-
az első világháború 1918 őszi lezárása után minden
vesztes állammal elkezdődtek a béketárgyalások, amik olykor 2 évig is
elhúzódtak
o a
Károlyi-kormány, a Tanácsköztársaság, majd Horthy is tárgyalt az
antanthatalmakkal
Az út a trianoni békéig
-
a magyarok célja
o a
magyarokat a békekonferencián képviselő Apponyi Albert a történelmi
Magyarország egyben tartásával érvelt
§
erre gyakorlatilag nem volt esély
§
a helyesebb a magyar etnikumú területek
megtartásának követelése lett volna
-
az érvek
o Apponyi
a történelmi Magyarországot egy megbonthatatlan földrajzi, gazdaság egységként
írta le
o a
vörös térkép
§
Teleki Pál földrajztudós készítette
§
a Kárpát-medence nemzetiségeit ábrázolta
§
a magyar nemzetiség vörössel volt rajta, ezért
nevezték vörös térképnek
§
a térképpel a mellett lehetett érvelni, hogy
összefüggő magyar etnikumú területeket ne csatoljanak el az országtól
-
a nemzetiségek célja
o saját
állam létrehozása
o minél
nagyobb területet szerettek volna
-
az érveik
o a
népek önrendelkezéséhez való jog
§
az új határokat a nemzetiségi elvek alapján kell
meghúzni
o hogy
Magyarországon elnyomásban éltek: nem engedték maradéktalanul
nyelvhasználatukat, iskoláikat
§
ez erős túlzás volt, de az is tény, hogy a
magyar politikusok korábban nem voltak érzékenyek a nemzetiségi követelésekre
o néha
a nemzetiségi számarányok meghamisításától sem riadtak vissza
-
a békekonferencia jellemzői
o a
konferenciákat a legyőzött államokkal a Párizs melletti versailles-i
palota-együttesben tartották
§
a magyar konferenciát az ún. Nagy-Trianon
kastélyban, innen kapta a trianoni béke nevet
o 1920.
június 4-én írták alá a békeszerződést
§
ez pár éve ünnepnap, a nemzeti összetartozás
napja hazánkban
§
a magyar aláírók két jelentéktelen
kormánypolitikus volt, senki nem vállalta volna a befolyásos politikusok közül,
hogy így kötődjön a békéhez
o a
veszteseket nem hívták meg, így Magyarország gyakorlatilag nem tudta
befolyásolni a döntést
o a
szerb, román, szlovák politikusok sikeresebben tudtak lobbizni érdekeikért
o a
békekonferencián a wilsoni önrendelkezés elvét a francia állam érdekeit szem
előtt tartó Clemenceau háttérbe szorította
§
ő az újonnan létrejött Csehszlovákiával,
Jugoszláviával és Romániával németellenes szövetséget kötött – ez az ún.
kisantant
·
ezért elsősorban ezen államok erősödését
tartotta szem előtt
·
így nem vették figyelembe, hogy az elcsatolt
területek határ menti részein magyar többség él
-
a trianoni béke rendelkezései
o területi
rendelkezések
§
elcsatolták az ország területének 2/3-át,
lakosságának 3/5-ét
·
3 millió magyar került a szomszédos államokba
o az
elcsatolások gazdasági hatásai
§
Magyarország egyrészt elvesztette erőforrásainak
és nyersanyagainak egy jelentős részét
·
a bányák és erdők nagy része a határokon túlra
került
·
a korábbi belső piac 80%-a „külfölddé” változott
§
másrészt megbontva az egységes országot teljesen
deformált és torz helyzetek alakultak ki
·
a vasútvonalak szétszabdalása
·
míg a kohászat 31%-a maradt a trianoni
Magyarországon, addig a vasérckészletnek csupán 11%-a
·
a 68 millió q gabona őrlésére képes malomiparnak
pedig csak 28 millió q gabona állt rendelkezésére
·
a vasúri gépgyártás négyötöde az ország központi
részeire települt, ám a trianoni határokon belülre a hálózatnak csupán 38%-a
került
·
a pontos adatokat nem kell megtanulni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése