2016. február 24., szerda

6. osztály_órai jegyzet_A felvilágosodás és Észak-Amerika története

A felvilágosodás

-          a felvilágosodás gondolkodói saját korszakukat a „fény századának tartották”,  a középkort sötétnek
o   a felvilágosodás az eszmének, az emberi agyaknak a felvilágosodását jelenti
o   a század gondolkodói szerint az ember sötétségben élt, nem gondolkozott a világról, s ezt meg kell változtatni

A felvilágosodás előzménye

-          a felvilágosodásban a filozófusok játszották a vezető szerepet, de a folyamat elindítói akaratlanul is egy évszázaddal korábban élt természettudósok voltak
§  Kepler, Kopernikusz és Galilei: nem a Föld, hanem a Nap van a középpontban, vizsgálták a bolygók mozgását
§  Newton: a fizika törvényszerűségeit írta le
o   Hogyan gondolkoztak ezek a tudósok előtt a világról az emberek?
§   a Biblia alapján, azt fogadták el; vagy nem is tettek fel bizonyos kérdéseket
o   Milyen problémával néztek szembe ezek a természettudósok?
§  az egyház üldözte a keresztény tanításokkal nem egyező tudományos eredményeket
§  Giordano Bruno-t máglyán égették meg tudományos eredményei miatt 1600-ban
o   Korábban a Biblia határozta meg az egyes kérdésekről való gondolkodást. Mi alapján alakították ki ezek a tudósok az eredményeiket?
§  az ész, a logika, a megfigyeléseik és tapasztalataik alapján

-          a világ megismerhető
o   a tudósok a természetet, a csillagok mozgását próbálták leírni az ész és a logika mentén haladva
o   a 17. századi tudományos forradalom azt állította, hogy természeti törvények irányítják világunkat → a felvilágosodás gondolkodói szerint akkor az emberi világot is törvények irányítják
§  ha a világ megérthető, akkor irányítani és a helyes irányba változtatni is lehet
§  fel lehet tenni olyan kérdést, hogy jól működik-e az állam, jó-e hogy az emberek 90%-a a mezőgazdaságból él, jó-e, hogy az uralkodónak korlátlan hatalma van, jó-e, hogy a nemesség adómentes
·         eddig ezeket a dolgokat amolyan régtől való, Isten által teremtetteknek gondolták, fel sem merült, hogy ezen alapjában változtatni lehet
§  most a filozófusok eljutottak oda, hogy feltegyék a kérdéseket, hogy tényleg ez a legjobb-e az embereknek és így működik-e legjobban a világ
§  ha vannak törvényszerűségek a társadalom és az állam kérdései kapcsán is, akkor kutatásokkal fel lehet ezeket térképezni és megváltoztatni úgy, hogy kialakítsák a tökéletes társadalmat és a tökéletes államot
-          ez az a felfogás, ami a leginkább jellemző a felvilágosodásra:
o   a hit abban, hogy a világ megismerhető és megváltoztatható
o   a természettudományok szigorú, érzelmek által nem befolyásolt gondolkodásmódját alkalmazták a társadalmi kérdések vizsgálatában is
o   az hogy az ész és a logika alapján egy jobb világot lehet teremteni


-          a felvilágosodás a polgári világhoz kötődik
-          a középkori merev szabályokkal, kötöttségeivel szemben jött létre
-          a mozgalom vezetőinek célja az volt, hogy a világot „az irracionalitás, a babonák és a zsarnokság hosszú időszaka után a fejlődés útjára vezessék”
-          a hagyományos intézmények, szokások és erkölcsök kritikai megkérdőjelezése jellemezte

-          a legtöbb most felsorolt követelésük ekkor került bele az emberi gondolkodásba és a mai napig érvényes, nagyban a felvilágosodás gondolkodói teremtették meg a mai világunk alapját

-          az egyház ellen
o   a tudatlanság, a babonák, a vak engedelmesség ellen, amiket az egyházhoz kötöttek
o   elsősorban az egyház szervezetét támadták
§  fontos követelésük, hogy válasszák szét az államot és az egyházat
·         az egyház csak a hívekkel foglalkozzon, de az állami kérdésekbe ne szóljon bele
·         ne hozzon az állam egy olyan törvényt, amit a Bibliával indokol meg
-          az emberek közti születési különbségek ellen
o   Hogyan nézett ki a középkor társadalma?
§  az egyes csoportokba születők más és más jogokkal rendelkeztek
§  számunkra már természetes, hogy ma mindenki azonos jogokkal születik, ezt a felvilágosodás gondolkodói kezdték követelni
·         legyen egyenlőség a törvény előtt: ugyanazok a törvények vonatkozzanak nemesre és jobbágyra és ugyanazon a bíróságon vizsgálják ki az ügyüket
o   ahogy az előbb megbeszéltük, a természettudományos logika mentén tették fel a kérdéseiket:
§  Miért nem fizetnek adót a nemesek? Mi igazolja ezt a jogukat?
§  Miért létezik jobbágyság? Ez a leghatékonyabb módja a gazdaságnak? Ha nem hatékony, vagyis az ész érvek alapján tudunk jobbat, akkor meg kell szüntetni.
-          a gazdaság kötöttségei ellen
o   a jobbágyi függés és az ehhez kapcsolódó tizedfizetés, robot, a nemesi adómentesség
o   a céhek, belső vámok
§  a céhekre emlékezhetünk: nagyon szigorúan szabályoztak mindent: hogyan kell elkészíteni az árut, mennyiért lehet adni, még tüsszenteni sem lehetett, mert az reklámnak számított
§  a felvilágosodás gondolkodói úgy vélték, hogy legyen verseny az egyes műhelyek között: aki olcsóbban, jobb minőségű árut készít, azt veszik majd az emberek
-          az írott alkotmányért
o   az alkotmány egy társadalom életét meghatározó alaptörvény
o   addig sok helyütt ilyen nem létezett és a hagyományok alapján működött az alkotmány
§  ha írott alkotmányt hoznak azzal nehéz visszaélni, az arisztokrácia nem fér hozzá
§  ezzel a királyok korlátlan hatalmát is megpróbálták visszaszorítani
-          az alapvető emberi szabadságjogok bevezetése
o   alapja, az a hit, hogy minden ember egyenlőnek és szabadnak születik
o   ebből következően követelték a törvény előtti egyenlőséget, amire az előbb már utaltunk
o   mindenkinek joga van szabadon szólni, gondolkozni
§  a szólásszabadság ma is olyan alapvető jog, ami mindenkit megillet, és sok vita van ezzel kapcsolatban
§  ez nem volt így korábban: az uralkodók bírálata akár felségsértési pert és halálos ítéletet is vonhatott maga után
o   további egyéni szabadságjogok
§  vallásszabadsághoz való jog
§  szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga
-          az isteni felhatalmazás alapján uralkodó királyok ellen

Társadalmi szerződés elmélet – az állam új felfogása

-          az elmélet John Locke angol filozófushoz kötődik
o   ő arról ír, hogyan alakultak ki az államok
§  eredetileg minden egyes ember a maga ura volt, és csak a természet törvényeinek volt alávetve
·         ez az állapot békés is lehetne, de egyes emberek loptak, gyilkoltak
§  hogy ezeket a kihágásokat megfékezzék, az emberek létrehozták a törvényeket
·         ezek segítségével büntetéseket róhatnak ki azokra, akik életüket vagy vagyonukat veszélyeztethetik
·         ezek a törvények képezték a társadalmi szerződést: az emberek közösségekbe tömörültek, amelyeket törvények szabályoztak
§  hogy az önbíráskodásokat elkerüljék a végrehajtó hatalmat átadták egy felsőbb hatalomnak
·         a felsőbb hatalom tagjait az emberek maguk közül választják azzal a feltétellel, hogy betartja a törvényeket és az emberek érdekében végzi a munkáját
§  ha a vezetők nem tartják be a törvényekben foglaltakat, akkor a népnek joga van eltávolítani őket és másokat választani
o   Honnan származik tehát a felsőbb hatalom?
§  a néptől, a nép dönt úgy, hogy ezt létrehozza, hogy irányítsa az emberek életét
o   Korábban mit gondoltak, honnan származik a királyok hatalma?
§  Istentől, az Úr jelöli ki a királyokat, hogy uralkodjanak
o   Mi változik tehát a gyakorlatban ez a filozófiai elmélet alapján?
§  ha a királyok Isten akaratából uralkodnak, akkor nem lehet megkérdőjelezni a hatalmukat, hiszen akkor az Úr döntését vonnák kétségbe az emberek
§  de ha a király hatalma a néptől származik, akkor a nép felkelhet és elkergetheti a királyát, ha az nem az emberek érdekében kormányoz
o   még egy fogalmat vezessünk be: azt hogy a hatalommal valójában a nép rendelkezik, népfelség elvének hívjuk

A hatalmi ágak szétválasztásáról

-          Montesquieu francia filozófus elmélete
-          az államok intézményrendszerének vizsgálatakor jutott arra az eredményre, hogy minden államban háromféle hatalom van: a törvényhozó hatalom, a végrehajtó hatalom és a bírói hatalom
o   ha ezek egy kézben összpontosulnak, például ugyanaz hozza a törvényeket, mint aki végrehajtja, vagy a végrehajtó hatalom bíráskodik is maga fölött, akkor zsarnokság van
o   a gyakorlatban az abszolutizmusban mind a három hatalmi ág az uralkodó kezében összpontosult
-          a szabadság biztosítékát abban látta, ha a három hatalmi ágat egymástól elválasztják
o   a törvényhozást a nép által választott parlament végezné
o   a végrehajtó hatalmat az uralkodó kezében hagyta volna
o   míg az igazságszolgáltatást választott független bírókra bízta volna

A gyarmatosítás

-          1620, a Mayflower bevándorlói
o   1620. szeptember 16-án az angol Plymouth városából kihajózott egy Mayflower nevű hajó
o   az út majdnem két hónapig tartott viszontagságos körülmények között, mikor novemberben kikötöttek az észak-amerikai kontinensen
o   102 utas szállt ki az Újvilágban: ők voltak az egyik első telepes-csoport, ami az új kontinensen próbált szerencsét
-          a Mayflower-szerződés
o   az utasok még a hajó fedélzetén olyan szabályokat hoztak, amely jövendő közös életüket szabályozza
o   szerződésükben egyrészt kifejezték, hogy az angol uralkodót tekintik királyuknak, másrészt kifejezték, hogy új, Angliához tartozó helyükön, maguk fogják törvényeiket meghozni, igazgatásukat kiépíteni
o   ez a szerződés határozta meg Anglia, és gyarmata Amerika viszonyát: Amerika Angliához tartozik, de maga alakítja ki szabályait nagyfokú szabadsággal
-          az első hálaadás
o   az első tél nagyon kemény volt a telepesek számára
o   a kolónia lakóinak mintegy fele a hideg, az éhezés és az idegen, mostoha környezet áldozata lett az első télen
o   a telepeseket az ott élő indián törzs segítette ezekben a nehéz időkben, megtanítva nekik többek közt a helyi halászatot és vadászatot, a kukoricatermesztést, a juharszirup kinyerésének titkát
o   az őszi bőséges termés után az életben maradt 51 telepes nagy ünnepséget rendezett, ahová az indiánokat is meghívták
o   ezt az ünnepséget hívták hálaadásnak

-          a tizenhárom gyarmat kialakulása
o   a következő évtizedekben az angol bevándorlás folyamatos volt
§  durván nyolcszorosára nőtt a lakosságszám a 18. század folyamán
§  a bevándorlók
·         politikai és vallási üldözés
·         a jobb élet reménye
·         400 000 fekete rabszolgát is behurcoltak
o   összesen 13 egymástól különálló angol gyarmat jött létre

Az ellentétek kiéleződése:

-          az angol álláspont
o   minél több adót próbáltak behajtani az egyre gyorsabban fejlődő gyarmatokból
o   nem nézték jó szemmel az amerikai gyarmatok nagyfokú szabadságát, ahol lehetett igyekeztek azt korlátozni
-          az amerikai álláspont
o   a szabadságuk megvédése, és az adóemelések eltörlése volt a fő követelésük
o   Amerikában egyre nagyobb létszámú angol haderő állomásozott
§  ezt az amerikaiaknak kellett ellátniuk
o   szlogenjük: „Nincs adózás képviselet nélkül!
§  az amerikai gyarmatok, hiába voltak Anglia részei nem küldhettek képviselőket az angol parlamentbe, ahol többek közt az amerikai gyarmatokat is érintő adószabályokról döntöttek
o   egy idő után megfogalmazódott az az elképzelés is, hogy elszakadnak Angliától és önálló államot alakítanak ki

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése