-
Hogyan nevezik a történészek összefoglaló néven azokat
a dolgokat, amik segítik a történelmi kutatást, amik elmondanak információkat
nekünk a múltról?
o
történelmi forrás
o
a magyar őstörténet kapcsán is a források
feltérképezésével kell kezdeni a munkát
o
két nagy csoportjuk: írott források és tárgyi
emlékek
§ az
írott források a fontosabbak
-
a magyar történelem írott forrásai
o
Anonymus
§ a
leghíresebb magyar történetíró
§ az
Anonymus név latinul névtelent jelent, későbbi korok nevezték el őt így, mert
nem tudjuk a pontos nevén
§ ő,
Gesta Hungarorum, vagyis „A magyarok cselekedetei” című munkáját úgy írta alá,
hogy P. mester, aki Béla király jegyzője
§ a
történészek találgattak, ki lehetett, a legvalószínűbb egy győri püspök, Petrus
(magyarosan Péter), hiszen a középkorban az egyháziak tudtak írni-olvasni
§ a
történészek még azon is vitatkoztak, hogy az öt Béla királyunk közül kinek a
jegyzője lehetett, a legvalószínűbb, hogy ez a 13. század végén élt III. Béla
§ Anonymus
nagy munkát írt a magyarok őstörténetéről, de a történészek nem tekintik ezeket
hitelesnek, mert sok a mondai, mesés elem benne
·
ő terjeszti el például a magyarok Szkítiából
való származását vagy a vérszerződést
§ Kézai
Simon
·
egy másik magyar történetíró, ő a 13. században
élt
o
Bölcs Leó
§ bizánci
császár volt a 9. század elején
§ „Taktika”
című művében különböző népek hadi taktikájáról írt, a magyarokat türköknek
nevezi
§ egy
másik bizánci császár, Bíborbanszületett Konstantin is írt a magyarokról „A
birodalom kormányzásáról” című könyvében
o
Dzsajhani
§ ő
egy arab utazó volt, aki 880 körül járt a Kárpát-medencében, s írta le
tapasztalatait
o
az animációban a mai történészek is előkerülnek
§ a
történetírók által leírt mondák csodás elemeiből ki kell bányászni azt, ami
valós lehetett
-
ezen források hitelessége
o
egy forrás akkor hiteles, ha közel van időben és
térben azokhoz az eseményekhez, amikről szól
o
ezek a források több száz, illetve ezer évvel
azok az események után születtek, amiről szólnak
o
hitelességük így erősen kétséges
-
Milyen más úton nyerhetünk információkat a magyar
őstörténet kapcsán?
o
más tudományágak, a régészet, a nyelvészet és a
néprajzkutatók segíthetnek
o
a régészet problémája az, hogy az egyes, a
földből előkerült tárgyakat nagyon nehéz néphez kötni
§ lehet,
hogy találnak egy díszes lószerszámot és nagyjából megállapítják a korát, de a
sok együtt élő nép közül nem lehet megmondani, hogy pontosan kié
-
a magyarság korai történelme kapcsán a nyelvészek
tudnak a legtöbbet elmondani
o
egy konkrét feladaton keresztül néztük meg,
hogyan működik ez
§ 1.
anya, apa, egy, kettő, ház, inni, enni - finnugor
§ 2.
búza, árpa, sátor, ünnep, törvény - török
§ 3.
király, pénz, gomba, kovács - szláv
§ 4.
polgár, pisztoly, páncél, cukor - német
§ 5.
sztár, tréning, boksz, menedzser - angol
o
Miért vették át a magyarok ezeket a szavakat más
népektől?
§ mert
hosszú ideig együtt éltek, erősen hatottak egymásra
o
a nyelvészek meg tudják állapítani ezáltal, hogy
a magyarság az írott források előtti időben mely népekkel élhetett egy
közösségben, hiszen azok szavait, esetleg nyelvtani elemeit vették át
o
jelenleg még így is nagy vita van a nyelvészek
és a történészek között a magyarság eredetét illetően
§ az
egyik elmélet szerint a magyarok az uráli nyelvcsalád finnugor ágából
származnak
§ a
másik elmélet szerint az altaji, török nyelvű közösségből származunk
§ mivel
az alapszókincsünk, tehát azok a szavak, melyek minden nyelvben a legfontosabb
tárgyakat, fogalmakat jelölik meg, mint pl. apa, anya, ház finnugor eredetűek,
így jelenleg ezt az elméletet tartjuk valószínűbbnek
§ a
néprajz inkább a török származás mellett áll, ennek oka, hogy a magyar kultúra
legősibb elemei a török népekkel mutatnak rokonságot
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése