8. osztály_órai jegyzet_A tengeri blokád és a hátország

Tengeri blokád a központi hatalmak ellen

• a háborút nem sikerült gyorsan eldönteni és a korabeli szereplők is rájöttek, hogy a döntő tényező az lehet, hogy melyik szövetségnek vannak nagyobb tartalékaik, ki tud finanszírozni egy hosszan elnyúló háborút
• az antant egyik fontos haditerve arra irányult, hogy a központi hatalmakat gazdaságilag próbálta meggyengíteni
• ezt úgy próbálták megtenni, hogy blokádot hirdettek ellenük
• Németország behozatalra szorult több fontos nyersanyagból, például vasércből, kőolajból, gyapotból, gabonából
• a hagyományos orosz és francia import lezárult, az angol blokáddal pedig a tengeren túlról sem jutottak hozzá a szükséges nyersanyagokhoz
• Anglia szervezte meg a blokádot, hiszen ők a világ ura, hatalmas flottával és gyarmatbirodalommal
• Miért tudták megoldani a központi hatalmak határainak korlátozását, lezárását?
• mert a központi hatalmak egy tömbben helyezkedtek el
• a tengeri harcok Németország azon törekvését jelentették, hogy az angol blokádot feltörjék
• Mivel tudnak a németek az angol flotta ellen harcolni?
• tengeralattjárókkal, amit németül U-boot-oknak nevezünk
• a jütlandi tengeri csata
• az egyetlen nyílt tengeri csata a németek és az angolok között
• az angoloknak ugyan nagyobb veszteségeik voltak, ám a németek a tengeri blokádot nem tudták áttörni
• a kudarcból Németország levonta a tanulságot: számára a döntő ütőkártya csakis a korlátlan tengeralattjáró-háború lehet, vagyis minden fajta hajót támadtak
• az első hónapokban minden negyedik hajót sikerült megtorpedózniuk, s csak az angolok által bevezettetett konvojtaktika hozott eredményeket az angolok számára
• a konvojrendszerben a nagy csatahajók és a kereskedelmi hajók is csapatosan vonultak és rombolók kísérték őket

A hátország az a terület, amely a hadműveletekben nem vesz részt viszont a harcoló alakulatokat támogatja. Azaz egy hadban álló ország területe, amelyen termeli a hadi anyagot és katonákat állít ki a frontra. Tulajdonképpen minden háború és front legfontosabb eleme. A hátország gazdasági erejétől, nagyságától és a lakosságától függ egy háború kimenetele hosszú távon.

• hadigazdálkodás bevezetése
• háború esetén teljesen megváltozik egy ország gazdaságának célja, a termelés minden elemét a háborúnak, illetve a hadsereg igényeinek rendelik alá, miközben munkaerejének jelentős része harcol és nem otthon dolgozik
• ilyenkor az országok ún. hadigazdálkodást vezetnek be
• fejlesztik a háborús célokra szükséges termékek előállítását
• az árakat maximalizálták
• vagyis a boltos nem adhatta drágábban a portékáját, mint ahogy azt meghatározták
• a lakosság ellátásában jelentkező hiány miatt jegyrendszert vezettek be
• bizonyos közszükségleti cikkeket csak hatósági jegyre szolgáltatnak ki
• lisztet, sót, cukrot, petróleumot (ezzel világítottak esténként), szappant
• vagyis nem lehet lemenni a boltba és kenyeret venni, csak annyit, amennyi kenyérjegyet kapott az ember
• oka: az áruhiány, a termelés nem tudja ellátni a front és a hátország kiszolgálását is
• példa Magyarországról
• a kenyérjegyek 1916. január 10-én léptek életbe
• a heti szelvények huszonnyolc kisebbre voltak bontva, amelyek darabjáért 6 deka fehérlisztet vagy 8 dekagramm kenyeret lehetett kapni
• új adókkal, hadikölcsönök jegyeztetésével próbálnak pénzt szerezni
• hadikölcsön: a lakosság jegyezhet kötvényeket, amiket ha minden jól megy, a háború után válthat pénzre
• a templomok harangjaiból ágyúkat öntöttek

• tömeges női munka
• a férfiak nagy része a frontokon harcolt, így a hátországban munkaerőhiány alakult ki
• a hátországnak különben is több terméket kellett előállítania, hiszen a frontokra szállítottak sok mindent
• a fronton harcoló férfiak helyett nők tízezrei álltak munkába, váltak családfenntartókká