A központi hatalmak elleni tengeri blokád
-
a háborút nem sikerült gyorsan eldönteni és a korabeli
szereplők is rájöttek, hogy a döntő tényező az lehet, hogy melyik szövetségnek
vannak nagyobb tartalékaik, ki tud finanszírozni egy hosszan elnyúló háborút
o Németország
behozatalra szorult több fontos nyersanyagból, például vasércből, kőolajból,
gyapotból, gabonából
-
a hagyományos orosz és francia import lezárult, az
angol blokáddal pedig a tengeren túlról sem jutottak hozzá a szükséges
nyersanyagokhoz
-
a tengeri harcok Németország azon törekvését
jelentették, hogy az angol blokádot feltörjék
o tengeralattjárókkal
harcoltak, amit németül U-boot-oknak nevezünk
o a
jütlandi tengeri csata
§
az egyetlen nyílt tengeri csata a németek és az
angolok között
§
az angoloknak ugyan nagyobb veszteségeik voltak,
ám a németek a tengeri blokádot nem tudták áttörni
-
a kudarcból Németország levonta a tanulságot: számára a
döntő ütőkártya csakis a korlátlan tengeralattjáró-háború lehet, vagyis minden
fajta hajót támadtak
o a
konvojrendszerben a nagy csatahajók és a kereskedelmi hajók is csapatosan
vonultak és rombolók kísérték őket, így a németek nem tudtak komoly sikereket
elérni az antant kereskedelmi hajói ellen sem
A hátország az a terület, amely a
hadműveletekben nem vesz részt viszont a harcoló alakulatokat támogatja. Azaz
egy hadban álló ország területe, amelyen termeli a hadi anyagot és katonákat
állít ki a frontra. Tulajdonképpen minden háború és front legfontosabb eleme. A
hátország gazdasági erejétől, nagyságától és a lakosságától függ egy háború
kimenetele hosszú távon.
- hadigazdálkodás
bevezetése
- háború
esetén teljesen megváltozik egy ország gazdaságának célja, a termelés
minden elemét a háborúnak, illetve a hadsereg igényeinek rendelik alá,
miközben munkaerejének jelentős része harcol és nem otthon dolgozik
- ilyenkor
az országok ún. hadigazdálkodást vezetnek be
- fejlesztik
a háborús célokra szükséges termékek előállítását
- az
árakat maximalizálták
- vagyis
a boltos nem adhatta drágábban a portékáját, mint ahogy azt
meghatározták
- a
lakosság ellátásában jelentkező hiány miatt jegyrendszert vezettek be
- bizonyos
közszükségleti cikkeket csak hatósági jegyre szolgáltatnak ki
- lisztet,
sót, cukrot, petróleumot (ezzel világítottak esténként), szappant
- vagyis
nem lehet lemenni a boltba és kenyeret venni, csak annyit, amennyi
kenyérjegyet kapott az ember
- oka:
az áruhiány, a termelés nem tudja ellátni a front és a hátország
kiszolgálását is
- példa
Magyarországról
- a
kenyérjegyek 1916. január 10-én léptek életbe
- a
heti szelvények huszonnyolc kisebbre voltak bontva, amelyek
darabjáért 6 deka fehérlisztet vagy 8 dekagramm kenyeret lehetett
kapni
- új
adókkal, hadikölcsönök jegyeztetésével próbálnak pénzt szerezni
- hadikölcsön:
a lakosság jegyezhet kötvényeket, amiket ha minden jól megy, a háború
után válthat pénzre
- a
templomok harangjaiból ágyúkat öntöttek
- tömeges
női munka
- a
férfiak nagy része a frontokon harcolt, így a hátországban munkaerőhiány
alakult ki
- a
hátországnak különben is több terméket kellett előállítania, hiszen a
frontokra szállítottak sok mindent
- a
fronton harcoló férfiak helyett nők tízezrei álltak munkába, váltak
családfenntartókká
- a
hangulatváltozás
- kezdetben
nagy lelkesedés jellemezte az országok lakosságát
- a
hangulat a háború elhúzódása miatt megváltozik
- sokan
elszegényednek, elvesztik hozzátartozójukat, az élet sokkal nehezebb és
kilátástalanabb lett
- oka:
- a
háború soha nem látott pusztítással jár
- a
háború elhúzódik
- háborúellenes
hangulat alakult ki, békevágy
- egyre
több tüntetést tartanak a háború befejezéséért
- a
forradalmi eszmék terjedése
- az
elégedetlenség, nélkülözés és a békevágy az egyes államokban a
forradalom, a háborút folytatni akaró kormány vagy uralkodó elleni
lázadás esélyét is jelentette
- főleg
1917-re ért el a békevágy és az általános elégedetlenség arra a szintre,
hogy a forradalmak lehetősége mérlegelendő volt
- gyakran
voltak nagy általános sztrájkok, tüntetések a háború ellen
- a
lövészárkok forradalma
- dezertálások
- gyakorivá
váltak a dezertőrök, akik nem voltak hajlandók visszatérni a
lövészárkokba
- az
olaszok gyorsan megadták magukat a németeknek, akár egész osztagok,
direkt hagyva bekeríteni magukat, mert a hadifogság az életük
megmentését jelentette
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése