Itália meghódítása
Róma pár évszázadig egy Itália középső területén lévő
egyszerű, a latin nép alapította városállam volt, mely a Kr. e. 4. századtól
pár évszázad alatt az egész Földközi-tenger partvidékét meghódította, és
létrehozta a Római Birodalmat.
A római hadsereg
-
általános hadkötelezettség: vagyis minden római
polgárnak kellett katonáskodnia
o a
római hadseregnek tagjai
§
a római polgárok, a polgárjoggal járó legfőbb
kötelezettség a katonáskodás
§
14-46 éves korig katonák, 60 éves korig a város
védelmét látják el
§
ekkor még nem zsoldosseregek voltak: tehát a
katonák az egyszerű földművelők, kézművesek, kereskedők közül kerültek ki:
nekik akkor kellett hadba vonulniuk, ha háború volt
§
a polgároknak maguknak kellett megvenni a
ruhákat, a fegyvereket, a védőfelszereléseket
-
a római hadsereg felépítése
o az
alapegység: a légiók
§
főleg nehézfegyverzetű gyalogságból állt
§
létszáma 6000 fő között volt
§
a légiókhoz 300 fős lovascsapatok is
tartozhattak
o a
római tábor
§
ezek az ellenségtől elfoglalt területen
létrejövő kis katonavárosok voltak
§
mindig ugyanolyan tábort építettek ki
§
négyszög alakú volt
o a
győzelem után diadalmenetet tartott a hadvezér
Itália meghódítása
-
a felemelkedési lehetőséget Róma számára az etruszk
birodalom hanyatlása hozta el
-
Dél-Itália megszerzése
o Róma
görög gyarmatvárosokat győzött le itt
A pun háborúk és a Földközi-tenger
medencéjének meghódítása
Karthágó
-
Karthágót
o a
föníciaiak akapították
§
a mai Tunézia területén fekszik
-
Karthágó legendája
o Kr.
e. 814-ben Didó királynő alapította
o akkora
földet kérnek a helyiektől, amit egy ökör bőrével be lehet takarni, a bőrt
azonban csíkokra vágták és így hasították ki területüket
-
Karthágó egy gyarmatvárosból egy nagybirodalom
fővárosává vált
o a
föníciai városok az asszír, majd a babiloni hódítás után hanyatlani kezdtek
o ekkor
a gyarmatvárosok függetlenné váltak anyavárosaiktól és önálló politizálásba kezdtek
o a
Kr. e. 4. századra erős szövetség alakult ki az egykori föníciai gyarmatvárosok
között, melynek élére Karthágó került, mely ekkorra 200 000 fős
nagyvárossá fejlődött
Az első pun háború
-
a karthágóiak (akiket a rómaiak punoknak neveztek) és
Róma között hamarosan ellentét alakult ki
o a
Földközi-tenger nyugati medencéjének ez a két állama volt a legnagyobb és
mindketten ellenőrizni szerették volna a fontos kereskedelmi útvonalakat
o a
háború célja Szicília szigetének megszerzése volt
-
a hadseregek
o a
rómaiak erős szárazföldi sereggel, nehézfegyverzetű gyalogos légiókkal és
lovassággal rendelkeztek, flottát a háború közben építettek
o a
punok erős tengeri hajóhaddal bírtak
-
a háború eldöntése egy római találmányhoz kapcsolódik
o a
háború főleg tengeren zajlott és a karthágóiak fölényével haladt
o a
rómaiak azonban egy találmánnyal megfordították a háború menetét: a csapóhíd
(holló)
§
a tengeri csatát szárazföldi csatává
alakították, amiben jobbak voltak
-
a béke
o Karthágónak
át kellett adnia Szicíliát és a Szicília és Itália közt fekvő szigeteket
o minden
római hadifoglyot szabadon kellett engedni
o 10
év alatt 3200 talentum hadisarcot kellett fizetni
-
új közigazgatási egység: a provincia
o Róma
az újabb és újabb területeket ún. provinciákként csatolta kialakuló birodalomhoz
o a
provincia Rómának alárendelt tartományt jelent
§
egy Rómából kiküldött helytartó irányítja
§
adót fizet, és katonákat küld Rómának
o az
első provincia Szicília volt
A második pun
háború
-
pár évtized múlva újra szembekerült egymással a két
állam
o az
okok azonosak voltak: az első pun-római háború nem döntött a Földközi-tenger
nyugati medencéjének birtoklásáról
o Róma
sürgette az újabb háború kitörését, ugyanis Karthágó gyorsan kiheverte az első
háború veszteségét és a hispániai nemesfémbányáiból újra nagy gazdagságra
jutott
-
a pun hadvezér, Hannibál különleges terve
o Rómát
északról, az egész Földközi-tengert megkerülve támadják meg
§
meglepetést akart okozni okozzanak
§
másrészt Hannibál fel akarta tölteni a seregét a
Rómával ellenséges népekből a hosszabb út alatt
o a
terv sikeressége
§
egyrészt sikeres, mert az északról jövő sereg
nagy megdöbbenést keltett Rómában
§
másrészt sikertelen, mert a gallok csak
zsoldosként csatlakoztak hozzá, igaz 50 000-en
·
de az általános Róma ellenes népfelkelés elérése
nem sikerült Hannibálnak
o az
átkelés sikere
§
a hadsereg kezdetben: 50 000 fő és 9000
lovas + harci elefántok
§
megérkezett: 20 000 fő + 6000 lovas + 1
harci elefánt
-
a háború
o Hannibál
serege tűnt erősebbnek
o P.
Cornelius Scipio, a római hadvezér taktikája: nem bocsátkoznak csatába, Hannibál
seregét, melynek nincs utánpótlása kifárasztják
o míg
Róma, mely mellett a szövetségesek is kitartottak folyamatosan fel tudta
tölteni seregét, addig Hannibál felőrlődött a kis küzdelmekben
§
több mint 10 évig tartózkodott Itáliában
o Scipio
végső terve: áthajózva, Karthágó mellett, saját földjén támadja meg Hannibált
§
Hannibál megfogyatkozott és kifáradt serege
gyorsan visszatér
§
Kr. e. 202, Záma – Scipio legyőzi a csak kis
sereggel kiállni képes Hannibált
-
a béke
o Karthágó
csak a várost és közvetlen környékét tarthatta meg
o 10
hajót tarthatott meg flottájából
o 50
évre 10000 talentum hadisarc (kb. 262 tonna ezüst)
o csak
Róma engedélyével viselhetett háborút
A harmadik pun
háború
-
Karthágó megszegi a békét: Numídia támadása
elhárítására nem kérte Róma engedélyét
-
a rómaiak gyorsan legyőzik Karthágót
-
Africa néven provinciát szerveztek
-
híres legenda: lerombolták és sóval hintették be
A köztársaság válsága
A köztársaság időszaka egy közel
500 éves időszak Róma történelmében. A Kr. e. 2. századra a kezdeti kis
városállam hatalmas birodalommá nőtt, egész arculata, jellege, céljai
megváltoztak. Ezt a hatalmas birodalmat egyre nehezebb volt a lassabb
döntéshozatalt jelentő köztársasági keretek között irányítani. E mellett olyan
társadalmi problémák is felléptek – a parasztság elszegényedése, a nagy
rabszolgatömegek kialakulása – amit a köztársaság szintén nem tudott kezelni. A
Kr. e. 1. században fokozatosan, de egyre nagyobb szerepe lett a hadvezéreknek,
az állam egyre inkább egyszemélyi vezetés alá került. A cím ne tévesszen meg
minket: nem Róma kerül válságba, csak Róma államszervezete alakul át.
Társadalmi problémák a köztársaság kor végén
-
a parasztság elszegényedése
o az
elszegényedés okai
§
a háborúk távol tartották őket birtokaiktól
§
a rabszolgamunkát egy idő után nem tudták
megfizetni
§
a gazdasági versenyben sokan tönkrementek a
nagybirtokosokkal szemben
§
földjeiket a nagybirtokosok vásárolták fel
o kialakul
a városi nincstelenek rétege
§
a parasztság rétegéből alakul ki
§
földjét elvesztő, a városba vagyis Rómába
vándorló paraszt
§
műhelyekben dolgoztak, alkalmi munkából éltek,
gyakran bűnözésből tartották fenn magukat
-
a hadsereg problémája
o szorosan
összefügg a parasztság elszegényedésével
o egyre
kevesebb paraszt tud kiállni katonáskodni, hiszen ahhoz fel kell szerelniük
magukat
o egyre
kevésbé lelkesek, hiszen hazájuktól távol, érthetetlen célokért kell küzdeniük
-
a rabszolga-probléma
o a
rabszolgák helyzete
§
dolognak, beszélő szerszámnak tartották a
rabszolgákat
o Hol
alkalmazták a rabszolgákat?
§
a dél-itáliai nagybirtokokon
§
bányákban
§
gladiátorként
§
gályákon
§
nevelőként
o a
rabszolga-probléma
§
a számuk megnövekedésével nagy rabszolgafelkelések
törnek ki
§
a legjelentősebb a Spartacus-féle
rabszolgafelkelés Kr. e. 73-71
·
Spartacus trák származású rabszolga volt
·
a felkelés Capua városában egy gladiátor-kiképző
iskolából indult útjára
·
a rabszolgasereg gyorsan nőtt és több mint 2
évig pusztították Itália földjét
·
céljuk az volt, hogy szövetségest találjanak
·
végül Crassus, római hadvezér győzi le őket
·
a megtorlás szigorú: több száz rabszolgát
feszítettek keresztre a legjelentősebb itáliai országút, a via Appia mentén
Út az egyeduralom felé
-
egy nagy birodalmat sokkal hatékonyabban lehet egy
kézből, egy központból irányítani
o ha
az uralkodó határoz valamit, akkor az gyorsan bevezethető a birodalom
legtávolabbi csücskében is
-
a köztársasági Róma
o a
hatalmas birodalommá alakulás idején is évente választott tisztviselők, a
szenátus és a népgyűlések vitáiban alakultak ki a döntések
o a
consulok ketten voltak, nem mindig értettek egyet és egy év után le is
váltották őket, többször senki sem lehetett consul
o egy
ilyen rendszerben nehezen lehetett egyből reagálni egy, a birodalom
peremterületén jelentkező kérdésre
-
Marius hadseregreformja
o Marius
az a hadvezér, aki az elszegényedő parasztság és a hadsereg problémáinak
megoldására egy reformot hozott
o Marius
hadvezérként jól érezte a hadsereg problémáját
o Marius
reformjai
§
a korábbi paraszti hadsereg helyett
zsoldosseregeket szervezett
§
a zsoldosseregek
·
főleg vagyontalan római polgárokat toborzott,
elsősorban a városi nincstelenek rétegéből
·
a katonák 16 évig szolgáltak zsoldért és
ellátásért
·
a leszerelés után a katonák földet kaptak
veteránként a meghódított provinciákban
§
bevezette a rendszeres kiképzést
§
egységes ruházatot és fegyverzetet vezetett be
·
ekkorra alakul ki a filmekből is ismert
fegyelmezett, egységes látványt nyújtó, légiókként vonuló római hadsereg
o Marius
reformjának más hatása is volt
§
korábban a szenátus nevezte ki ide-oda a római
hadvezéreket, most a zsoldosseregeknek állandó parancsnoka lett
§
az új seregek egy idő után már nem a római
államnak, hanem saját hadvezérüknek tartoztak hűséggel
·
hiszen tőle kapták fizetésüket, leszerelésükkor
a földbirtokot
§
vagyis nagyban nőtt a hadvezérek szerepe Rómában
o Mariushoz
kötődik még egy változás
§
Marius volt az első a római történelemben, akit
többször is megválasztották consulnak
§
ez az egyeduralom kialakulása felé tett fontos
lépés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése