- a
helyzet Oroszországban jutott el a tényleges forradalomhoz
- az oroszországi
helyzet
- Hogyan
nézett ki Oroszország az első világháború időszakában?
- az
ország élén a cár ált, konkrétan ekkor II. Miklós
- a
cár diktatórikus módon uralkodott
- az
isteni eredetű hatalommal rendelkező cár meg is élte isteni voltát,
számtalan olyan szituáció volt, ahol isteni pózban jelent meg,
ténylegesen istenként tisztelték
- sokan
változást akarnak
- a
munkások, parasztok és értelmiségiek is elégedetlenek voltak az új
helyzettel
- a
cártól szerették volna kikényszeríteni, hogy alkotmányban vezesse be a
Nyugat-Európában már több mint egy évszázada létező polgári
szabadságjogokat
- nagyon
közel kerültek az összeomláshoz
- sokkal
hosszabb frontvonalon érintkezett a hatékonyabb német hadsereggel
szemben, mint aminek védelmét biztosíthatta volna
- stratégiailag
elszigeteltnek számított, szövetségeseitől nem kaphatott igazán jelentős
gazdasági segítséget
- a
hadigazdálkodással járó terheket nem bírta a gyenge szállítási rendszer,
a hadseregek ellátása akadozott
- az
oroszok annyira kifogytak a harci eszközökből, hogy a tartalékosok ezek
nélkül mentek a frontra és várniuk kellett míg az első vonalban
harcolók elesnek és az ő fegyvereikkel harcolhattak tovább
- bár
elfogyhatatlannak tűnt az orosz emberutánpótlás, 1916 végére a
veszteséglista 3,6 millió halott, súlyos beteg és sebesült volt, s kb.
2,1 millió katona került az ellenség fogságába
- áremelkedések,
az élelmiszerellátás akadozása
- városi
lázadások, sztrájkok
- a
katonák feladták a győzelem lehetőségét
- a társadalom
belefáradt a háborúba, s minden balszerencséért a cárt okolta
- a
politikai paletta
- kadet
(KD, Alkotmányos Demokrata Párt): az egyetlen liberális párt, de
viszonylag nagy támogatottsága volt
- Oroszország
nyugati minta alapján történő modernizálását akarták, jelentős változásokat,
akár évszázadok óta fennálló szabályok megváltoztatását
- alapvető
polgári szabadságjogokat követeltek
- törvény
előtti egyenlőséget
- kötelező
beteg- és nyugdíjbiztosítást
- földosztást
a parasztok számára
- bolsevikok
- kommunizmust
akartak
- Oroszország
háborús vereségét kívánó és ezt nyíltan hangoztatták, de a háborúból
egyből ki akartak lépni
- a
bolsevikok vezetőit száműzték, legfőbb vezetőjük, Lenin, aki ekkor
Zürichben élt, teljesen el volt szigetelve Oroszországtól
-
1917. februári forradalom
o egy
szokásos eseménnyel kezdődött a cári Oroszország fővárosában, Szentpétervárott
– asszonyok tüntetése ételért (éhséglázadás)
§
50 halott a felkelőkbe lövetés után
o hozzájuk
hamar csatlakoztak a férfi fémmunkások és a nap végére kb. 75000 munkás
sztrájkolt és tüntetett, másnap már 200 000-en voltak az utcákon
o pár
nap után, mikor látszott, hogy a kormány nem tudja kezelni a helyzetet II.
Miklós a hadseregnek azt parancsolta, hogy verjék le a lázadást, de a hadsereg
megtagadta az engedelmességet
o márciusban
a hadsereg vezetőinek hatására Miklós lemondott a trónról, azt egy rokonára
ruházta volna át, aki nem vállalta el
-
a kadet vezette liberális Ideiglenes Kormány
intézkedései
o a
cárt lemondásra szólították fel és Oroszországot demokratikus köztársasággá
alakították
o a
háború folytatása mellett álltak ki
o haladó,
demokratikus törvényeket hoztak
§
eltörölte a halálbüntetést
§
új választójogi törvény: a nők is szavazhattak
(Angliában, Franciaországban vagy az USA-ban sem lehetett szavazni)
§
Oroszország a legszabadabb és leghaladóbb
országgá vált törvényei alapján az Ideiglenes Kormány uralma alatt
-
az ideiglenes Kormány gyorsan elvesztette népszerűségét
o a
létrejött Ideiglenes Kormány megalakulásának első napjától kezdve gyengének
bizonyult, mivel nem rendelkezett sem világos programmal, sem kellő
önbizalommal és karizmatikus vezetővel
o a
munkásság nem érezte a változást, miközben látta, hogy változtatnak több
mindenen
§
bevezették a nyolcórás munkanapot, de a háború
végéig elhalasztották a bevezetést
o a
parasztok földosztást akartak, hogy mindenki a saját földjén dolgozhasson
§
a Kormány az alkotmány kidolgozásáig
elhalasztotta a földkérdés megoldását, vagyis nem oldotta azt meg
·
valószínűleg azért mert a katonák 80%-a paraszt
volt és ők hazaszaladtak volna földosztáskor
o a
háborút folytatják
-
a bolsevikok előretörése
o céljuk
világos volt és népszerű a széles tömegek körében
§
véget akartak vetni a háborúnak és fel akarták
osztani a nagybirtokokat a parasztok között
§
17 éves emigráció után Zürichből hazatért Lenin,
így karizmatikus vezetője is lett a bolsevik iránynak
·
a németek segítették hazatérni Lenint, hogy a
karizmatikus vezetővel Oroszországban ténylegesen nyerjen a forradalom és
lépjenek ki a háborúból
·
Lenin erőssége szervezőképessége volt
§
Lenin elutasította, hogy bármilyen alkotmányos
keretek között történjen a hatalom megragadása, azonnali cselekvésre buzdított
·
2 hét alatt szervezték meg a forradalmat
-
a bolsevik hatalomátvétel
o a
bolsevikok felfegyverezték a munkásokat és 1917 októberében lényegében erőszak
nélkül átvették a hatalmat Pétervárott
§
az Ideiglenes Kormány támogatottsága ekkorra megszűnt,
teljesen szétestek, kísérletet sem tettek a bolsevik vezetők letartóztatására
o a
cári családot kivégezték
- a
háború kérdése
- az
új hatalomnak mindenekelőtt a háború kérdését kellett megoldania
- az
új szovjet kormány mindenképpen békét akart, ezért decemberben
fegyverszünetet kötött Németországgal, majd megkezdte a béketárgyalásokat
- mivel
a hatalomra jutó kommunisták békepártiak voltak, a harcok azonnali
lezárását nyilvánították ki
- a németek
viszont felismerve a helyzetet békekötés helyett elkezdtek előrenyomulni
Moszkva felé, ugyanis a hadsereg nélküli Szovjet-Oroszország könnyű
zsákmányt „kínált fel”
- az
újonnan szervezett Vörös Hadsereg csak Pétervár előtt tudta megállítani a
németeket
- ezután
az oroszok aláírtak egy súlyos feltételeket tartalmazó békeszerződést
- Szovjet-Oroszország
beleegyezett a Baltikum, Belorusszia egy része és egész Ukrajna német
megszállásába, valamint kötelezettséget vállalt, hogy hatalmas
hadisarcot fizet Németországnak
- így
a keleti front katonailag tulajdonképpen megszűnt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése