Válság és kiútkeresés
-
a gazdasági világválság Magyarországot is elérte és
nagyon hasonló folyamatokat és következményeket láthatunk, mint a világ más
régióiban
o a
válság Magyarországon
§
az ország agrárjellege miatt elsősorban a
mezőgazdaságban érték a kedvezőtlen hatások
·
a mezőgazdasági termékeket nem lehet eladni – a
magyar búzára volt különösen súlyos hatással
·
a gabona ára 64%-kal csökkent két esztendő alatt
·
1932 végén már a paraszti birtokok mintegy
60%-át terhelte adósság, s közülük éves átlagban körülbelül hétezret árvereztek
el
·
a mezőgazdasági termékek iránti világpiaci
kereslet visszaesésének eredménye az agrárszférában mintegy félmillió
munkanélküli lett
§
az ipari termelés csökken – ez elsősorban a
magyar gépipart, építőipart és vasipart érintette
o válság
hatásai
§
nagy munkanélküliség
·
Magyarországon minden harmadik ember elvesztette
a munkáját
§
sztrájkok, tüntetések
§
a 10 évig a kormány élén álló Bethlen István
bele is bukik ebbe
§
a szélsőséges erők megerősödése
·
Magyarországon a kommunisták szervezkednek újult
lendülettel
·
a kormányzópárton, az Egységes Párton belül a
radikálisabb jobboldaliak kerülnek előtérbe
o megoldások
§
a New Deal és állami munkahelyteremtések nincsenek
Magyarországon
§
Magyarországon különösen elhúzódott a gazdasági
világválság
-
Gömbös Gyula miniszterelnöksége
o Gömbös
a kormányzópárton belül a radikális jobboldali szárnyhoz tartozott
o kormányra
kerülésekor egy 95 pontból álló „Nemzeti Munkaterv”-et készített elő – nagyon
tudatos, rendszerben gondolkozó, határozott politikát követett
§
mindenkinek ígért valamit, de a program pontjai
keresztezték egymást, így aztán egy elképzelést eleve csak egy másik rovására
lehetett volna megvalósítani (pl. nem lehet egyszerre a pénzügyi válságot
felszámolni és a szociális juttatásokat növelni)
o külpolitikája
§
Mussolini Olaszországát tekintette mintának és a
hitleri Németországhoz is egyre közelebb került
·
Gömbös 1933 júniusában tett látogatást Hitlernél
§
Miért ezekhez az országokhoz közeledett
Magyarország?
·
mert a magyar külpolitika fő törekvése a
revízió, az első világháborúban elvesztett területek visszaszerzése volt
·
Németország és Olaszország hasonlóan szemben
állt a versailles-i békéket védő egykori antantállamokkal
o tudatos
politikájával az ország lassan úrrá lett a gazdasági válságon
§
a vesztes államok jóvátétel-fizetési
kötelezettségét 1932-ben eltörölték
§
Németországhoz való közeledése új, nagy piacokat
jelentett a magyar mezőgazdaság számára
o belpolitikája
§
kísérletet tett a politikai rendszer
átalakítására: diktatúrát szeretett volna kiépíteni
§
központjában a modern tömegpárt megteremtésére
irányuló kísérlet állt
·
az Egységes Párt átalakult, s felvette a Nemzeti
Egység Pártja nevet
·
az új választásokon az erőszaktól sem riadt
vissza, így hatalmas győzelmet aratott
o
így „leváltotta” a kormánypártot
§
a hadsereg fontos pozíciójába szélsőjobboldali
híveit nevezte ki
·
22 tábornokot is nyugdíjaztatott
·
korábban hadügyminiszter volt és ügyesen
erősítette a hadsereg befolyását Magyarországon, így a második világháborúra a
haderő az egyik legfontosabb belpolitikai tényezővé vált
§
Horthy azonban az egyensúlyra törekedve nem
támogatta a szélsőséges irányba való eltolódást
·
amikor 1936 októberében Münchenben elhunyt, már
bukott politikusnak számított, s csak Horthy együttérzéséből volt még
Magyarország miniszterelnöke
A Harmadik Birodalom árnyékában
Jobbratolódás az 1930-as évek végén
-
a ’30-as évek végén több miniszterelnök váltotta
egymást viszonylag gyorsan
-
Magyarország egyre inkább a náci Németország hatása alá
került
o Magyarországot
nagyon erős gazdasági szálak fűzték Németországhoz
§
a magyar kivitel 45%-a Németországba ment
o e
mellett a magyar revíziós igények támogatását is leginkább Hitlertől lehetett
remélni
-
a magyar náci irányzat is ekkor erősödött meg
o vezetője
Szálasi Ferenc, aki elvei miatt ekkor börtönbe is került
o a
magyar nácikat nyilasoknak hívjuk nyilaskeresztes jelvényükről
§
„hungaristák”-nak is nevezték magukat
o pártjaik
nevei:
§
Nemzeti Akarat Pártja
§
Magyar Nemzetiszocialista Párt
-
Horthy nem értett egyet az erős jobbratolódással
o a
gyors kormányfőváltások oka is többek között ez volt: igyekezett megállítani az
egyre szélsőségesebb irányba induló Magyarországot, de ezt nagyon kevés
sikerrel tette
A zsidótörvények
-
a jobbratolódás egyik bizonyítéka az ekkoriban
elfogadott zsidóellenes törvények
-
1938-ban és 1939-ben a zsidóság életét nehezítő,
antiszemita törvényeket fogadtak el Magyarországon
-
oka
o a
magyar állam a hitleri Németország befolyása alá került
-
az első zsidótörvény
o a
hamarosan miniszterelnöki székbe kerülő Imrédy Béla dolgozta ki
o 20%-ban
maximálta a zsidók számát bizonyos pályákon: orvosok, újságírók, ügyvédek
o zsidónak
az izraelita vallásúakat tekintették
-
a második zsidótörvény
o egy
évvel később, 1939-ben úgyszintén Imrédy nyújtotta be
o egyes
pályákról, például az állami tisztviselők közül teljesen kitiltották a
zsidóságot
o e
mellett a korábban előírt 20%-os arányukat 6%-ra csökkentette a meghatározott
munkakörökben
o zsidónak
már nem vallási alapon tekintettek valakit, hanem etnikai alapon: zsidó akinek
egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó
-
Imrédynek pont azért kellett lemondania, mert kiderült
róla, hogy ősei között szintén van zsidó
Revíziós sikerek
-
a náci Németországgal jó viszonyt ápoló Magyarország
nyertese lett Hitler határozott, nyugati hatalmakkal nem törődő
terjeszkedésének
-
a Szudéta-vidéket Németországhoz csatoló müncheni
konferencia után a határ menti magyar területeket Hitler visszacsatoltatta
Magyarországhoz
o az
ország 12 ezer négyzetkilométernyi, 870 ezer lakosú felvidéki területet kapott
vissza
o ez
az 1938 novemberi első bécsi döntés volt
-
1939 márciusában Hitler megszállta Csehországot
o létrejött
egy Hitlertől függő fasiszta szlovák állam
o Kárpátalját
pedig Magyarország kapta meg
A győri program
-
Darányi Kálmán miniszterelnökhöz kapcsolódik
o nagy
arányú fegyverkezési programot fogadott el
o Magyarország
megkezdhette katonai erejének felkészítését a várható erőpróbára
-
a magyar hadsereg a még trianoni békében meghatározott
elvek szerint nagyon kicsi és gyengén felszerelt volt
-
pár év alatt hatalmas összegeket költött a magyar állam
a haderő fejlesztésére
o a
hadsereg 1 milliárd pengőt kapott fejlesztésre
-
komoly hatása volt a munkanélküliség megszüntetésében
és az ipai termelés növekedésében
