-
a Horthy-korszak főbb politikai csoportjai
o kommunisták
§
a kommunizmus marxi eszméjét akarták
megvalósítani
§
az oroszországi helyzet a mintájuk, ahol a
kommunisták Lenin vezetésével hatalomra kerültek
§
hasonlóan az oroszországi testvérpártjukhoz ők
is forradalmat akartak és radikálisan megváltoztatni mindent
§
állami tulajdonba venni mindent
§
köztársaságot kialakítani a királyság helyett
§
Kun Béla a vezetőjük
o szociáldemokraták
§
szintén baloldali irányzat, de nem olyan
szélsőséges, mint a kommunisták
§
a munkásság érdekeit akarták érvényesíteni
§
demokráciát, a választójog kiterjesztését és
köztársaságot akartak
o Károlyi
Párt
§
nyugati mintájú liberális országot akartak
kialakítani
§
a választójog kiterjesztését, köztársaságot
§
békés irányzat, a háború közben is erre
agitáltak
§
Károlyi Mihály a legismertebb politikusuk
o jobboldal
§
a világháború alatt Tisza István vezetésével ők
vannak hatalmon
§
a világháború előtti világot szerették volna
visszahozni
§
fontosak olyan szimbólumok, elvek számukra, mint
az erős Magyarország, a család, a hagyományos értékek
§
a királyságot szeretnék megtartani
§
Horthy Miklós, a Monarchia egyik korábbi vezető
tisztje a legismertebb politikusuk lesz
o nyilasok
§
szélsőséges rasszista, antiszemita irányzat
§
sok mindenben hasonló a németországi nácikhoz
-
időszakunk főbb korszakai
o a
háború 1918-as befejezése után pár kaotikus év következett, ahol sok változás
követte egymást
§
az őszirózsás forradalom népköztársaságot hozott
létre
§
a kommunisták az ún. Tanácsköztársaságot hozták
létre
o 1920-1944-ig
Horthy kerül hatalomra, és olyan rendszert hoz létre, ahol a jobboldali kormányzópárt
hatalma nem forog veszélyben, így ez egy egységes kor, ezt nevezzük Horthy-korszaknak
o 1944-45:
nyilas uralom
Az őszirózsás forradalom
-
az ország helyzete a háború végén
o 1918
őszén a Monarchia végnapjait élte, szeptember közepe óta az antantseregek már akadálytalanul
nyomulhattak előre a Balkánon
o az
ország lakóinak helyzete
§
a háborúban kimerült, az antant blokádjába zárt
országban 1918 őszétől egyre súlyosabb szén-, nyersanyag- és élelmiszerhiány
lépett fel
§
a közlekedés és szállítás teljes zűrzavara volt
jellemző
§
a békegazdaságra való átállás nehézségei miatt
az üzemek jelentős részében szünetelt a termelés
§
a munkáselbocsátások és a leszerelt katonák
tömegei miatt a munkanélküliség az elviselhetőség határáig fokozódott
-
Károlyi Mihály hatalomra jutása
o a
háború alatt a jobboldali Tisza István vezette a kormányt
o ellenzékben
a Károlyi Párt volt
§
ő polgári demokratikus reformokat, földosztást, az
általános választójog bevezetését és nemzetiségi egyenjogúságot akart
§
ellenezte az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország
szövetségét: ehelyett az antantbarát külpolitika híve volt
§
Károlyi a polgári radikálisokkal és a
szociáldemokratákkal megalakította az ún. Magyar Nemzeti Tanácsot
o az
őszirózsás forradalom
§
1918 október 31-én a hazatérő katonák letépve
sapkájukról a Monarchia jelképét, és helyébe őszirózsát tűztek – innen a
forradalom elnevezése
§
a forradalom jórészt békés volt, a kormány nem
tanúsított ellenállást
§
Tisza Istvánt viszont katonák felkeresik lakásán
és meggyilkolják
§
Károlyit támogatják
o a
Magyar Nemzeti Tanács alakít kormányt
§
Károlyi lett a miniszterelnök
§
szociáldemokrata és polgári radikális
politikusok kaptak benne helyet
-
a Károlyi-kormány előtt álló feladatok
o az
államforma kérdése
§
a király lemondása
·
1918 november közepén IV. Károly király
lemondott uralkodói jogainak gyakorlásáról
§
a Nemzeti Tanács számára nem volt kérdés, hogy
nem monarchiaként, hanem köztársaságként képzeli el az állam jövőjét
·
kikiáltották a a népköztársaságot
·
köztársasági elnökké Károlyi Mihályt
választották
§
Magyarország ezzel független állammá vált
·
ekkor azonban még nem lehetett tudni, hogy a
békekonferencia milyen területeket akar elcsatolni a történelmi Magyarország
területéről
o a
nemzetiségi politika
§
nagyon fontos kérdés volt, hogy az új magyar
köztársaság milyen elveket képvisel a Magyarország területén élő
nemzetiségekkel szemben
·
Erdélyben többségében románok, a Felvidék nagy
részén szlovákok, a Délvidéken szerbek éltek
§
a nemzetiségek célja
·
ekkor már biztos a Monarchia felbomlása és az,
hogy megalakul Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia területe is nőhet
·
a nemzetiségek saját, minél nagyobb területű
államot akartak
·
Mit tudnak azért tenni a nemzetiségek, hogy
növeljék leendő államuk területét?
o
ezért lobbiznak a békekonferencián
o
katonasággal próbálják kikényszeríteni ezt
§
mind a románok, mind a csehszlovákok felszerelik
hadseregüket, amelyek a magyar határnál várakoznak arra, hogy ha kell
fegyverrel próbáljanak nagyobb területet szerezni
§
Mit tesznek, mit tehetnek Károlyiék?
·
ajánlanak egy másik lehetőséget: egyesüljenek az
itt élő népek egy nagy közép-európai szövetségi államban
o
a környező népek ezt természetesen nem veszik
komolyan
·
Mit tesznek Károlyiék a külső fenyegetettséggel
szemben?
o
ez a Károlyi-kormány nagy hibája azóta is
§
sokan emiatt hazaárulónak tartják és nagy bűn
elkövetőjének, vannak akik naiv hibaként értékelik
o
Károlyi hitt a békében, le akarta zárni a
háborút és hitt a wilsoni pontokban, hogy az alapján fogják rendezni a
békeszerződéseket
§
a románok és a csehszlovákok hadseregével
szemben pedig nem állt magyar had
·
a szomszédos országok ahogy csak lehetett tolták
előre hadseregeiket, míg Károlyiék a wilsoni elvek szerinti békemegállapodásban
hittek
·
a román hadsereg 1919 januárjának végéig érdemi
ellenállás nélkül megszállta az egész történelmi Erdélyt
o
egy puskalövés sem hangzott el
·
ezzel egy időben az antant követelte a Felvidék
kiürítését is, amelyet a csehszlovák csapatok így szinte akadálytalanul
foglalhattak el az év végéig
o
a magyar hadsereg
§
a háború után szétoszlott, teljesen
rendezetlenül tértek vissza a békére, a családjukhoz való hazamenetelre vágyó
katonák
§
Károlyi nem tett lépéseket a magyar hadsereg
újra történő felállítására
§
hadügyminisztere, Linder Béla egyenesen
kijelentette: „Soha többé nem akarok katonát látni!”
o a
földosztás
§
Károlyi Mihály gróf saját birtokán kezdte meg a
földosztást
§
azonban ez nem elégítette ki a paraszti
tömegeket, mert a földosztás nem indult be országszerte
o szociális
reformok
§
munkanélküli-segély
§
adóhátralék elengedése
§
a 14 éven aluli gyermekek foglalkoztatásának
betiltása
§
emelték a béreket
§
a leszerelt katonáknak jelképes végkielégítést
adtak
o az
általános választójog bevezetése
§
sokáig húzták a bevezetését és ezen nagy
tömegeket veszített a Károlyi-párt
§
21 éven felüli férfiak, és a "bármilyen
hazai nyelven írni- olvasni tudó" 24 éven felüli nők
§
a magyar táűrsadalom több, mint 50%-a választó
lett volna
§
a korszak egyik legdemokratikusabb választójoga
lett ez, de a Károlyi-kormány bukása miatt soha nem tartottak ez alapján
választásokat Magyarországon
o fellépés
a szélsőségek ellen
§
a kommunista mozgalom születése
§
a szélsőjobboldali fenyegetés
§
mintegy 50 kommunista vezetőt vettek őrizetbe, a
párthelyiségeket bezárták
-
a Vix-jegyzék
o március
20-án az antant budapesti katonai missziójának vezetője, Vix alezredes átadta
jegyzékét, amely a nagyhatalmak új magyar–román demarkációs vonalát tartalmazta
o ez
újabb, jelentős magyar területek átengedését követelte Romániának
§
a demarkációs vonal Szatmárnémeti–Nagyvárad–Arad
között húzódott, az ettől keletre lévő területeket a román csapatok szállják
meg és bevezetik a román közigazgatást
§
a vonaltól nyugatra egy 40-50 kilométer széles,
semleges zónát jelöltek ki (ebbe került volna Debrecen, Szeged, Gyula), melyet
a szövetséges csapatok ellenőriztek volna
o mivel
a kormány ezeket a feltételeket sem elfogadni, sem (a helyén maradva)
elutasítani nem tudta, lemondott
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése