- a
Monarchia válasza
- a
Monarchia vezetői a szerbek elleni kemény fellépés mellett voltak
- az
igazi téttel mindenki tisztában volt, hogy a Monarchia és Szerbia közti
háború egyből kiszélesedik, hiszen a szerbek szövetségese volt
Oroszország
- a
magyar miniszterelnök, Tisza István azonban határozott ellenvéleményt
hangoztatott, ő az időpontot alkalmatlannak, az indokot pedig
elégtelennek tartotta egy Szerbia elleni hadjárathoz és tartott attól,
hogy keletről Románia segítheti Szerbiát és Magyarország a Monarchia
részeként egy nehéz háborúba keveredik
- a
helyzet kulcsa tehát egyértelműen a Monarchia legnagyobb szövetségese,
Németország kezében volt
- és
itt gondoljunk vissza a korábban tárgyalt hosszú távú okokra, az
egyensúly-eltolódásra a nagyhatalmak között és Németország terveire
- 1914
nyarán a német hadvezetés az európai katonai erőviszonyok elemzése során
arra a következtetésre jutott, hogy ezek egyelőre kedveznek
Németországnak
- a
francia hadsereg fejlesztése és az orosz stratégiai vasútépítés üteme
azonban hamarosan megváltoztatja ezt a helyzetet
- az
oroszok 1913-ban határoztak egy nagy fejlesztésről: 1,2-ről 1,8
millióra emelik a sereg békelétszámát és nagy vasútépítést visznek
végbe
- mindent
összevetve, a német katonai és politikai vezetés úgy látta, hogy ennél
kedvezőbb helyzet a Franciaország és Oroszország ellen egyszerre
megvívandó háborúra nem adódik, később már nem lennénk fölényben
- végül
pedig Berlin megnyugtató választ adott Tisza Romániával kapcsolatos
aggodalmaira
- Németország
az egyetlen nagyhatalom, mely nem kényszerből, hanem szabad akaratából
lépett a háborúba, amit az ország vezetői és a nacionalizmustól áthatott
nép is támogatott
- Hogyan
folyt le a háború kikényszerítése?
- a Monarchia
ultimátumot adott át Szerbiának
- Mit
jelent az ultimátum fogalma?
- egy
olyan jegyzék, amiben valaki egy meghatározott időre bizonyos
feltételek teljesítését várja el a másik féltől, s amennyiben ez nem
történik meg következményeket léptet életbe
- a
Monarchia, hogy kikényszerítse a háborút direkt olyan követelésekkel
állt elő, amit Szerbia nem teljesíthetett és 48 órán belül pozitív
választ követeltek
- szerb
kormány hivatalosan ítélje el a merényletet, engedje meg az osztrák
rendőrségnek a merénylet ügyének kivizsgálását Szerbia területén
- Szerbia
nem fogadja el a követeléseket
- július
28: a Monarchia hadat üzent Szerbiának
- ezzel
a háború kitört a két katonai tömb között
- Oroszország,
Németország, Franciaország és Anglia is belépett a háborúba a következő
napokban
-
a német haditerv
o Alfred
von Schlieffen vezérkari főnök dolgozta ki (Schliffen-terv)
o a
19. századi jellegű háborúkból indultak ki: gyors, nagyerejű koncentrált
támadással gyorsan befejeződik a háború
o Németország
ne kényszerüljön kétfrontos háborúra Francia- és Oroszország ellen
o az
első ütemben a francia hadsereg hat hét alatt megsemmisíthető nyugaton, ezt
követően a keleti hadszíntérre átirányított erő a Monarchia haderejével együtt
néhány hét vagy legfeljebb 1-2 hónap alatt végez az oroszokkal is, akik
kezdetben nem tudnak mozgósítani a nehézkes viszonyaik miatt
- a
legfontosabb jellemző: az előzetes tervek kudarca
- Mik
is voltak az eredeti tervek?
- a
háború gyors, pár hét alatti lezárása egy döntő ütközetben
- ez
egyik félnek sem sikerült
- ún.
állóháború alakult ki minden fronton
- a
frontok nem mozdulnak, hanem állnak, a két hadsereg nem tud döntő
csapást, áttörést bevinni, hosszú ideig, évekig őrlik egymás erejét
- Miért
alakult ez így, ahogy egyetlen hadvezér sem számított rá? Miért változott
meg a 20. század elejére teljesen a háborúk képe?
- a
választ a technikai újításokban kell keresnünk, elsősorban pedig a
gépfegyver feltalálásában és elterjedésében
- a
gépfegyver önműködő, csak sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyver
- nyílt
terepen egy védekező pozícióban lévő ember is felveheti a harcot egy tíz
fős támadó csapat ellen
- Hogyan
használták ezt a típusú fegyvert a harctéren?
- a
hadseregek szögesdrótvonalak és földhányások mögé ásott lövészárkokba
húzódtak, párhuzamos lövészárokállásokat építettek ki
- a
gépfegyverek egymást fedezve áttörhetetlen falat jelentettek a támadó
gyalogság számára
- jellemzően
az arcvonal két oldalára felállítva vetették be, ami azt jelentette,
hogy nem szemből, hanem a támadó alakulatot a szárnyak oldaláról
lőhette, sokkal nagyobb pusztítást okozva ezzel az ellenség soraiban
- később
betonfedezékeket kaptak
- a
robosztus, 40, 50, 60 kg-os fegyvert nem volt egyszerű dolog elcipelni
- a
fegyverek 1915-re már a frontvonalak talán legfontosabb tényezőivé
váltak
- Hogyan
nézett ki egy támadás az állóháborúban?
- a
katonai vezetők, akiket rabul ejtettek a kezük alá adott, korábban
elképzelhetetlen erejűnek tartott hatalmas hadseregekben rejlő
lehetőségek, úgy vélték, hogy még nagyobb támadóerőket harcba vetve
leküzdhetik ellenfeleiket, így tovább erőltették az offenzív
hadműveleteket
- általános
feltételezésük az volt, hogy az ellenség legerősebb pontján támadva és
ott erőfölényt létrehozva arathatnak győzelmet, ezért a rendelkezésre
álló katonákat és hadfelszerelést ezekre a pontokra koncentrálták
- természetesen
az „ellenség” is ezt tette: növelte védelmi erőfeszítéseit – tagolt (több
lövészárokból, bunkerekből álló) frontvonalat alakított ki, tüzérséget és
géppuskákat vonultatott fel, s az ellenség tüzérségi előkészítése alatt
földalatti bunkerekbe menekítette embereit
- az
„ütközetek” mindig ugyanazt a koreográfiát követték: többórás tüzérségi
előkészítés után előrenyomult a gyalogság, hogy elfoglalja a szemben álló
fél lövészárkait
- a
rohamozók átvergődtek a saját tüzérségük által „holdbéli táj”-já
változtatott, szögesdrótakadályokkal tűzdelt frontok közti senkiföldjén,
majd megtizedelve elérték (ha elérték) az ellenfél árkait
- ez
idő alatt a védelemnek módjában állt felkészülni, a tüzérség által
összelyuggatott terepen újabb géppuskafészkeket építeni, esetleg a
szétlőtt első vonalakból a gyakorta érintetlenül maradt hátsókba húzódni
- így
aztán a rohamozókat számos esetben érte kínos meglepetés: mikor elérték
az ellenséges vonalakat, ott senkit sem találtak, a mögöttük lévő
fedezékekből viszont halomra lőtték őket
- mind
a nyugati, a keleti és a balkáni fronton is állóháború alakult ki
- az
állóháborús harcmodor legismertebb és legjellemzőbb ütközete a nyugati
fronton zajló verduni csata volt
- 1916.
fenruárjában a németek a stratégiailag jelentéktelen verduni erőd ellen
indítottak támadást
- úgy
gondolták, hogy a franciák nem hagyják veszni az erődöt, amit ha a
németek elfoglalnak, akkor felőrlik a támadó francia alakulatokat
- de
az erőd teljes elfoglalása nem sikerült, s egy idő után a németek
számára is szimbolikussá vált a verduni küzdelem
- december
közepéig 1 millió katona életét követelő harcok folytak
- az
egész háború szimbólumává vált, verduni vérszivattyúnak is nevezték
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése