Filmnézés - 7. osztály + tehetséggondozósok

Filmklub - új időpont

8. osztály_órai jegyzet_Az USA és Japán belépése a háborúba

o   a 3. zsidótörvény

§  1941-ben kihirdették az újabb zsidótörvényt, amely megtiltotta a nem zsidók és zsidók közötti házasságot; „fajgyalázásnak” minősítette és büntetendőnek nyilvánította a nem zsidók és zsidók közötti házasságon kívüli nemi kapcsolatot

-          Japán belépése a háborúba

o   Japán az agresszív terjeszkedő politika híve volt

o   1941. december 7-én a Hawaii-szigeteken fekvő Pearl Harbor, az Egyesült Államok csendes-óceáni flottájának főtámaszpontja ellen repülőgépei meglepetésszerű támadást intéztek

§  az amerikaiak mindhárom, nyílt tengeren tartózkodó repülőgép-anyahajója, a hajógyárak és a dokkok elkerülték a pusztulást

o   Japán ezt követően számtalan támaszpontot és szigetet elfoglalt a Csendes-óceánon

o   Japán támadása hozta el az Egyesült Államok belépését is a világháborúba

-          1941 végére tisztán kialakultak a két szembenálló szövetségesi rendszer tagjai is:

o   a tengelyhatalmak: a náci Németország tábora

§  a háromhatalmi egyezmény az alapja a tengelyhatalmak csoportjának

·         1940-ben Németország, Olaszország és Japán köti meg

·         1940-ben Magyarország, majd Románia, Szlovákia és Bulgária is csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez

o   a szövetségesek

§  alapja Anglia és Franciaország szövetsége

§  a Szovjetunió Hitler támadása után csatlakozik a szövetségesekhez

§  a fő kérdés sokáig az Egyesült Államok szerepe volt

§  az USA Japán Pearl Harbour-i támadása után, 1941 decemberében lépett be hivatalosan, hadseregével is a háborúba

8. osztály_házi feladat

Kérdések az „A hátország élete” (77-78.o.) című olvasmányhoz

1.      Mit jelent a hadigazdaság?

2.      Milyen szerepe volt a háborúban a nőknek?

3.      Miben volt más a hátország az első világháborúhoz képest?

4.      Melyik német város bombázása volt a legsúlyosabb?

5.      Mi a mai neve Leningrádnak?

6.      Hogyan használták ki a hideget Leningrád védői?

7.      Mit jelent a „quisling” szó?

8.      Mire emlékeztet minket Lidice település?

6. osztály_információ

Az osztály témazáró dolgozatot ír Az újkor kezdetén című fejezetünkből (tankönyv 38-80.o.) március 4-én, pénteken.

A következő neveket, évszámokat kell tudni pontosan:

6. osztály_órai jegyzet_Az amerikai függetlenségi háború

-          az események felgyorsulása

o   1770 – bostoni mészárlás – angol katonák ölnek civileket (3 halott)

o   1773 – a „bostoni teadélután”

§  a kereskedők és a radikálisok Bostonban indiánnak öltözve a tengerbe dobálják a társaság teáit

·         azért öltöztek indiánnak, mert az indiánokra nem vonatkozott az angol jog

§  az oka az akciónak: a teára kivetett magas vám

o   1775 – kitörnek a fegyveres harcok

A Függetlenségi Háború:

-          Függetlenségi Nyilatkozat, 1776.  július 4.

o   ez a nap azóta is az USA legnagyobb nemzeti ünnepe, a Függetlenség Napja

o   Thomas Jefferson írja

o   egyrészt kinyilvánítják a gyarmatok függetlenségét

o   másrészt: lefektetik azokat az alapokat, amin az új állam működni fog

§  az emberi szabadságjogok jelennek meg

·         minden ember egyenlő

·         jog az élethez, jog a szabadsághoz

·         népfelség elve

·         ezek a a felvilágosodás eszméi

-          a függetlenségi háború (1775-1781)

o   az amerikai haderő

§  főparancsnoka: George Washington, egy virginiai földbirtokos

§  kezdetben gyenge és képzetlen

·         főként önkéntesekből állt

§  Franciaország is segíti a gyarmatokat

·         Franciaország Anglia ellenfele Európában és a tengerek feletti uralomért is

·         a franciák hadianyagot szállítottak

-          a harcok

o   a kezdeti angol fölény után a francia segítség és a kiképzés hatására az észak-amerikaiak döntő csatákat nyertek

-          a versailles-i béke, 1783

o   Nagy-Britannia elismeri az Egyesült Államok függetlenségét

8. osztály_órai jegyzet_Magyarország belépése a háborúba

-          támadás a Szovjetunió ellen

o   Hitler 1941. június 22-én indította meg támadását

§  Németország kétségtelen katonai fölényben volt ekkor

·         nagy segítséget jelentett Hitler számára, hogy igénybe vehette szövetségesei és csatlósai erőtartalékait, sőt igen nagy mértékben emberanyagát is

·         sokkal nagyobb és főként sokkal jobban felszerelt haderőt tudott mozgósítani, mint megtámadott ellenfele

§  a Szovjetunió nem készült fel a támadásra, és ezért is lehettek olyan sikeresek a németek az első hónapokban

·         Sztálin azt feltételezte, hogy Hitler támadására csak Nagy-Britannia leverése után kerül sor, ezért provokációnak tartotta és nem is vette figyelembe a brit, az amerikai és a szovjet titkosszolgálatok pontos információit a közelgő német offenzíváról

·         az első napokban leírhatatlan káosz uralkodott a szovjet oldalon

·         már az offenzíva első néhány órájában (a földön) megsemmisítették a szovjet légierő 1200 gépét, és a szovjet légtér felett a Luftwaffe lett az úr

o   Sztálin beszéde: a nemzeti érzelmekre építő beszéd meglepő volt a kommunista diktátortól

o   a német támadás

§  a németek három nagy hadseregcsoport felhasználásával három irányból indultak a Szovjetunió ellen

·         fenn északon Leningrád ellen vonultak

·         a második nagyobb arányú támadás Moszkva ellen irányult

·         végül a harmadik és a legnagyobb sikerű délen kezdődött

-          Magyarország belép a háborúba

o   a Szovjetunió elleni támadásnál Hitler viszont elvárta szövetségesei segítségét

§  Hitler azt érzékeltette, hogy az hogy, hogyan módosulnak majd a Németország győzelme utáni közép-európai államhatárok attól függ, hogy a magyar, a román, a szlovák és a horvát csapatok mit tesznek a szovjetek elleni háborúban

·         senki sem maradhatott ki, hiszen Németország győzelme után így kimaradhatott az osztozkodásból

o   a „casus belli”

§  1941. június 26-án máig ismeretlen eredetű gépek bombázták Kassát

§  Horthy Miklós, a kormányzói hatalom adta lehetőséggel élve – a Bárdossy-kormány támogatásával –, azonnali válaszcsapást rendelt el

5. osztály_információ

Az osztály március 2-án, szerdán dolgozatot ír a heti anyagból: a királyság és a köztársaság államformájától Caesar haláláig.

5. osztály_órai jegyzet_Sulla és Caesar

-          Sulla diktatúrája

o   az, hogy a hadvezéreknek egyre nagyobb a szerepe és hogy valaki több évig is lehet consul és ezáltal az egyeduralom kialakulása felé megy el Róma leginkább Sulla diktatúrája mutatja

o   Sulla története

§  egy keleti állam ellen küldték hadseregével, de leváltották

§  ezt nem vette tudomásul, hanem seregével Róma ellen vonult

·         nagy vérfürdőt rendezett Rómában az ellenfelei között

·         ez az első alkalom a gall támadás óta, hogy Rómában harcok folynak, de most nem külső ellenség, hanem egy római hadvezér vonul sereggel a városba

§  egy halállistát készíttetett

·         aki ezen rajta volt, azt bárki büntetlenül megölhette, a feljelentő részesedést kapott a megölt vagyonából, a többi az államnak jutott

·         Sulla természetesen személyes politikai ellenfeleit irtotta ki ilyen módon

o   három év után kicsit megmagyarázhatatlanul lemondott a hatalomról

-          pár évtizeddel később egy újabb erőszakos hatalomátvétel tanúi lehetünk: ekkor Julius Caesar jutott hatalomra és irányította diktatórikusan az államot.

o   gazdag származású római polgár

§  rokona volt Mariusnak

o   szembekerült Sullával, aki felírja halállistájára is, de Caesarnak sikerült elmenekülnie

o   később különböző tisztségekre választották meg

§  saját pénzét is a népszerűségét fokozó játékok szervezésébe fektette

·         ez nagy népszerűséget, de eladósodást is jelentett számára

§  Hispánia helytartója lett, így rendezte anyagi problémáit

·         a helytartók gyakran szedtek be nagyon magas adókat a provinciájuk területéről, sokakat hivatali idejük lejárta után perbe is fogtak Rómában a hatalmaskodásuk miatt

§  később consullá választották

§  ezt követően 7 éven keresztül Gallia helytartója volt

·         ez a mai Franciaország

·         Gallia ekkor még nincs római uralom alatt, Caesar hódította meg a hét év alatt ezt a területet

·         erős, hozzá hű hadsereget szervezett

o   11 légiót szerel fel

o   katonái nagyon szerették, hűek voltak hozzá

·         könyvet is írt erről

-          az egyeduralom kiépítése

o   Caesar úgy döntött, hogy ismét consul szeretne lenni, ezért vissza kellett térnie Galliából Rómába

§  azonban válaszút elé érkezett: Rómába ugyanis nem lehetett hadsereggel, fegyveresen bevonulni, ha azonban egyedül megy, akkor fenn állt a veszély, hogy politikai ellenfelei elfogják vagy meggyilkolják

§  Caesar arról döntött, hogy hadsereggel tér vissza Rómába

§  ehhez az eseményhez több szállóige is kapcsolódik

·         átlépi a Rubicont

o   a Rubicon volt a határfolyó Itáliában, ezen nem lehetett átkelni a hadsereggel

o   Caesar amikor átlépte ezt törvénytelenséget követett el

o   arra mondjuk, hogy valaki átlépi a Rubicont, ha egy olyan fontos lépést tesz meg, ahonnan már nincs visszaút

·         „A kocka el van vetve”

o   ezt mondta a Rubicon átlépésekor

o   vagyis már nincs visszaút, a Rubicon átlépésével törvénytelenséget követ el, innen már végig kell vinnie tervét: az egyeduralom megszerzését

§  Caesar légióival bevonult Rómába

§  legyőzte ellenfeleit és egyeduralmat épített ki

§  egy másik híres hozzá kapcsolódó szállóige:

·          „Veni, vidi, vici!” – „Jöttem, láttam, győztem”

o   Caesar keleti hódítások után tér vissza Rómába és ezt üzente haza

-          Caesar rendszere

o   katonai diktatúrát épít ki

§  alapja a hozzá hű, kitűnő hadsereg

§  Caesar felismeri, hogy az általunk is tárgyalt válságjelenségeket a köztársasági államszervezet már nem tudja megoldani, egy hadseregre támaszkodó erős kezű vezérrel lehet csak úrrá lenni ezeken

§  ő az egyetlen a hadvezérek közül, aki nem csak saját, hanem a birodalom érdekeit is nézi

o   intézkedései

§  megbocsátás

·         ellenfelei híveit nem üldözte, sőt azok tisztségeket is elnyertek

§  gazdasági intézkedések

·         intézkedéseket hozott az itáliai mezőgazdaság segítésére

·         útépítési, mocsár-lecsapolási, talajvíz-levezetési terveket dolgozott ki

·         a pénzforgalmat új aranypénz kibocsátásával igyekezett egységesíteni

§  a nincstelenek rétegének problémáját próbálta megoldani

·         80 000 főt telepített le itáliai és provinciai földeken

o   ezzel Róma zsúfoltságát is igyekezett megszüntetni

·         ingyengabonát osztott

§  naptárreform – szökőnap bevezetése – Julián-naptár

·         a tankönyv 86. oldalán olvashatnak róla

-          Caesar bukása

o   oka: a köztársasági eszme erős

§  bizonyos hagyományokat látványosan semmibe vett

§  személyi kultuszt vezetett be

§  nem nézik jó szemmel az egyeduralom bevezetését

o   Kr. e. 44 március 15-én egy szenátorokból álló összeesküvő csoport megöli

§  „Te is fiam, Brutus?” – fogadott fia is a merénylők között volt

7. osztály_órai jegyzet_Az oroszországi forradalmak

• a helyzet Oroszországban jutott el a tényleges forradalomhoz

• az oroszországi helyzet
• Hogyan nézett ki Oroszország az első világháború időszakában?
• az ország élén a cár ált, konkrétan ekkor II. Miklós
• a cár diktatórikus módon uralkodott
• az isteni eredetű hatalommal rendelkező cár meg is élte isteni voltát, számtalan olyan szituáció volt, ahol isteni pózban jelent meg, ténylegesen istenként tisztelték
• sokan változást akarnak
• a munkások, parasztok és értelmiségiek is elégedetlenek voltak az új helyzettel
• a cártól szerették volna kikényszeríteni, hogy alkotmányban vezesse be a Nyugat-Európában már több mint egy évszázada létező polgári szabadságjogokat
• nagyon közel kerültek az összeomláshoz
• sokkal hosszabb frontvonalon érintkezett a hatékonyabb német hadsereggel szemben, mint aminek védelmét biztosíthatta volna
• stratégiailag elszigeteltnek számított, szövetségeseitől nem kaphatott igazán jelentős gazdasági segítséget
• a hadigazdálkodással járó terheket nem bírta a gyenge szállítási rendszer, a hadseregek ellátása akadozott
• az oroszok annyira kifogytak a harci eszközökből, hogy a tartalékosok ezek nélkül mentek a frontra és várniuk kellett míg az első vonalban harcolók elesnek és az ő fegyvereikkel harcolhattak tovább
• bár elfogyhatatlannak tűnt az orosz emberutánpótlás, 1916 végére a veszteséglista 3,6 millió halott, súlyos beteg és sebesült volt, s kb. 2,1 millió katona került az ellenség fogságába
• áremelkedések, az élelmiszerellátás akadozása
• városi lázadások, sztrájkok
• a katonák feladták a győzelem lehetőségét
• a társadalom belefáradt a háborúba, s minden balszerencséért a cárt okolta

• a politikai paletta
• kadet (KD, Alkotmányos Demokrata Párt): az egyetlen liberális párt, de viszonylag nagy támogatottsága volt
• Oroszország nyugati minta alapján történő modernizálását akarták, jelentős változásokat, akár évszázadok óta fennálló szabályok megváltoztatását
• alapvető polgári szabadságjogokat követeltek
• törvény előtti egyenlőséget
• kötelező beteg- és nyugdíjbiztosítást
• földosztást a parasztok számára
• bolsevikok
• kommunizmust akartak
• Oroszország háborús vereségét kívánó és ezt nyíltan hangoztatták, de a háborúból egyből ki akartak lépni
• a bolsevikok vezetőit száműzték, legfőbb vezetőjük, Lenin, aki ekkor Zürichben élt, teljesen el volt szigetelve Oroszországtól

-         1917. februári forradalom

o   egy szokásos eseménnyel kezdődött a cári Oroszország fővárosában, Szentpétervárott – asszonyok tüntetése ételért (éhséglázadás)

§  50 halott a felkelőkbe lövetés után

o   hozzájuk hamar csatlakoztak a férfi fémmunkások és a nap végére kb. 75000 munkás sztrájkolt és tüntetett, másnap már 200 000-en voltak az utcákon

o   pár nap után, mikor látszott, hogy a kormány nem tudja kezelni a helyzetet II. Miklós a hadseregnek azt parancsolta, hogy verjék le a lázadást, de a hadsereg megtagadta az engedelmességet

o   márciusban a hadsereg vezetőinek hatására Miklós lemondott a trónról, azt egy rokonára ruházta volna át, aki nem vállalta el

-         a kadet vezette liberális Ideiglenes Kormány intézkedései

o   a cárt lemondásra szólították fel és Oroszországot demokratikus köztársasággá alakították

o   a háború folytatása mellett álltak ki

o   haladó, demokratikus törvényeket hoztak

§  eltörölte a halálbüntetést

§  új választójogi törvény: a nők is szavazhattak (Angliában, Franciaországban vagy az USA-ban sem lehetett szavazni)

§  Oroszország a legszabadabb és leghaladóbb országgá vált törvényei alapján az Ideiglenes Kormány uralma alatt

-         az ideiglenes Kormány gyorsan elvesztette népszerűségét

o   a létrejött Ideiglenes Kormány megalakulásának első napjától kezdve gyengének bizonyult, mivel nem rendelkezett sem világos programmal, sem kellő önbizalommal és karizmatikus vezetővel

o   a munkásság nem érezte a változást, miközben látta, hogy változtatnak több mindenen

§  bevezették a nyolcórás munkanapot, de a háború végéig elhalasztották a bevezetést

o   a parasztok földosztást akartak, hogy mindenki a saját földjén dolgozhasson

§  a Kormány az alkotmány kidolgozásáig elhalasztotta a földkérdés megoldását, vagyis nem oldotta azt meg

·        valószínűleg azért mert a katonák 80%-a paraszt volt és ők hazaszaladtak volna földosztáskor

o   a háborút folytatják

-         a bolsevikok előretörése

o   céljuk világos volt és népszerű a széles tömegek körében

§  véget akartak vetni a háborúnak és fel akarták osztani a nagybirtokokat a parasztok között

§  17 éves emigráció után Zürichből hazatért Lenin, így karizmatikus vezetője is lett a bolsevik iránynak

·        a németek segítették hazatérni Lenint, hogy a karizmatikus vezetővel Oroszországban ténylegesen nyerjen a forradalom és lépjenek ki a háborúból

·        Lenin erőssége szervezőképessége volt

§  Lenin elutasította, hogy bármilyen alkotmányos keretek között történjen a hatalom megragadása, azonnali cselekvésre buzdított

·        2 hét alatt szervezték meg a forradalmat

-         a bolsevik hatalomátvétel

o   a bolsevikok felfegyverezték a munkásokat és 1917 októberében lényegében erőszak nélkül átvették a hatalmat Pétervárott

§  az Ideiglenes Kormány támogatottsága ekkorra megszűnt, teljesen szétestek, kísérletet sem tettek a bolsevik vezetők letartóztatására

o   a cári családot kivégezték

• a háború kérdése
• az új hatalomnak mindenekelőtt a háború kérdését kellett megoldania
• az új szovjet kormány mindenképpen békét akart, ezért decemberben fegyverszünetet kötött Németországgal, majd megkezdte a béketárgyalásokat
• mivel a hatalomra jutó kommunisták békepártiak voltak, a harcok azonnali lezárását nyilvánították ki
• a németek viszont felismerve a helyzetet békekötés helyett elkezdtek előrenyomulni Moszkva felé, ugyanis a hadsereg nélküli Szovjet-Oroszország könnyű zsákmányt „kínált fel”
• az újonnan szervezett Vörös Hadsereg csak Pétervár előtt tudta megállítani a németeket
• ezután az oroszok aláírtak egy súlyos feltételeket tartalmazó békeszerződést
• Szovjet-Oroszország beleegyezett a Baltikum, Belorusszia egy része és egész Ukrajna német megszállásába, valamint kötelezettséget vállalt, hogy hatalmas hadisarcot fizet Németországnak
• így a keleti front katonailag tulajdonképpen megszűnt

7. osztály_házi feladat

Házi feladat - jegyrendszer

Olvassa el a szemelvényeket, majd töltse ki a táblázatot!

1916 őszén kormányrendeletet hoztak a hús- és zsírfogyasztásról: „a hét két napján, és pedig kedden és csütörtökön nem szabad levágni illetve leszúrni a szarvasmarhát, sertést, juhot és kecskét, kivéve, ha állategészségügyi okokból kényszervágásnak szüksége merül fel […]. A hét másik két napján, és pedig szerdán és pénteken tilos húst, akár nyers akár feldolgozott állapotban forgalomba hozni. Ezen túl, még hentes árut sem szabad szerdán és pénteken árusítani és sem főtt, sem sült, sem füstölt sem sózott, általában semmiféle húsneműt nem szabad árusítani. Ugyanez a tilalom kiterjed ezeken a napokon a vendéglőkre, fogadókra […] szerdán és pénteken nemcsak húst nem szabad árusítani és felszolgálni, hanem olyan ételeket sem szabad előállítani illetve kiszolgálni, amelyekhez húst használnak fel (például töltött káposztát, töltött főzeléket) […] mindenfajta hús értendő, kivéve a halakat, a melyek szerdán és pénteken is árusítandók…”

A nagy élelmiszerhiányra jellemző, hogy még a vendéglátóhelyek étlapját is központilag szabályozták: „szabadon megállapítható, hogy legfeljebb kétféle levest, kétféle húsfajtából való ételeket és kétféle tésztaneműt szabad készíteni […], zsírban vajban olajban kirántott ételeket készíteni és felszolgálni csak hústalan napokon szabad.” minden vendéglőnek kötelező volt főzeléket tartani, s elrendelték azt is, hogy „ugyanazon étkezésnél egyazon személy számára legfeljebb egyféle húsételt szabad felszolgálni…” A rendeletek végrehajtását szigorúan ellenőrizték, és kihágása két hónapig terjedő elzárással és 600 koronáig terjedő pénzbüntetéssel volt büntetendő.

állítás		igaz	hamis
1.	Kényszervágást lehet tartani a hét bármely napján.
2.	Szerdánként nem lehetett szalámit kapni.
3.	Magyarországon egyáltalán nem lehetett húsféléhez hozzájutni a rendelet után.
4.	Brassói aprópecsenyét bármikor lehetett étteremben enni.
5.	A kormánynak joga volt egy étteremben felszolgált ételek szabályozására.
6.	Egy vendéglős börtönbe is juthatott, ha bizonyos napokon húsételt is árult.