2015. szeptember 24., csütörtök

8. osztály_órai jegyzet_Az oroszországi forradalmak

  • a hangulatváltozás
    • kezdetben nagy lelkesedés jellemezte az országok lakosságát
    • a hangulat a háború elhúzódása miatt megváltozik
      • sokan elszegényednek, elvesztik hozzátartozójukat, az élet sokkal nehezebb és kilátástalanabb lett
      • oka:
        • a háború soha nem látott pusztítással jár
        • a háború elhúzódik
      • háborúellenes hangulat alakult ki, békevágy
        • egyre több tüntetést tartanak a háború befejezéséért

  • a forradalmi eszmék terjedése
    • az elégedetlenség, nélkülözés és a békevágy az egyes államokban a forradalom, a háborút folytatni akaró kormány vagy uralkodó elleni lázadás esélyét is jelentette
      • főleg 1917-re ért el a békevágy és az általános elégedetlenség arra a szintre, hogy a forradalmak lehetősége mérlegelendő volt
      • gyakran voltak nagy általános sztrájkok, tüntetések a háború ellen
    • a lövészárkok forradalma
      • dezertálások
        • gyakorivá váltak a dezertőrök, akik nem voltak hajlandók visszatérni a lövészárkokba
      • az olaszok gyorsan megadták magukat a németeknek, akár egész osztagok, direkt hagyva bekeríteni magukat, mert a hadifogság az életük megmentését jelentette

Az oroszországi forradalmak

  • a helyzet Oroszországban jutott el a tényleges forradalomhoz


  • az oroszországi helyzet
    • Hogyan nézett ki Oroszország az első világháború időszakában?
      • az ország élén a cár ált, konkrétan ekkor II. Miklós
      • a cár diktatórikus módon uralkodott
        • az isteni eredetű hatalommal rendelkező cár meg is élte isteni voltát, számtalan olyan szituáció volt, ahol isteni pózban jelent meg, ténylegesen istenként tisztelték
      • sokan változást akarnak
        • a munkások, parasztok és értelmiségiek is elégedetlenek voltak az új helyzettel
        • a cártól szerették volna kikényszeríteni, hogy alkotmányban vezesse be a Nyugat-Európában már több mint egy évszázada létező polgári szabadságjogokat
    • nagyon közel kerültek az összeomláshoz
      • sokkal hosszabb frontvonalon érintkezett a hatékonyabb német hadsereggel szemben, mint aminek védelmét biztosíthatta volna
      • stratégiailag elszigeteltnek számított, szövetségeseitől nem kaphatott igazán jelentős gazdasági segítséget
      • a hadigazdálkodással járó terheket nem bírta a gyenge szállítási rendszer, a hadseregek ellátása akadozott
        • az oroszok annyira kifogytak a harci eszközökből, hogy a tartalékosok ezek nélkül mentek a frontra és várniuk kellett míg az első vonalban harcolók elesnek és az ő fegyvereikkel harcolhattak tovább
      • bár elfogyhatatlannak tűnt az orosz emberutánpótlás, 1916 végére a veszteséglista 3,6 millió halott, súlyos beteg és sebesült volt, s kb. 2,1 millió katona került az ellenség fogságába
      • áremelkedések, az élelmiszerellátás akadozása
      • városi lázadások, sztrájkok
    • a társadalom belefáradt a háborúba, s minden balszerencséért a cárt okolta
  • a politikai paletta
    • kadet (KD, Alkotmányos Demokrata Párt): az egyetlen liberális párt, de viszonylag nagy támogatottsága volt
      • Oroszország nyugati minta alapján történő modernizálását akarták, jelentős változásokat, akár évszázadok óta fennálló szabályok megváltoztatását
        • alapvető polgári szabadságjogokat követeltek
        • törvény előtti egyenlőséget
        • kötelező beteg- és nyugdíjbiztosítást
        • földosztást a parasztok számára
    • bolsevikok
      • kommunizmust akartak
      • Oroszország háborús vereségét kívánó és ezt nyíltan hangoztatták, de a háborúból egyből ki akartak lépni
      • a bolsevikok vezetőit száműzték, legfőbb vezetőjük, Lenin, aki ekkor Zürichben élt, teljesen el volt szigetelve Oroszországtól
      • Lenin úgy gondolta, hogy a feudalizmusból kapitalizmusba, majd onnan szocializmusba való átmenetet egyszerre meg lehet csinálni, lényegében egyből szocializmust lehet építeni

-          1917. februári forradalom
o   egy szokásos eseménnyel kezdődött a cári Oroszország fővárosában, Szentpétervárott – asszonyok tüntetése ételért (éhséglázadás)
§  50 halott a felkelőkbe lövetés után
o   hozzájuk hamar csatlakoztak a férfi fémmunkások és a nap végére kb. 75000 munkás sztrájkolt és tüntetett, másnap már 200 000-en voltak az utcákon
o   pár nap után, mikor látszott, hogy a kormány nem tudja kezelni a helyzetet II. Miklós a hadseregnek azt parancsolta, hogy verjék le a lázadást, de a hadsereg megtagadta az engedelmességet
o   márciusban a hadsereg vezetőinek hatására Miklós lemondott a trónról, azt egy rokonára ruházta volna át, aki nem vállalta el

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése