A feladat Magyarország XV. századi
történelmére vonatkozik. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei
segítségével !
„…mikor a főurak tanácsát összehívták Budára, de még nem
járulhattak a király elé, az előkelő származású Báthori Miklós püspök is a főurak
között volt. […] Itáliában kitanulta a humanista tudományokat, gonddal és
szorgalommal tovább növelte műveltségét, és nem riadt vissza sem fáradalmaktól,
sem viszontagságtól, semmiféle akadálytól, hogy tanulmányait folytassa […]. És
nehogy a semmittevésnek és a fecsegésnek hódoljon, míg a királyi tanács
összeül, egy könyvet hozott magával […]. Sokan nevettek, hogy ez a kiváló ifjú
könyvet olvas, szokatlan és új dolog ugyanis a magyaroknál, ahol a fecsegés meg
a pletykálkodás járja, hogy a püspökök könyvet olvasgassanak. Közben bejött
Mátyás király, és meglátta, hogy Miklósnál könyv van. Így szólt ekkor: Jól van
ez így! Már az Apostol is, mikor püspököt szemelt ki, azt mondta többek között,
hogy tudós ember legyen, hiszen tanítani csak az tud, aki tanult; a tudást
pedig vagy felülről sugalmazzák, vagy buzgalommal és fáradsággal nyerjük el.
Miklós is helyesen teszi, ha olvas és tanul, lelkét ékesíti, a restséget és a
tunyaságot pedig messze elkerüli. Ezután a főurakhoz fordult Mátyás király,
akiknek a nevetgélését észrevette: Ne nevessétek ki azt, amit
tudatlanságotokban nem vagytok képesek felfogni. Miért csúfoljátok Miklós
püspököt? Nem hallottatok arról a nagy eszű rómairól, akit Catónak neveztek
[…]. Ez a kitűnő gondolkodású, csodálatra méltó tudású, nagy tekintélyű Cato
mindig olvasott mindenki szeme láttára, míg a római szenátus össze nem ült,
mert a semmittevést tartotta a bűnök melegágyának.” (Galeotto
Marzio; 1487)
a)
Szokatlannak vagy szokványosnak tartja-e az olvasást Mátyás udvarában az
itáliai
Galeotto?
b)
Hogyan vélekedett Mátyás a tudásról, a műveltségről? Húzza alá a megfelelő
mondatot
a fenti forrásban!
c)
Kikre hivatkozik Mátyás a műveltség, az olvasás védelmében?
1)
2)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése