni
- a
munkára fordított időt
- az
árakat is szabályozták, nem lehetett olcsóbban adni valamit
- tiltották
a reklámot
- a
céhekbe való bekerülés
- évekig
inasként kellett dolgozni és kitanulni a szakmát
- az
inasnak egy ún. mestermunkát kellett készítenie, így válhatott
mesterré és alakíthatott ki saját üzletet
- a
céhek elérték, hogy a városi piacon csak a városi céhekbe tartozók
értékesíthessék termékeiket
- a
céhen kívülieket kontároknak hívták és üldözték őket
- a
céh szociális juttatásokat is adott
- halál
után a családot is segítik
- a
kereskedők
- a
kereskedő kezdetben: utazó kereskedő
- az
érett középkorban az utazó kereskedő átengedi helyét a helyben
tevékenykedő kereskedőnek: üzleteit könyvelők, képviselők, alkalmazottak
útján intézi
- bankárok
- a
kereskedők a fellendülő pénzforgalommal is foglalkoztak
- megszületik
a bankvilág
- pénzkölcsönzők:
nagy összegeket adtak
- szegény
rétegek
Kereskedelemi útvonalak az érett középkorban
- levantei kereskedelmi útvonal
- Kelet luxuscikkei, fűszerek, iparcikkek Európába,
cserébe nemesfém, fegyver, nyersanyag áramlik keletre
- a levantei kereskedelem európai központjai:
itáliai városállamok
- a
Hanza szövetség
- észak-német
városok kialakította szövetség
- az
elsősorban északkeletről hoztak be árukat: a prém, a bőrök, méz, viasz
- a két kereskedelmi útvonalat Franciaországon
keresztül egy szárazföldi út kötötte össze
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése