7. osztály_órai jegyzet_Új szövetségesek és új fegyverek

• mind a nyugati, a keleti és a balkáni fronton is állóháború alakult ki
• az állóháborús harcmodor legismertebb és legjellemzőbb ütközete a nyugati fronton zajló verduni csata volt
• 1916. fenruárjában a németek a stratégiailag jelentéktelen verduni erőd ellen indítottak támadást
• úgy gondolták, hogy a franciák nem hagyják veszni az erődöt, amit ha a németek elfoglalnak, akkor felőrlik a támadó francia alakulatokat
• de az erőd teljes elfoglalása nem sikerült, s egy idő után a németek számára is szimbolikussá vált a verduni küzdelem
• december közepéig 1 millió katona életét követelő harcok folytak
• az egész háború szimbólumává vált, verduni vérszivattyúnak is nevezték

Az állóháború kialakulása, az előzetes, gyors háborút váró kalkulációk kudarca új helyzet elé állította a hadviselő feleket. A mellett, hogy egy hosszabb távú konfliktusra rendezkedtek be végig kellett gondolniuk mi segíthetné elő a győzelmüket.

-          új szövetségesek bevonása a háborúba

-          új típusú fegyverek kifejlesztése

-          a központi hatalmak elleni tengeri blokád

Új államok belépése a háborúba

• Európában jó pár állam semleges maradt a háború kirobbanásakor, természetesen közülük kerülhettek ki az új hadviselő felek.
• valamit ajánlani kell neki
• a legtöbb államnak területi követelései voltak ebben az időben
• az olaszok Dél-Tirolt és Dalmáciát, a törökök egykori birodalmuk területeinek megtartását, a bolgárok balkáni terjeszkedésüket, a Románok Erdélyt szerették volna megszerezni
• az antant
• Olaszország
• Miért lehet ez meglepő?
• mert az olaszok a háború előtti évtizedekben a németek szövetségesei voltak
• egyszerűen az antant többet ajánlott nekik
• Románia
• az antant elfogadta Románia területi követeléseit: Erdély, Bánát, Bukovina
• a központi hatalmak
• Törökország
• Bulgária

• azáltal, hogy új államok léptek be a háborúba új frontok is nyíltak
• déli front
• Olaszország és a Monarchia között
• elsősorban az Isonzó és Doberdó folyók vidékén húzódott az új front
• hamarosan itt is állóháború alakult ki, nagyon véres, sok halottat hozó fronttal
• nagyon sok magyar katona is harcolt és esett el ezen a fronton
• egy másik front megszűnt: Bulgária belépésével Szerbiát sikerült elfoglalni a központi hatalom csapatainak
• hatalmas szerb népirtás és kivándorlás lett az eredménye

• összefoglalóan: az új hadviselő felek belépése sem döntötte el a háborút

Az első világháború fegyverei

• a tankok
• a megmerevedett, mélységben tagolt, erősen védett vonalak elleni  állóháborúban egy olyan eszközre lett szükség, amely terepen is jól tud mozogni, fegyvereivel meg tudja védeni önmagát, de a gyalogságot is képes támogatni a védelmi állások leküzdésében
• kifejlesztése
• elsőként a britek ismerték fel a páncélosok jelentőségét
• a fejlesztés nagy erőkkel indult meg, és 1916 januárjában bemutatták az első működőképes harckocsit, a Big Willie-t
• a technikai nehézségek megoldásán túl fontos volt, hogy „meg kellett tanulni harcolni” az új fegyverrel
• az első, 1916-os bevetés a Somme-nál
• több tank elakadt, vagy műszaki hiba miatt leállt, a kezelők gyakorlatlanok voltak, a teljes áttörést nem sikerült elérni
• mégis megmutatkoztak a harceszköz lehetőségei, hiszen 4–5 km-es előnyomulást tudtak véghezvinni komoly veszteség nélkül, ami az állóháború időszakában igen figyelemreméltónak számított
• a németek későn ismerték fel az új fegyver jelentőségét
• az általuk gyártott tank nem vált be, és hadiiparuk is inkább a repülőgépek előállítására koncentrált
• előszeretettel vetettek be viszont zsákmányolt ellenséges tankokat

• vegyi fegyverek
• különböző mérgező gázokat, amiket az ellenfél területére juttatnak
• az yperni támadás mindenképpen fordulópontot jelentett a vegyi fegyverek történetében
• ezután mindkét fél a kémiai hadviselés eszközeinek gyors fejlesztésébe fogott és egyre nagyobb hatékonyságú mérgező anyagokat állítottak elő
• a kísérletek és az éles bevetések során észlelt élettani hatások alapján pedig az alábbi csoportokat alakították ki
• könnyfakasztó gázokat, mint a könnygáz
• fojtógázokat, melyek a tüdőt károsítják, pl. a klór
• általánosan mérgező gázokat
• az általánosan mérgező harcanyagok (pl. cián-hidrogén, klór-cián) a szervezet egészére hatnak
• ingerlőgázokat, melyek a légutakat irritálják
• füstök voltak, amelyek áthatoltak az angolok gázálarcain
• mivel nem okoztak azonnali halált, általában mérges gázokkal együtt használták
• az ingerlő harcanyag tüsszentésre vagy hányásra késztette a katonát, aki ezért elmozdította a gázálarcát, s így belélegezte a mérgező gázt, és rövidesen teljesen harcképtelenné vált
• hólyaghúzó gázokat, pl. mustárgáz
• a hólyaghúzó harcanyagok nevüket arról kapták, hogy fájdalmas, nehezen gyógyuló hólyagokat idéznek elő a bőrön
• Németország vegyipara fejlesztette ki a mustárgázt, amit 1917-ben vetettek be először, ugyancsak a nyugati fronton
• az első világháborúban a gázok még sokkal inkább a harcképtelenség okozói voltak, mint gyilkos fegyverek
• a katonahalálok nagyon kis százalékáért voltak felelősek a gáztámadások

• repülők
• Mikor találták fel az első repülőgépet?
• 1903-ban a Wright fivérek
• az első világháború elején sem voltak még harci repülők kifejlesztve, ekkor a léghajók látták el ezt a feladatot
• a háború korai szakaszában a kormányozható léghajók vitathatatlan fölényben voltak a levegőnél nehezebb repülő szerkezetekkel szemben
• a kezdetleges repülőgépekhez képest sebességük is alig maradt alul
• sokkal több bombafegyverzetet vihettek magukkal
• igen nagy távolságokra juthattak el, London is a célpontok listájára került
• Mik lehettek hátrányai?
• egy ekkora járművet a légvédelem könnyedén eltalált
• a puska- és géppuskatűz mind a földről, mind a repülőgépekről kevés kárt okozott, jóval nagyobb veszélyt jelentettek az angolok kis gránátjai, melyeket felülről dobtak a zeppelinekre
• a repülőgépek technológiai fejlődése azonban érzékelhetően gyorsabb volt, és a háború végére kiszorították a léghajókat
• Mire használhatták a repülőket?
• elsősorban felderítésre
• amíg a gyalogos bakák odalent a sárral borított, patkányok lepte lövészárkokban nyomorogtak, a felderítők a megmerevedett frontvonal fölött köröztek, értékes információkat szerezve az ellenség utánpótlási vonalairól, a mozgósításokról, tüzérségi pozíciókról
• a kommunikációt nehezítette a megfelelő berendezések hiánya is és a rossz látási viszonyok miatt gyakran fals információkat szolgáltattak
• egy német felderítő pilóta „pánikba esett” „rohangáló” brit gyalogos egységekről tett jelentést felettesének, akikről kiderült, hogy a néhány órás szünetet kihasználva egy épen maradt talpalatnyi helyen fociztak
• másodsorban bombázásra
• a koncepció országtól függetlenül ugyanaz volt: olyan területeken pusztítást elérni, amelyek kívül esnek a tüzérség hatókörén
• a bombázók elviekben támadhattak nagy forgalmú területeket, vasútvonalakat, lőszer és hadianyagraktárakat
• később a még bentebb települő stratégiai célok felé fordult figyelmük, amelynek köszönhetően a különböző hátországi gyárak is a célpontok listájára kerültek
• kezdetben 10kg-nál nagyobb tömegű bombát repülőgép nemigen vihetett magával, a háború végén viszont már találkozhatunk 1500 kg-os bombával is
• harmadsorban egymás elleni harcokra
• ezután gyors fejlődésnek indult a fedélzeti fegyverek fejlesztése
• 1914 és 16 között azonban jellemzően csak kézifegyverekkel tüzeltek egymásra a konkurens repülőgépek pilótái
• hamarosan azonban a modern géppuskák, tüzérségi lőszerek elterjedésével a megoldás kézenfekvőnek tűnt, az újdonsült, a gyalogságnál kivallóan működő fegyvereket már csak fel kellett szerelni a gépekre

• összefoglalóan: több új fegyver is megjelent, de ezek sem döntötték el a háborút, inkább csak a második világháborúban váltak elsőszámú, fontos fegyverekké