6. osztály_órai jegyzet_A magyarok vándorlása

- Mikor alakult ki a magyarság? Mikortól beszélhetünk egy nép létezéséről?
o szinte minden akkortól létezik, hogy elnevezzük
o egy nép létezése is akkortól számítható, ha megnevezi önmagát, így elkülönítve magukat a többi embertől
 magyar: „beszélő ember”
o e mellett a másik eleme egy nép születésének, hogy saját eredetmondája alakul ki, kifejezik, hogy ők közös őstől származnak, vagyis vérségi kötelék van köztük
 magyar csodaszarvas monda
o a magyarság 3000-2500 évvel ezelőtt vált önálló néppé


- a sztyeppe
o a sztyeppe általában füves pusztát jelent
o legismertebb példája az Eurázsiai sztyeppe , a Kelet-Európa nagy területeit elfoglaló sík vagy enyhén dombos füves puszták alkotta terület, mely Kínától a Kárpát-medencéig vonul
o ez volt az útvonala a gyakori népességmozgásoknak is a történelem folyamán, s a magyarok vándorlása is ezen a vidéken történt

- a nomadizmus
o az állattenyésztés radikálisan háttérbe szorította a földművelést
 földet is műveltek csak kis mértékben
o Milyen állatokat tarthattak?
 juh, szarvasmarha, ló
 Miért nem tartottak disznót vagy baromfit?
• ez nem alkalmas a folyamatos vándorláshoz
o az élelmiszer feleslegét elcserélték szerszámokra, fegyverekre – ezekhez így jutottak hozzá
o nyáron jó legelőket, télen itatóhelyet kerestek, ezek közt vándoroltak, de még nem alakult ki házakból álló, hosszú távú téli szálláshely
 egy téli és nyári szállás alakult ki – tehát nem össze-vissza bolyongtak

- a jurta
o egy nagy sátorszerű építmény
 100 kiló, lóháton szállították
o Hogyan építették fel a jurtát?
 2-3 óra alatt állították fel, az asszonyok feladata volt
 először felhúzták a könnyű, fából készült rácsszerkezetet
 majd ráterítették a nemezből készült ponyvát
• a nemez jó hőszigetelő, nyáron hűvösen, télen melegebben tartotta a jurtát
o Hogyan nézett ki belülről a jurta?
 a jobb oldalon volt a férfiak helye és a család vagyona
 bal oldalon pedig a nők és a főzéshez szükséges készletek, ételek kaptak helyet
 a jurta közepén pedig maga a szabad tűzhely került elhelyezésre, amin és amellett a megfőzött ételek, illetve akkor használt edényeket helyezték el

- a közösség felépítése:
o a közösség legkisebb egysége az ún. nagycsalád volt
 tagjait vérségi kötelék fűzte össze, vagyis egy nagy rokonság élt együtt
 a közösséget a legidősebb férfi vezette, a közösségnek közös vagyona volt
o a nagycsaládok együtt ún. nemzetséget alkottak
 őket is vérségi kapcsolat fűzte össze, számon tartották a közös őstől való származást
 a nemzetség tagjai főleg a nemzetségen belül házasodtak
o voltak olyan problémák és kihívások, amiket viszont csak nagyobb emberi közösségek tudtak megoldani, pl: megvédeni a közösséget egy külső támadástól, vagy éppen elfoglalni egy szomszédos legelőt
 a nagycsaládok ún. törzsekbe tömörültek
 a törzsekbe így már összesen több ezer, néhány tízezer fő tartozott
 Kér, Keszi, Tarján, Kürtgyarmat, Jenő, Nyék, Magyar
• ezek a törzsek egy idő után törzsszövetséggé alakultak és maguk fölé egy fejedelmet választottak (Álmos)
 a törzsszövetséggé alakulást a monda szerint vérszerződéssel kötötték meg, de említettem, hogy a történészek szerint ez legenda és valójában nem így történt, nézzük, hogy miért gondolják ezt!
• Anonymus írja le
• a hét magyar vezér karjukból egy kupába csorgatták vérüket, majd ittak belőle
• problémák
o Anonymus forrását kétségbe lehet venni sok helyen
o Miért kell a vérrokonoknak ilyen esküt tenni?
o Anonymus a krónikákból ismerte a szkíták szokásait és ha a magyarok nem is rokonai az indoeurópai szkítáknak valójában, Anonymus szkíta származást hitt, így a magyarokra vonatkoztatta a vérszerződés szokását is

- hitvilág
o a központi elem - az életfa
 az életfa lombja jelenített meg, a látható világot, amelyet a fa törzse jelképezett, és az alvilágot, ahová lenyúltak a fa gyökerei
 egy mitikus madár többnyire sas formájában jelenik meg, a világfa tetején, illetve ágain tanyázik
 a honfoglalás kori tárgyak többségén megtalálható az életfa valamilyen stilizált ábrázolása
o központi jelentősége volt az ősök szellemeinek és a velük való kapcsolattartásnak
 a világfa a pogány magyaroknál a sámánisztikus vallási felfogás kereteibe illeszkedett, ahol a meghalt ősök szellemei az életfa különböző ágaira költöztek
 az élők közül csak a táltos mászhatta meg az életfát, és csak ő tudott kapcsolatot tartani az elköltözöttek szellemeivel
o Kik voltak a sámánok?
 a magyarság ősvallásának papjai, jelentése tudós, látó
 természeti erőkkel lépett kapcsolatba, a szellemvilág jóindulatát akarta elnyerni
 a tevékenységre születni kellett
• felesleges pluszcsonttal született
• ez valamilyen testi hibát jelentett, például 6 ujjat
 legfontosabb eszközük a dob, az álarc (a totemállat utánzására használ)
 a sámán ezek az eszközök segítségével idézte meg a szellemeket és lehetőségük volt arra is, hogy feljussanak az életfára, ami az égi és földi világot kötötte össze, s így az ősök lelkével is találkozhattak
o a totemizmnus is erősen tovább élt régi hagyományként
 a totemállatot a természeti népek a törzs ősének tekintik, s emiatt az kultikus tiszteletnek örvend
 Mely állat volt a magyarság mitikus őse?
• a Csodaszarvas
• Álmos nemzetségének a totemállata a turul volt
o az Árpádok ősnemzője, Emesét, Álmos feleségét álmában termékenyíti meg a turul és így születik Árpád
o nehéz beazonosítani, de a kutatók nagy része a kerecsensólyommal azonosítja
o a tavaszt hozó, az életet teremtő madár a sztyeppei népeknél
o mezei rágcsálókon él és ha a pásztor látja a sólymokat körözni, akkor tudja hogy ott jó minőségű füves legelőnek kell lennie