2015. szeptember 10., csütörtök

7. osztály_Magyarország a Habsburg Birodalomban

A Habsburg Birodalom és Magyarország viszonya

-         a Habsburg Birodalom egy nagy, sok nemzetiségből álló birodalom volt Európa középső részén
o   fővárosa: Bécs
o   uralkodójának császári címe volt, s egyben az ország tartományainak uralkodójává is megválasztották: ő volt a magyar és a cseh király is
-         a Habsburg Birodalom két részből áll
o   az örökös tartományok
§  Ausztria a Habsburg család központja
§  Csehország, Karintia, Stájerország, illetve a 18. század elején a töröktől visszafoglalt bánáti rész
§  ezek a területek közvetlenül a császár hatalma alá tartoztak
§  itt a császár abszolút módon uralkodott, nem működött rendi gyűlés, nem volt alkotmánya a területeknek
o   a magyar korona országai
§  Magyarország, Horvátország, Erdély és a katonai határőrvidék
§  itt nincs abszolutizmus, alkotmánya van az egyes területeknek és működik a magyar, a horvát és az erdélyi országgyűlés
-         Milyen a viszony Magyarország és a Birodalom kötött?
o   ezt a Magyarországon 1723-ban elfogadott Pragmatica Sanctio nevű törvény szabályozta
§  feloszlathatatlanul és elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz
§  de Magyarország nem az örökös tartományokkal szemben, hanem saját törvényei alapján kormányozandó
§  vagyis Magyarország része a birodalomnak, de itt nincs abszolutizmus, a nemesek maguk igazgatják országukat a hagyományos magyar törvények alapján
§  ez a szerződés 1918-ig szabályozta Ausztria és Magyarország viszonyát
o   ugyanez a törvény tartalmazta a Habsburg dinasztia nőága örökösödésének rendezését is
§  erre azért volt szükség, mert III. Károlynak nem volt fiú utóda
§  1740-ben a Pragmatica Sanctio alapján lánya, Mária Terézia követte a trónon

Államberendezkedés

-         Magyarország a Habsburg Birodalom egyik, igaz legnagyobb tartománya
-         az uralkodó közös: a Habsburg császár egyben a magyar király is
-         a Magyarországot igazgató intézmények két csoportra oszthatók
-         a királynak alárendelten működő birodalmi intézmények
o   Helytartótanács
§  a végrehajtó hatalom megtestesítője
§  uralkodói rendeleteit hajtja végre
§  jogköre a pénzügyeket kivéve mindenre kiterjedt
·        adó, úrbér, vámügy, közrend, vallás
§  székhelye: Pozsony, majd Buda
o   Magyar Kamara
§  a pénzügyekkel foglalkozik
§  székhelye: Pozsony
o   Magyar Kancellária
§  a törvényeket foglalja írásba
§  székhelye Bécs
-         a nemesség által irányított rendi intézmények
o   országgyűlés
§  a törvényhozást az országgyűlés, és a király együtt látja el
·        időnként hívja össze az uralkodó
·        Pozsonyban ülésezik
·        latin neve: diéta
§  két kamarás
·        a felsőházban a főnemesek és a főpapok személyesen vannak jelen
·        az alsóházban a vármegyei nemesség és a városok követei vannak
o   minden vármegye (ekkor 52 van) 2-2 követet küld az országgyűlésbe, amit a megye megyegyűlésén választanak
§  az országgyűlés működése
·        a király nyitja meg, egy leiratot intéz az országgyűléshez, ami egy dokumentum és a király javaslatait tartalmazza
·        az országgyűlés két háza megvitatja ezt a dokumentumot és egy választ intéz a királyhoz, ezt feliratnak hívjuk
o   a két ház közt üzenetváltások zajlottak, közös határozat kellett, hogy az uralkodó elé kerüljön egy javaslat, ezeket az üzenetváltásokat átiratoknak nevezzük
o   gyakran akár 20-30 üzenetváltás is történt az alsó- és a felsőház között, míg elfogadtak egy egységes dokumentumot
·        a törvények a király szentesítésével válnak hivatalossá
o   hiába küld az országgyűlés egy törvénytervezetet a királynak, ha az ezt nem fogadja el, abból nem lesz törvény
o   vármegyék
§  52 vármegye van ekkor Magyarországon
§  ezek a helyi igazgatás szervei
§  főispán áll az élén, de a gyakorlatban az alispán irányítja


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése