-
Magyarország a Habsburg Birodalom része
o ez
a birodalom, mely javarészt történelmi véletlenek összjátékaként született, sok
népet egyesített egy dinasztia uralma alatt 1848/49-ben válaszúthoz érkezett
o két
fontos kérdés előtt állt a birodalom
§
hogyan viszonyuljon a század nagy eszméihez: a
liberalizmushoz és a nacionalizmushoz
·
Mi volt az eddigi álláspont?
o
eddig szigorúan felléptek ellene
o
az 1848 előtti időszakban Klemens von Metternich
herceg alapelvei szerint jártak el
o
úgy vélték, hogy a soknemzetiségű birodalom
végét jelentené, ha nem lépnének fel a nemzeti törekvések ellen
o
a liberalizmus pedig sokszor összekapcsolódott a
nacionalizmussal, mint például a magyar reformellenzéknél is
·
a gyakorlati kérdés, hogy vezessenek-e be
alkotmányt, amely korlátozza az uralkodót is vagy abszolutizmus működjön
§
a másik kérdés, hogy egységes, központosított
birodalmat hozzanak-e létre, vagy az egyes részeknek (Magyarországnak,
Csehországnak, Horvátországnak) legyen-e nagyfokú önállósága
·
a központosított államot centralista államnak
nevezzük, a tagállamok nagy önállóságát föderalizmusnak
o
példa mai föderalista berendezkedésre az USA
vagy Németország
o A
magyar ellenzék melyiket támogatta?
§
a föderális-alkotmányos irányt
-
a döntés: centralizáció és abszolutizmus
o a
korszak a nevét a belügyminiszterről, Alexander Bach báróról kapta
§
Alexander Bach építette ki a szabadságharc utáni
Magyarországon folytatott osztrák politikai rendszert
-
Hogyan működött az abszolutizmus?
o nincs
alkotmány, az uralkodó és közvetlen kormányzata dönt a kérdésekben - a rendszer
központjában Ferenc József állt
§
Ferenc József ekkor nagyon ambiciózus huszonéves
fiatalember
§
Ferenc Józsefet anyja, Zsófia főhercegnő
határozott, abszolút uralkodónak nevelte
·
maga a főhercegnő is komoly befolyással volt a
birodalom politikájára
§
arra késztették fel, hogy ő az isteni eredetű
egyeduralkodó, mely személyiségét eltorzította
§
hihetetlen gőg és felsőbbrendűség tudat alakult
ki benne
·
családtagjaival való kapcsolatait is
uralkodó-alattvaló viszonyban értelmezte
§
katonaként nevelkedett, a hadseregben érezte
hatalmának legfőbb biztosítékát
§
érzelmileg elég sivárnak mondható: a művészetek
sem nagyon érdekelték, könyvet egyáltalán nem olvasott, kreatív ötletet nem
ismerünk tőle
§
alattvalóitól elvárta a parancsok végrehajtását,
de saját uralkodóképében is a hatalmas munkabírás volt a legfőbb szempont:
éjjel-nappal dolgozott
o katonaság
§
az elnyomás gyakorlati alapja a Magyarországon
nagy számban állomásoztatott haderő volt
§
a volt magyar honvédokat olasz és lengyel
területekre vezényelték a császári hadseregekben, természetesen nem maradhattak
Magyarországon
§
ekkor épült a gellérthegyi Citadella
·
építésének célja a katonai erő fitogtatása volt
·
míg egy város fölé épített erőd a város
megvédését szokta erősíteni a budai Citadella pont ennek ellenkezőjét: a város
lakosságának megfélemlítését
·
az osztrák katonaság ágyúit Pestre irányítva
jelezte a magyar lakosságnak erőfölényét
o rendőrség
és kiterjedt besúgóhálózat
§
vezetője Kempen báró volt
§
1849 ás 1855 között a besúgói jelentések alapján
7545 hazaárulási pert indítottak
o cenzúra
o külföldi
hivatalnokok kerülnek pozíciókba
§
Bach új, főleg osztrák és szláv tisztviselők
ezreit állította munkába a magyar közigazgatásban
§
mivel magyaros viseletben kellett járniuk,
atillát, kunkalapot viseltek a nép gúnyosan „Bach-huszároknak” hívta őket
-
a centralizáció
o a
hagyományos közigazgatást megváltoztatták
§
ezek a vármegyék, melyekben a magyar köznemesség
nagyon erős pozíciókkal rendelkezik
§
így megtörhető az országrészek hagyományos
történelmi kapcsolata
§
felszámolhatóvá válnak a magyar függetlenségi
törekvések fészkei
o Erdély
nem egyesülhetett Magyarországgal
§
ez a magyar rendek régi követelése, az osztrákok
többször ígéretet tettek rá
o e
mellett Horvátországot, a Határőrvidéket, a Szerb Vajdaságot és a Temesi
Bánságot is leválasztották Magyarországról
§
hagyományosan ezek is a magyar korona országai
voltak, de valójában kevés magyar élt ezeken a területeken
§
ezeket közvetlenül Bécsből irányították
o Magyarországot
5 kerületre osztották
§
ezek alá sorolták be a megyéket, sok esetben
megváltoztatva a hagyományos vármegyehatárokat
o egyéb
egységesítő törvények
§
megszüntették a magyar területeket a többi tartománytól
elválasztó belső vámhatárt
§
egységesítették a birodalomban az adórendszert
§
a birodalmi mértékrendszert, a vasúti
rendtartást, a postaforgalmat is kiterjesztették Magyarországra
§
bevezették Magyarországon az osztrák polgári és
büntető törvénykönyvet
§
nyolcosztályos gimnáziumi rendszert és az
érettségit ekkor vezették be
-
a Bach-korszaknak előremutató intézkedései is voltak
o a
kortársak a Bach-rendszert egy felülről Magyarországra kényszerített, elnyomó
hatalomnak érezték, de ma már a történészek kicsit árnyaltabban látják a
korszakot
o ezek
nem külön Magyarország számára voltak előremutatóak, hanem a 19. század közepi
európai fejlődés vívmányai voltak, melyek Habsburg közvetítéssel Magyarországra
is megérkeztek
o 1848
jobbágyfelszabadítását meghagyták
§
csak kicsit változtatták meg a paraszti földek
megváltásának feltételeit
·
a nemesek az államtól nem pénzt, hanem
kárpótlási jegyet kaptak, így nem jutottak azonnal tőkéhez
o a
törvény előtti egyenlőség is megvalósult
o 6-12
év között kötelezővé vált az elemi oktatás
o a
vasútépítés rohamosan haladt Magyarországon is
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése