A római történelem
korszakai
-
Róma történetét három nagy korszakra osztjuk
-
a királyság kora
o Kr.
e. 753-Kr. e. 510-ig tart
o erről
a történészek nem tudnak sokat, főleg mondák és csodás történetek ismertek
o a
régészeti anyagra lehet támaszkodni
-
a köztársaság kora
o Kr.
e. 510-ben az utolsó királyt, Tarquinius Superbus-t (a Superbus azt jelenti:
gőgös) elűzték
§
Mire következtethetünk abból, hogy a Tarquinius
egyértelműen etruszk név?
·
hogy a fiatal, kis városállam Rómát az etruszkok
egy időre elfoglalták
·
Superbus elűzése az etruszk uralom alól való
római felszabadulást is jelentette
o több
évszázadon keresztül tart
§
társadalmáról, államszervezetéről, Róma
terjeszkedéséről és a köztársaság válságáról fogunk részletesen beszélni
-
a császárság kora
o Augustus,
az első császár Kr. e. 27-től uralkodott
o a
császárság is több évszázadig tart
o Kr.
u. 395-ben a birodalom kettészakadt: Nyugatrómai Birodalomra és Keletrómai
Birodalomra
o Kr.
u. 476-ban a nyugati rész megszűnt
A királyság és a
köztársaság államszervezete
-
Mi a különbség a királyság és a köztársaság szervezete
között?
-
Ki áll a királyság idején az állam élén?
§
a király
§
az államok élén ún. dinasztiák, vagyis
uralkodócsaládok állnak
o Ki
dönti el, hogy ki lesz a király?
§
senki, nem az emberek döntenek róla
§
a királyi cím apáról fiúra száll
§
a királyi családokra úgy tekintettek, hogy az
istenektől kapták azt a jogot, hogy ők uralkodnak az államban, ők nem egyszerű
emberek, különlegesek
o Le
lehet váltani az uralkodót, ha elégedetlenek vele?
§
nem, hiszen az az istenek akaratával való
szembeszegülés lenne
o Milyen
hosszú ideig uralkodik?
§
élethossziglan, amíg meg nem hal
o Mi
van, ha egy királynak nincs fia?
§
akkor egy másik uralkodódinasztiából kerül ki az
új király
§
az új király általában rokoni kapcsolatban állt
az előző uralkodócsaláddal
o Lehet-e
bárkiből király?
§
nem, uralkodócsaládból kell származni
o neki
lehet tanácsadó testülete, de alapból ő dönt mindenről
-
Ki áll az állam élén a köztársaság idején?
o a
nép által választott tisztviselők
§
esetleg Athénban sorsoltak is néha
o Kit
jelent az ókori Rómában a „nép”?
§
a polgárjoggal rendelkező férfiakat
o Mennyi
ideig tölti be egy hivatalnok a tisztségét?
§
meghatározott ideig, Rómában a görög világhoz
hasonlóan egy évig
·
Ma Magyarországon mennyi időre választják az
állam vezetőit?
o
négy évre
o Le
lehet váltani, ha elégedetlenek vele?
§
ha lejár a megbízatása új választásokat tartanak
-
Róma élén két consul állt
o őket
újraválasztani sem lehetett, tehát minden évben két új személy került az állam
élére
o Miért
nem lehetett őket újraválasztani?
§
hogy ne alakítsanak ki nagy hatalmat, ne legyen
meg a veszélye, hogy átveszik a hatalmat és diktatúrát alakítanak ki
o Miért
voltak ketten?
§
ugyanezért: egymást ellenőrizték, így egyikük
sem tehetett szert túl nagy hatalomra
o a
consulok és a többi hivatalnok nem kapott fizetést
§
Kik viselhették így a gyakorlatban a vezető
tisztségeket?
·
a gazdagabb családok tagjai
·
ők gyakran saját vagyonukból is költöttek az
állam ügyeire, hogy minél nagyobb népszerűségre tegyenek szert
-
a consulok nem egyedül irányították Rómát
o a
szenátus
§
a leggazdagabb, legbefolyásosabb arisztokrata
családok tagjai alkották
§
ők döntöttek a pénzügyek és a külügyek
kérdéseiben
o a
népgyűlés
§
a népgyűlés törvényeket hozott
§
nem volt akkora szerepe, mint az athéni
népgyűlésnek
·
csak akkor ülésezik, ha az illetékes hivatalnok
összehívja
·
csak az előterjesztett kérdéseket vitathatja meg
-
a dictator
o ha
Róma nagy veszélyben volt és gyors döntéseket kellett hozni, akkor választottak
dictatort
o ő
teljhatalmat kapott, de csak fél évig látta el hivatalát
o erre
azért volt szükség, mert veszélyhelyzetben határozott, gyors döntések kellenek,
nincs idő vitatkozni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése