A következő címkéjű bejegyzések mutatása: államalapítás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: államalapítás. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. szeptember 29., kedd

6. osztály_órai jegyzet_A közigazgatás megszervezése

-          a nomád államokra nem jellemző a szervezettség, a közigazgatás
o   ezt is Istvánnak kell megteremtenie az egész ország területén
-          Milyen feladatai vannak a közigazgatásnak?
o   be kell szedni az adókat
o   be kell tartatni a törvényeket
o   katonákat kell sorozni
o   ezeket a feladatokat csak úgy lehet megoldani, ha az ország részekre van osztva és minden résznek van vezetője, aki felelős azért, hogy minden rendben menjen a területén
§  a mai Magyarországon ezek a megyék, a városi önkormányzatok
-          bonyolult szervezet jött létre, ugyanis két egymást fedő, kiegészítő szervezetet tudunk felvázolni
-          először is olyan központokat kellett kialakítani, melyek biztosítják a király hatalmát
o   Mik lehettek ezek a központok? Minek kellett lenni ott?
§  várak, katonaság
§  a vár ellátása
·         minden várhoz tartozott várbirtok
o   ezek elszórtan elhelyezkedő földek voltak
§  a várszervezetet várispánságoknak hívjuk
·         minden várispánsághoz egy vár, és a körülötte fekvő várbirtokok tartoztak
·         ezek nem adtak ki összefüggő területet
·         élén a várispán állt
o   lényegében földesúr az adott királyi várhoz tartozó területen
·         a várbirtokon élő várnép feladata a katonáskodás, békés időben a termelőmunka volt
o   királyi vármegyék létrehozása
§  a várispánságokra épülve jöttek létre
§  a megye határt jelentett: egy vármegye a másik vármegyéig tartott
§  területe tehát összefüggő
·         a területen lévő összes birtokot, egyházit és magánföldesúrit is magába foglalta
o   királyi földek
o   egyházi területek
o   magánföldesúri földek
§  egy vármegyében több vár is állhatott, így több várispánság is lehetett
§  a vármegye központjának vezetője a megyésispán volt
·         ő a saját vára várispánja is volt egy személyben
§  István idején 35-40 vármegye létezhetett
o   a királyi székhely
§  Esztergomból a kereskedő- és zarándokutak kereszteződésében fekvő Fehérvárra helyezte a székhelyét
·         az itt épült bazilikában több ezer hívő elfért
o   1601-ben egy villámcsapás következtében felrobbant az itt őrzött puskapor és elpusztult
·         temetkezés
o   ebbe a templomba temettette el István Imrét, majd maga is ide temetkezett és később még 14 magyar király temetkezési helye lett
o   megvan a római szarkofágból átalakított sír alapja, amibe Istvánt temethették
·         koronázás
o   a királyokat itt is kenték fel uralkodóvá
o   csak az számított a 13. századtól törvényes uralkodónak, akit az esztergomi érsek a Szent Koronával Fehérvárott koronázott meg

§  37 magyar királyt koronáztak meg a templomban

A keresztény egyház kiépítése Magyarországon

-          István kiépítette a keresztény egyházszervezetet Magyarországon
o   létrejött az esztergomi érsekség
§  ez áll a magyar egyházszervezet élén
o   Mi a jelentősége ennek?
§  a püspökségek mindig egy érsekség alá tartoznak
§  ha egy államban nincs érsekség, akikor ennek az államnak az egyháza egy külföldi érsekség alá tartozik
§  a magyar egyház az esztergomi érsekség alapítása előtt a mainzi érsekség alá tartozott
§  az esztergomi érsekség az önálló, Rómától függő magyar egyház létrejöttét jelentette
o   később Kalocsa is érseki rangot kapott
o   püspökségek
§  a 11. században 10 püspökség jött létre
-          az egyházi vagyon kialakítása
o   hogy működni tudjon a kiépített egyházszervezet
§  nagy földadományok
§  tized
§  templomépítés
·         minden 10 falunak közösen egy templomot kellett állítani
-          törvényi szabályozás
o   nehéz volt az új hit elfogadtatása
o   István törvénykönyvében szabályozott sok, az egyház kiépítéséhez fontos dolgot
§  a fent említett templomépítést
§  a böjt megtartását
§  a misén való részvételt
§  a misén tiszteletlenül viselkedők megbüntetését

2015. szeptember 25., péntek

6. osztály_órai jegyzet_Az államalapítás

Az öröklés problémája

-         Géza 997-ben meghalt
-         azzal kapcsolatban, hogy ki legyen az utóda vita alakult ki
o   alapjában egy ilyen helyzetben nem kellene, hogy trónviszály alakuljon ki, hiszen az öröklési rend meg van határozva
o   itt a helyzet azonban bonyolultabb volt: két öröklési rend, két államfelfogás állt szemben egymással
-         a keresztény öröklési mód: az elsőszülött fiú örökli a trónt
o   ez Géza fia István
-         a pogány öröklési elv: a család legidősebb, vezetésre alkalmas férfitagja örökli a trónt
o   rendszerint az elhunyt bátyja, öccse vagy unokaöccse
o   ez jelen esetben Koppány
o   az Árpádok nemzetségéből származik, apja Tar Szerénd volt, ő Árpád ükunokája, de biztos családfát nem tudunk felvázolni
§  tehát az Árpád nemzetségen belüli viszályról van szó
-         István és Koppány között harc alakul ki az utódlásért
o   Kik támogatják őket?
§  Istvánt
·        a Gézához is hű főurak
·        felesége, Gizella miatt a Német-római Császárság
§  Koppányt
·        a pogány magyarok többsége
·        számukra idegen a keresztény világ és sokan anyagi helyzetüket is veszélyeztetve érzik a kereszténység terjedése miatt
o   a seregek
§  István: modern, nyugati módra felfegyverzett páncélos lovas haderő
§  Koppány: hagyományos magyar, könnyűlovas haderő
o   István Veszprém mellett legyőzi Koppányt
o   Koppány testét négyfelé vágatta és kitűzte a legnagyobb várak kapujára
§  Győr, Esztergom, Veszprém és Erdély
§  elrettentés: így jár, aki szembeszáll Istvánnal
-         997 – Esztergomban fejedelemmé választották Istvánt

Az ország egyesítése

-         ahogy korábban beszéltük: az ország nem volt a fejedelem „birtokában”, a törzsfőknek nagyfokú önállósága volt
o   az ország egyesítésének folyamatát Géza kezdte el, de fiára Istvánra is nagy feladat várt
o   István is békés külpolitikát folytatott, hadseregével országon belüli ellenfelei ellen vonult
-         Koppány legyőzése - 997
o   szállásterülete: Somogy
o   eredmény: Istváné az egész Dunántúl
-         Gyula törzsi területének elfoglalása
o   szállásterülete Erdély volt
o   István 1003-ban indított sikeres hadjáratot ellene
-         Ajtony leverése
o   Marosvár székhellyel külön országot működtetett, hatalmas állatállománya volt, vámokat szedett, a keleti kereszténységet vette fel és monostort is építtetett, habár maga pogány módon élt
-         István az egész Kárpát-medence urává válik
o   a legyőzött törzsfők, nemzetségfők területe közvetlenül az ő kezébe került

A királyi cím felvétele

-         Istvánt ezt követően megkoronázták
-         Ki küldhette a koronát?
o   a pápa vagy a császár
o   II. Szilveszter III. Ottó nevelője volt, jó volt a viszonyuk és a korornaküldés idején Ottó Rómában tartózkodott: a pápa a császár egyetértésével, támogatásával küldhette a koronát
-         Mi volt a jelentősége a koronázásnak?
o   lényegében a nemzetközi elismerést jelentette István számára
o   a pápa és a császár is elismerte ezzel Istvánt keresztény uralkodónak
o   a korona nem csak világi, hanem egyházi hatalmat is jelent
§  az uralkodó egyházi ügyekben is dönthetett
-         Mikor történt a koronázás?
o   1000 dec. 25. (Nagy Károly, dec 26. István vértanú napja)
o   vagy 1001. jan. 1. (az ezredévi világvége elmúlta)
o   nem tudjuk pontosan, az 1000-es évszámot fogom kérni a számonkérésekben

Az államiság megteremtése

-         a Kárpát-medencében magyarok éltek 1000, az államalapítás dátuma előtt és után is, mi változik ekkor?
-         az állam az embereknek egy szervezett egysége
o   100 évig a honfoglalás után laza szabályok voltak, a magyarok itt éltek együtt a Kárpát-medencében, de még nem beszélhettünk megszervezett államról
-         István a keresztény magyar államot teremti meg, s a keresztény állam sok tekintetben szervezettebb, mint a nomád állam
-         vannak az államiságot kifejező elemek, amelyek ma is jelen vannak:
-         pénzverés
o   István is veret pénzt, valószínűleg Esztergomban
o   jó minőségű, szinte színezüst pénz volt
o   a magyar társadalom már eredeti funkciójában használta, a 10. századi külföldi pénzeket még átfúrva, díszként viselték
-         törvényhozás
o   két törvénykönyve ismert
o   ezeket nyugati, főleg német minták alapján készíttette, vannak teljesen szöveghű fordítások
o   témák
§  egyházi ügyek, javak védelme
§  magántulajdon védelme
§  a keresztény vallás előírásainak betartása
-         oklevélkiadás
o   német írnokok német mintára adták ki az okleveleket
-         adószedés
o   korábban katonai szolgálattal tartozott az államnak egy szabad

-         összefoglalóan: István német segítséggel, német mintára szervezte államát

2015. szeptember 23., szerda

6. osztály_A kalandozások vége és Géza fejedele

A kalandozások vége

o   955 – Augsburg mellett, döntő vereség
§  a 940-es években lassan – a megerősödő Ottó vezette német területek miatt – a nyugati kalandozó útvonalak lezárultak
§  a csata
·         Ottó király 6-8 ezer fős seregével legyőzi a kétszer akkora magyar sereget
·         Konrád herceggel érkezett erősítés, s közelharcra kényszerítették a magyarokat, ami nekik nem feküdt
§  jelentősége
·         a sereg nagy része megmaradt, de a vezéreket kivégezték
·         fontos: a magyar legyőzhetetlenség mítosza szenved komoly csapást
§  Lehel és Bulcsú felakasztása
·         a magyarok úgy gondolták, hogy a legyőzöttek szolgálnak a túlvilágon a legyőzőnek, így számukra nagy csapás volt elképzelni vezéreiket (Lehel, Bulcsú) a németeknek szolgálni
·         a Lehel-kürtje legenda erre jön létre
o   a magyar vezér a kürtjével a császárt megölte: „Te leszel az én szolgám a másvilágon!”
o   Konrádnak hívják a legendában a császárt, valójában nem volt császár, csak egy vezér, de ő tényleg meghalt a csatában egy nyílvesszőtől – tehát van alapja, de nem kürt és nem Lehel, hanem egy harcos és egy nyílvessző ölte meg
o   970-ig – Bizánc elleni hadjáratok
§  kelet felé még másfél évtizedig kalandoztak a magyarok – 970, Arkadiupolisz – vereség a bizánciaktól

-          a hadjáratok lezárásának okai
o   a magyarok harcmodorát kiismerték
o   a fejedelmek egyéb bevételei miatt már nem volt akkora szükség a zsákmányszerzése

o   megkezdődött a magyarság beilleszkedése Európába


A magyar államalapítást elsősorban Szent István királyhoz szoktuk kapcsolni, de valójában apja, Géza fejedelem kezdi el ezt a folyamatot.

Géza fejedelem uralkodása (972-997)

-          Géza a 10. század második felében élt és volt a magyar törzsszövetség felett álló fejedelem
-          Nézzük milyen problémákkal szembesült fejedelemként!
o   külső helyzet
§  megerősödő ellenfelek
·         a kalandozó hadjáratok – lezárulnak
·         962 – a Német-római Császárság megalapítása
·         Bizánc és a bolgárállam
·         Lengyelország is megerősödött
o   belső helyzet
§  viszonylag nagy a törzsek önállósága
§  Ezt honnan tudjuk?
·         a kalandozásokat nem a fejedelem, hanem a törzsek vezették
-          Milyen fontos lépéseket kell megtennie előbb-utóbb a magyar fejedelemnek?
o   kiterjeszteni hatalmát az egész ország területére
o   megvédenie magát az erősödő szomszédoktól
o   Mi az, ami nélkül nem lehet betagozódni Európába?
§  a kereszténység felvétele nélkül
§  nem tudunk egy olyan európai népet sem mondani, ami a középkorban pogányként fenn tudott volna maradni Európában

A kereszténység felvétele

-          a kereszténység felvételének kezdete
o   Géza a Német-római Császársághoz fordult, ami Magyarország nyugati szomszédja volt és több érsekség és püspökség is található volt itt
o   Géza követséget küldött I. Ottóhoz
§  Ottó térítő papokat küldött az országba
§  Brúnó, St. Gallen-i szerzetes 5000 magyart térített meg
·         a fejedelem, a családja és magyar előkelők vették fel a kereszténységet
-          Vajon egyből keresztény hitre is tértek?
o   van egy ismert forrásunk Gézának a kereszténységhez való viszonyáról:
§   „A mindenható istennek és különböző képzelt istenségeknek áldozott. Amikor püspöke emiatt szemrehányást tett neki, azt felelte, hogy elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy megtegye.”
§  tehát valójában nem tért át a keresztény hitre
§  nem vallási, hanem politikai, hatalmi szempontból volt fontos ez számára

-          a pannonhalmi apátság alapítása
o   a bencések szerzetesrend rendháza

Géza külpolitikája

-          kerülte a háborúskodást
o   a belső hatalmát meg kellett szilárdítania a fejedelemnek, ami nem ment volna külső háborúskodásokkal együtt
-          Hogyan tarthatta fenn a békét erősödő szomszédjaival?
o   házasságok kötésével
o   Gézának sok gyermeke volt és az ő férjeik, feleségük diplomáciai kapcsolat kiépítését jelentette a szomszédos államokkal
§  István egy német fejedelmi család lányát, Gizellát vette nőül

-          törzsfők-nemzetségfők hatalmának megtörése
o   Géza sikeres ebben, de a forrásaink nem sok mindent árulnak el
o   kiegyezések mellett valószínűleg véres harcokban erősíti meg hatalmát az országon belül, de ellenfelei nevét sajnos nem ismerjük