A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kalandozások. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kalandozások. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. szeptember 23., szerda

6. osztály_A kalandozások vége és Géza fejedele

A kalandozások vége

o   955 – Augsburg mellett, döntő vereség
§  a 940-es években lassan – a megerősödő Ottó vezette német területek miatt – a nyugati kalandozó útvonalak lezárultak
§  a csata
·         Ottó király 6-8 ezer fős seregével legyőzi a kétszer akkora magyar sereget
·         Konrád herceggel érkezett erősítés, s közelharcra kényszerítették a magyarokat, ami nekik nem feküdt
§  jelentősége
·         a sereg nagy része megmaradt, de a vezéreket kivégezték
·         fontos: a magyar legyőzhetetlenség mítosza szenved komoly csapást
§  Lehel és Bulcsú felakasztása
·         a magyarok úgy gondolták, hogy a legyőzöttek szolgálnak a túlvilágon a legyőzőnek, így számukra nagy csapás volt elképzelni vezéreiket (Lehel, Bulcsú) a németeknek szolgálni
·         a Lehel-kürtje legenda erre jön létre
o   a magyar vezér a kürtjével a császárt megölte: „Te leszel az én szolgám a másvilágon!”
o   Konrádnak hívják a legendában a császárt, valójában nem volt császár, csak egy vezér, de ő tényleg meghalt a csatában egy nyílvesszőtől – tehát van alapja, de nem kürt és nem Lehel, hanem egy harcos és egy nyílvessző ölte meg
o   970-ig – Bizánc elleni hadjáratok
§  kelet felé még másfél évtizedig kalandoztak a magyarok – 970, Arkadiupolisz – vereség a bizánciaktól

-          a hadjáratok lezárásának okai
o   a magyarok harcmodorát kiismerték
o   a fejedelmek egyéb bevételei miatt már nem volt akkora szükség a zsákmányszerzése

o   megkezdődött a magyarság beilleszkedése Európába


A magyar államalapítást elsősorban Szent István királyhoz szoktuk kapcsolni, de valójában apja, Géza fejedelem kezdi el ezt a folyamatot.

Géza fejedelem uralkodása (972-997)

-          Géza a 10. század második felében élt és volt a magyar törzsszövetség felett álló fejedelem
-          Nézzük milyen problémákkal szembesült fejedelemként!
o   külső helyzet
§  megerősödő ellenfelek
·         a kalandozó hadjáratok – lezárulnak
·         962 – a Német-római Császárság megalapítása
·         Bizánc és a bolgárállam
·         Lengyelország is megerősödött
o   belső helyzet
§  viszonylag nagy a törzsek önállósága
§  Ezt honnan tudjuk?
·         a kalandozásokat nem a fejedelem, hanem a törzsek vezették
-          Milyen fontos lépéseket kell megtennie előbb-utóbb a magyar fejedelemnek?
o   kiterjeszteni hatalmát az egész ország területére
o   megvédenie magát az erősödő szomszédoktól
o   Mi az, ami nélkül nem lehet betagozódni Európába?
§  a kereszténység felvétele nélkül
§  nem tudunk egy olyan európai népet sem mondani, ami a középkorban pogányként fenn tudott volna maradni Európában

A kereszténység felvétele

-          a kereszténység felvételének kezdete
o   Géza a Német-római Császársághoz fordult, ami Magyarország nyugati szomszédja volt és több érsekség és püspökség is található volt itt
o   Géza követséget küldött I. Ottóhoz
§  Ottó térítő papokat küldött az országba
§  Brúnó, St. Gallen-i szerzetes 5000 magyart térített meg
·         a fejedelem, a családja és magyar előkelők vették fel a kereszténységet
-          Vajon egyből keresztény hitre is tértek?
o   van egy ismert forrásunk Gézának a kereszténységhez való viszonyáról:
§   „A mindenható istennek és különböző képzelt istenségeknek áldozott. Amikor püspöke emiatt szemrehányást tett neki, azt felelte, hogy elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy megtegye.”
§  tehát valójában nem tért át a keresztény hitre
§  nem vallási, hanem politikai, hatalmi szempontból volt fontos ez számára

-          a pannonhalmi apátság alapítása
o   a bencések szerzetesrend rendháza

Géza külpolitikája

-          kerülte a háborúskodást
o   a belső hatalmát meg kellett szilárdítania a fejedelemnek, ami nem ment volna külső háborúskodásokkal együtt
-          Hogyan tarthatta fenn a békét erősödő szomszédjaival?
o   házasságok kötésével
o   Gézának sok gyermeke volt és az ő férjeik, feleségük diplomáciai kapcsolat kiépítését jelentette a szomszédos államokkal
§  István egy német fejedelmi család lányát, Gizellát vette nőül

-          törzsfők-nemzetségfők hatalmának megtörése
o   Géza sikeres ebben, de a forrásaink nem sok mindent árulnak el
o   kiegyezések mellett valószínűleg véres harcokban erősíti meg hatalmát az országon belül, de ellenfelei nevét sajnos nem ismerjük

2015. szeptember 22., kedd

6. osztály_órai jegyzet_A kalandozások

-         a honfoglalás második szakasza
o   895-899 – a magyarság berendezkedik, megerősödik a Dunától keletre
o   899-900 – itáliai kalandozó hadjárat
o   a Dunántúl elfoglalása
§  visszatérve pusztították Pannóniát, ami a magyar terjeszkedő taktika része volt általában
§  900-ban rátörnek a keleti frankokra és az Enns folyóig hatolnak
§  a morvákkal már nincs gond, birodalmuk megszűnik
o   a frankokkal (bajorokkal) folyamatosak a csaták
§  907 – a pozsonyi csatában a magyarok döntő győzelmet aratnak

A kalandozások:

-         Mi volt a célja a kalandozásoknak?
o   zsákmány- , fogolyszerző- és adóbehajtó-hadjáratok, vállalkozások
o   Mit jelent az, hogy adóbehajtó vállalkozás?
§  a magyarok egy idő után a hírükből is meg tudtak élni: egy párszor kifosztott területre a következő évben már úgy érkeztek, hogy az ott élők inkább egy nagy összeget kifizettek a magyaroknak, csak ne dúlják fel területüket
o   Mit raboltak?
§  főleg nemesfémet, luxuscikkeket (textília, selyem, brokát), rabszolgát szereztek
§  a legyőzött ellenséget a magyarok megadóztatták, bizonyos mennyiségű nemesfémet kellett szolgáltatniuk
§  elsősorban monostorokat raboltak ki
-         Miért alakultak ki a hadjáratok?
o   azt a kérdést kell megvizsgálnunk, hogy a letelepedéssel hogyan változott meg a magyar társadalom megélhetése, bevételei
o   Milyen életmódot folytattak a letelepülés előtt a magyarok?
§  nomád életmódot
o   Minek van nagy szerepe a nomád gazdálkodásban?
§  az állattenyésztésnek
§  Mire van szükség ehhez?
·        nagy legelőkre
§  a földművelésnek kisebb szerepe volt, a téli szállás mellett lehettek a megművelt földek és az állatok téli szálláshelye
o   Hogyan változott meg mindez a Kárpát-medencében, a letelepülés után?
§  az állattenyésztéshez nem voltak meg a nagy legelők
§  az állattenyésztés szerepe lassan csökkent, a földművelésé nőni kezdett
o   a gazdaság tehát kevesebbet termelt, valahogyan ki kellett egészíteni ezt a korábbi szintre: ezért indultak a kalandozások
-         Mikortól vezettek hadjáratokat?
o   a kalandozások az első forrásoktól, 830 körültől már megvoltak, a honfoglalás nem változtatott ezen
o   917-ig minden évben vezettek hadjáratot nyugatra
-         Mi volt a hadjáratok iránya?
o   iránya (minimum számok)
§  nyugati és déli
§  6 évről tudunk, amikor különböző irányú kalandozások voltak
o   az Atlanti-óceánig kalandoztak, Itáliát és a mai Belgiumot is bejárták, de Konstantinápolyt is ostromolták
-         Kik vettek részt a kalandozásokban?
o   a 9. században a kalandozások törzsszövetségi, majd fejedelemségi vállalkozások voltak, később, a 930-as évektől már inkább törzsi vagy néhány törzs együttes akciói, tehát nem központilag megszervezettek
§  Mire következtethetünk ebből a magyarság államszervezetére?
·        laza volt, a fejedelem hatalma csökkenhetett, a törzsek hatalma nőtt
-         Milyen volt a magyarok harcmodora?
o   20 000 fő, mely a nyugatiaknak nagynak számít
o   Milyen jellegű volt a hadsereg?
§  könnyűlovas
§  Ez mit jelentett?
·        a nehézlovasok páncélt, sisakot viselnek és általában lándzsát, szablyát
·        a könnyűlovasokon nincs sisak vagy páncél, jóval gyorsabban és kiszámíthatatlanabbul mozognak és könnyebben használható fegyvereik vannak
o   Mi volt a fő fegyvere a magyaroknak?
§  a reflexíj előnye a nyugaton ekkor használt 2 méter hosszú, nehézkesen felajzható botíjjal szemben az, hogy könnyebb volt vele bánni, ez 70-80 cm-es, s lovaglás közben is lehetett használni + a magyarok kengyelt is használtak
o   taktikájuk
§  főleg rajtaütések
§  megtervezett akciók: a nehézlovasság fellazítása csellel
§  taktikájuk: futást színleletek, majd körülzárták az ellenséget
·        ez ismert taktikája a magyaroknak, de nem ők találták ki: a nomád népek Ázsiában már évszázadokkal korábban alkalmazták ezt