A kommunista magyar állam kiépülése
-
államosítás
o a
földekből nagy termelőszövetkezeteket (tsz-ek) alakítottak
§
egyelőre csak a 100 holdnál nagyobbakat, de a
földosztás elmaradása közömbössé vagy éppen ellenségessé tette a parasztságot
o államosították
a vállalatokat, gyárakat, bankokat kárpótlás nélkül
-
a közigazgatást átszervezték
o szovjet
mintára tanácsokat hoztak létre
o a
vezető réteget mindenhol lecserélték: a hirtelen hatalomra jutó kommunisták nem
értettek mindig a feladatukhoz
-
a lakosság helyzete
o a
többség ellenkezett, ellenállt
o a
kommunisták őket a rendszer ellenségeinek tekintették
o ellenük
bevezették a vörösterrort
§
törvénytelen eljárással, gyorsított úton ítéltek
el embereket
§
sokakat meggyilkoltak
§
kb 500 halálos áldozata volt a diktatúrának pár
hónap alatt
·
különösen hírhedtté vált a Cserny József vezette
200-400 fős alakulat, az ún. Lenin-fiúk
-
szociális intézkedéseik
o mint
baloldali irányzat természetesen teljesen át akarták formálni a társadalompolitikát
is
o társadalompolitikájuk
nem lehetett sikeres
§
szociális intézkedései, ígéretei azonban egy
modern jóléti társadalom lehetőségeit is meghaladták volna, nemhogy egy
háborúban kimerült, blokáddal sújtott országét
§
legtöbb intézkedésükre nem volt pénz, a valóságban
nem működtek
o az
intézkedések:
§
emelték a munkások bérét
§
ingyenessé tették az orvosi ellátást
§
általános nyugdíjjogosultságot terveztek
bevezetni 60 éves korhatárral
§
a nyomortelepeken élők és a menekültek
problémáját lakásrekvirálásokkal próbálták megoldani
·
a fővárosban kb. százezer munkáscsaládot
társbérlőként telepítettek be polgári lakásokba
§
a szociális és egészségügyi problémákat okozó
alkoholfogyasztás ellen szesztilalmat rendeltek el
§
a Balatonhoz vittek üdülni szegény gyerekeket
A Tanácsköztársaság külpolitikája és bukása
-
a külpolitika célja:
o Magyarország
területéből minél nagyobb részt őrizzenek meg
o ekkorra
kiderült, hogy nem elsősorban a diplomáciai út a nyerő; ütőképes hadsereg is
kell
-
az első lépések
o szövetséget
kötöttek a Szovjetunióval
o azonnal
megkezdték a Vörös Hadsereg szervezését
§
a régi tisztikar egy része – sokszor
meggyőződése ellenére – felsorakozott a Tanácsköztársaság honvédő harca mellé
-
a Vix-jegyzék
o a
Forradalmi Kormányzótanács – békés szándékát hangsúlyozva – visszautasította a Vix-jegyzéket
o az
antant újabb javaslata kedvezőbb volt
§
a Vix-jegyzékben foglaltakhoz képest 25
kilométerrel keletebbre javasolta a demarkációs vonalat
o a
Kormányzótanács csak feltételekkel lett volna hajlandó ezt elfogadni
o az
antant döntött: a magyar kommunista államot fegyverrel le kell győzni
§
egyrészt a jegyzékek elutasítása miatt
§
másrészt a kommunizmus terjedésének
megakadályozása miatt
§
a támadások
·
a román hadsereg április 16-án a demarkációs
vonal teljes hosszában megindította támadását
o
április 30-ára egyetlen hídfő kivételével
mindenütt elérték a Tisza vonalát
·
az egy héttel később meginduló csehszlovák csapatok
május 1-jére elérték a Miskolc–Diósgyőr–Ózd-vonalat
o a
Tanácsköztársaság fegyveres válasza
§
gyors ütemben folyt a munkások toborzása a Vörös
Hadseregbe, melynek létszáma április végére elérte a 70 ezer főt
§
a Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült a
csehszlovák fronton
·
hamar elfoglalták Kassát, Eperjest, majd
Bártfánál elérték a történelmi Magyarország határát
o az
antant válasz
§
Clemenceau, a békekonferencia francia elnöke
követelte a magyar északi hadjárat leállítását követelte
·
az elutasítás antanttámadással fenyegetett
·
teljesítése esetén a békekonferenciára szóló
meghívást és elismerést ígért
o bár
a proletárdiktatúra vezetőit megosztotta a Clemenceau-jegyzék, hosszas viták
után mégis az elfogadása mellett döntöttek
§
sokan nagy hibának tartották a Vörös Hadsereg
visszahívását egy győzelmes hadjáratról
§
de a hadsereg nem hivatásos hadsereg volt, főleg
budapesti munkások alkották és pár hét után – ezt erősítik meg a levéltári
források a hadsereg vezetőitől Budapestre küldött jelentések – bomladozóban
volt
§
e mellett a szovjetektől semmilyen támogatást
nem kapott és remélhetett Magyarország
§
az antant támadást pedig a román és a szerb
haderő már várta is
§
a Kormányzótanács július első napjaiban így
kiürítette a Felvidéket
o a
Tanácsköztársaság ekkorra külső és belső helyzetet tekintve is reménytelen
helyzetbe került
§
a Tanácsköztársaság belső támogatottsága is
leszűkült
·
a társadalom jelentős része passzívan kivárt, és
mind többen fordultak ellene is
§
a régi jobboldali katonatisztek puccsot
szerveztek
·
Bécsben magyar emigránsok Bethlen István
vezetésével megalakították az Antibolsevista Comitét (ABC)
·
Szegeden pedig egy jobboldali szervezkedés
megkezdte a „magyar nemzeti hadsereg” felállítását
o
hadügyminisztere Horthy Miklós lett
§
a románok közben az antant ígérete ellenére nem
vonultak a Tiszántúlról
·
sőt, a román csapatok július 30-án Szolnoknál
átkeltek a Tiszán, nyitva állt előttük az út a főváros felé
·
augusztus 4-én a román csapatok bevonultak
Budapestre
o a
Kormányzótanács és a pártvezetés felismerte a helyzet reménytelenségét, s a
további véráldozatokat feleslegesnek ítélve lemondott (augusztus 1.)
§
a kommunisták 133 napig voltak hatalmon, de így
is nagy hatást tettek Magyarország történelmére
Horthy hatalomra jutása
-
a zűrzavar hetei
o a
Tanácsköztársaság bukásával Magyarország központi hatalom nélkül maradt
o ez
az állapot több hónapig tartott, ami teljes káoszt és zűrzavart eredményezett
-
a tényezők
o a
román hadsereg megszállva tartotta a Tiszántúlt
§
a románok nagyon sok élelmiszert begyűjtöttek,
amit tudtak elhurcoltak – ezt
rekvirálásnak nevezzük
§
közlekedési eszközöket, például mozdonyokat
szállítottak ki az országból
§
egész gyárakat telepítettek át Romániába
§
Milyen alapon tehették ezt?
·
Románia győztes, Magyarország vesztes állam volt
az első világháború után és a románok ezt hadizsákmányként vitték el, annak
ellenére, hogy Magyarországgal még nem zárultak le a győztesek béketárgyalásai,
tehát pontosan nem lehetett tudni, mekkora jóvátételt kell fizetni
§
az antant többször is felszólította őket, hogy
vonuljanak ki Magyarország területéről, de ezt nehezen tették meg
o szélsőjobboldali
szabadcsapatok
§
a kommunista hatalom vörösterrorrja után
következett a fehérterror
§
a szélsőjobboldali félkatonai szervezetek a
Tanácsköztársaság vezetőit, abban tisztségeket viselőket kutatták fel és
végezték ki bírói ítélet nélkül
§
sok esetben a vörösterrorra adott válasz, bosszú
volt a fehérterror, de nem különbözött semmiben tőle
§
áldozatai kb. 1000-1500-an lehettek
§
a terror áldozatai közt sok volt a zsidó
·
a szélsőjobb különben is antiszemita volt, de
mivel a kommunista párt vezetői között, vagyis a Tanácsköztársaság vezetői
között is sok volt a zsidó ez is oka volt a zsidóellenességnek
o Horthy
Miklós „nemzeti hadserege”
§
a jobboldal Szegeden szerveződődött
§
ennek az irányzatnak a katonai erejét Horthy
Miklós a Monarchia egyik korábbi tábornoka szervezte meg
§
a Tanácsköztársaság bukása után megszállta
Dél-Magyarországot
-
a helyzet megoldása
o az
antant végül az egyetlen komolyan szóba jöhető tényezőt: Horthy-t támogatta
§
Horthy – aki az egyetlen számba vehető fegyveres
erővel rendelkezett – helyesen ismerte fel, hogy itt az alkalom a hatalom
megragadására
§
Horthy tisztjei katonai diktatúrát akartak
bevezetni, de Horthy, aki tudta, hogy csak az antant támogatásával őrizheti meg
hatalmát, elfogadta az általános választásokról, a békealáírásról, a
többpártrendszerről szóló feltételeket
o Horthy
miután a románok kivonultak a Tiszántúlról november 16-án admirálisi
egyenruhában, fehér lovon bevonulhatott Budapestre
o természetesen
egyből választásokat tartottak
§
a parasztságot képviselő kisgazdapárt nyert
·
az új nemzetgyűlés 149 képviselője közül 77 volt
kisgazda („csizmás nemzetgyűlés”), míg 76 egy másik jobboldali pártot
támogatott
§
a szociáldemokraták tiltakozásul a körülmények
miatt nem vettek részt a választásokon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése