Külpolitikája:
-
célja:
a német-római császári cím megszerzése
o
a
középkorban, a 14. században ez a legfontosabb európai tisztség
o
a
Német-római Császárság nem egy egységes állam, több száz kisebb-nagyobb
fejedelemségből, hercegségből, grófságból, püspökségből és szabad városból állt
o
a
császári cím nem öröklődött, hanem a császárt a választófejedelmek
választották, így volt esélye Zsigmondnak is a címre
o
magyar
királyi címe után, cseh, majd német király is lett
-
az
európai történelemnek is nagy alakja
o
ő
vezette le az 1414-1418-ig ülésező konstanzi zsinatot
§ a zsinat egyházi
gyűlést jelent, akkor hívják össze, ha komoly problémák vannak az egyházban,
dönteni kell bizonyos kérdésekben
o
a
konstanzi zsinat a katolikus egyház történetének egyik legismertebb gyűlése volt
§ több száz érsek,
püspök és egyházi személy jelenléte mellett Zsigmond szervezte meg és vezette
ezt le
o
a
két fő kérdése a zsinatnak
§ egyszerre két
pápa is volt
·
mindkettőnek
komoly támogatottsága volt, egyikük Rómában, másikuk a dél-franciaországi
Avignonban székelt
·
Zsigmond
végül lemondatta őket és egy új pápát választott
-
Jan
Hus tanai
o
a
prágai tanár Jan Hus az egyház sok alapelvét támadta
§ a gazdag egyház
ellen lépnek fel
§ fellépnek a
latin kizárólagos használata ellen
·
a
középkorban a hívek nem tudtak olvasni és a papok is az általuk ismeretlen
latin nyelven prédikáltak
·
ez
a híveket kizárta az istenélményből: mindent a papok közvetítésével tudtak
megtenni
·
Huszék
a cseh nyelven történő prédikációért szálltak síkra és cseh nyelvre fordították
a Bibliát is
§ az áldozásnál a
hívek csak ostyát kaptak, a papok bort is
·
ez
Krisztus testét és vérét szimbolizálta
·
Huszék
követelték a két szín alatti áldozást, vagyis hogy a hívő is részesüljön
Krisztus véréből
·
a
helyzet azt is kifejezte, hogy a papok magasabb rendűek a híveknél
o
sok
követője volt, az egyháznak döntenie kellett, hogy változásokat hoz, vagy Husz
nézeteit eretneknek nyilvánítja
o
hiába
ígértek Husznak szabad elvonulást, tanai eretnekké nyilvánítása után máglyán
elégették
Budai Nagy Antal felkelése 1437-ben:
-
az
50 évig uralkodó Zsigmond életének utolsó évében egy erdélyi parasztfelkelés
tört ki
-
okai
o
Lépes
György püspök a három éve nem szedett tizedet követelte a korábbi, jó minőségű
pénzben
o
emellett
a huszita tanok is jelentős hatással voltak a felkelőkre
o
magyar
és román jobbágyok, kisnemesek és városi polgárok vettek részt benne
o
vezetője
a kisnemes Budai Nagy Antal volt
-
a
felkelés
o
a
parasztok nemeseket és egyháziakat gyilkoltak meg
o
a
kolozsmonostori egyezményben követeléseik teljesítését csikarták ki a
nemesektől
§ nem
akadályozhatják szabad költözésüket
§ a tizedfizetést
rendezték
§ a kilencedet
eltörölték
§ a robotot egy
napra csökkentették
o
a
nemesség azonban tovább szerveződött
o
Erdély
három rendi nemzete szövetséget kötött egymással
§ ez a kápolnai
unió
·
a
magyar nemesség
·
a
szász városok előkelői
·
a
székelyek vezetői
§ a jobbágyok, a
török és az alkotmányt be nem tartó uralkodóval szemben
o
a
nemesek végül leverték a felkelést
§ a felkelés
vezetőit kivégezték
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése