-
Mohácsnál, 1526-ban a magyar sereg nagy vereséget
szenved a törököktől
o Mi
volt a vereség oka?
§
az Oszmán hatalom megerősödik
·
I. Szulejmán (1520-1566) az új uralkodó
·
az Oszmán Birodalom rendelkezett ekkor a világ
egyetlen állandó hadseregével
§
Magyarországon a gyenge kezű Jagellók uralkodtak
·
a bárók hatalma megerősödött, a királyi
bevételek jentősen lecsökkentek
·
a legnagyobb haderővel rendelkező Szapolyai
János lekésett a csatáról
§
a király is meghal
-
kettős királyválasztás
o Az
uralkodó halála után új helyzetbe kerül Magyarország, ugyanis a fiatal II.
Lajosnak nem volt fia. Így a kérdés az, hogy ki legyen a király?
o azon
már a kortársak is gondolkoztak, hogy a Jagellók kihalása után ki kapja a trónt
§
1505-ös rákosi végzés
·
a magyar rendek kimondták, ha Ulászló fiúörökös
nélkül hal meg nem választhatnak idegen uralkodót
·
erre hivatkozva a magyar rendek megválasztották
új királynak Szapolyai Jánost
o
az ország legnagyobb földbirtokosa
o
erdélyi vajda
o
a legnagyobb haderő az övé volt
§
Mohácsról lemaradt, így 15000 fős serege
megmaradt
§
a Jagelló-Habsburg családi szerződés
·
a rákosi végzésre volt válasz: házassági
szerződés a Jagellók és a Habsburgok között, mely a dinasztiák kihalása esetén
a másik uralkodását is jelenti
·
erre hivatkozva Habsburg Ferdinándot is királlyá
koronázták
o
kezdetben pár nyugati megye segíti csak
o
olyan bárók támogatták, akik abban bíztak, hogy
a nagy Habsburg Birodalom segítségével sikerülhet a török ellen hatékonyan
védekezni
o
ő V. Károly testvére
o
Ferdinánd cseh király volt ekkor már
o mind
Szapolyait, mind Ferdinándot törvényes, legitim módon választották magyar
királlyá
-
a polgárháború
o mind
a két király elég erős, így hosszú ideig polgárháborús viszonyok jellemzik az
országot
o a
Szapolyai- és a Habsburg-párt összetétele folyamatosan változott, mert a bárók
mindig a többet ígérő oldalára álltak
-
Most vizsgáljuk meg a törökök helyzetét és terveit!
o Mit
csináltak a törökök a mohácsi csata után?
§
Szulejmán felgyújtotta Budát
§
a török foglyok tízezreivel, zsákmánnyal,
pusztítva kivonult az országból
§
egyelőre nem akarták elfoglalni Magyarországot
·
egy ország megszállása nagy költségekkel és
ráfordításokkal jár
o
katonaságot kell állomásoztatni ott
o
ki kell építeni a bürokráciát, vagyis a
hivatalnokszervezetet: be kell szedni az adókat, irányítani a városokat,
építkezéseket, templomokat építeni
·
e mellett a helyiek lázadozásával is folyton
számolni kell
§
Mi lehetett a törökök távlati célja?
·
céljuk a középkori Európa politikailag és kulturálisan
is legfontosabb városának, a Habsburg Birodalom fővárosának, Bécsnek az
elfoglalása volt
·
ezzel az egyedüli komoly ellenfelüket, a Habsburg
Birodalmat is térdre kényszeríthették volna
§
Hogyan foglalhatják el Bécset, ha
Magyarországról kivonultak?
·
Magyarországot egy velük szövetséges, amolyan hűbéres
államnak képzelték el
·
Magyarország átengedi a török sereget a Bécs
elleni támadások alatt, esetleg hadseregével segíti is a törököket
·
ehhez természetesen az kell, hogy a magyar
uralkodó a törökök embere vagy erős szövetségese legyen
-
Szapolyai és a törökök kapcsolata
o van
két olyan szereplőnk, akiknek saját érdekei szerint az együttműködés kifizetődő
kapcsolatot jelent
§
Szapolyainak támogatás kell a polgárháborúban
Habsburg Ferdinánd ellen, csak segítséggel tarthatja meg magyar királyi
pozícióját
§
Szulejmánnal kell egy szövetséges magyar uralkodó
·
a török és Szapolyai tehát szövetséget köt -
1528-ban kötik meg az isztambuli szerződést
§
Szapolyai a török segítséggel Magyarország
keleti felét és Budát is visszafoglalta Ferdinándtól, akié csak az ország
nyugati fele maradt
-
török támadás Bécs ellen 1532-ben
o a
török támadás kudarcot vallott, ugyanis el sem jutottak Bécsig
o Kőszeg
vára feltartóztatta a törököt vagy egy hónapra
§
egy délszláv származású parancsnok védte a
várat: a horvát Jurisics Miklós
§
50 000-es török sereg támadott
§
a várvédők összesen 19 támadást vertek vissza
§
egy hónap után a döntő ostromra készültek a
törökök, de meglepetésre Ibrahim nagyvezér egy kompromisszumos javaslattal állt
elő: ha Jurisics megengedi hogy kitűzzék a török lobogót a várra elvonulnak
·
a párszáz várvédőt vezető kapitány ebbe
beleegyezett
o a
török vereség okai
§
tudni kell, hogy a török haderőnek csak pár
hónapja volt Bécs elfoglalásának tervére. ugyanis csak a nyári hónapokban
lehetett hadműveleteket kivitelezni, hiszen télen a haderő ellátása nagyon
nehézkes volt
§
az által, hogy Kőszeg feltartóztatta a törököt
már nem lett volna idejük Bécsig elérni, majd visszajutni az Oszmán Birodalomba
§
történészek szerint elképzelhető, hogy nem volt
véletlen a török kudarc, talán a törökök nem is akartak eljutni Bécsig
·
V. Károly császár ugyanis támogatta Ferdinándot
és Bécsújhely mellett felsorakozott több tízezres hadseregétől ijedt meg
Szulejmán
-
1538, váradi szerződés
o 1538-ig
folyamatosan zajlott a polgárháború
o a
felek 1538-ban jutottak oda, hogy békét kössenek
§
Szapolyai látja, hogy politikája a török kezére játssza
az országot és nem sikerül neki török támogatással független királyként
működnie
§
az ország szétdarabolódásától is félt
o a
szerződés titkos
o a
szerződés tartalma
§
mindkét király elismeri egymás méltóságát
§
mindketten megtartják elfoglalt területeiket
§
Szapolyainak ekkor nem volt fia, a szerződés
lényege: Szapolyai halála után Ferdinándé az ország, még ha Jánosnak fia is
születne – így Szapolyai elismeri a Habsburgok öröklési jogát Magyarországra
-
1540 – Szapolyai meghal
o Mi
történne az előzmények ismeretében?
§
Ferdinánd átvenné Szapolyai országrészét és
egyedüli király maradna
o a
történet azonban bonyolultabb: Szapolyai embere, Fráter György nem teljesíti a
váradi békében foglaltakat
§
Szapolyainak időközben fia született, akit János
Zsigmondnak neveztek el
§
a beteg Szapolyai halálos ágyán kapta meg a hírt
fia születéséről és azt kérte Fráter Györgytől, hogy ne teljesítse a váradi
békében foglaltakat, hanem fiát juttassa a trónra
o Fráter
vezetésével a csecsemő János Zsigmondot 1540-ben Magyarország királyává
koronázták
-
Vizsgáljuk meg az egyes tényezők terveit, tetteit az új
helyzetben!
o a
Habsburgok
§
céljuk a váradi szerződés érvényesítése
§
a törökkel és a Szapolyai-párttal is szemben
álltak
§
Ferdinánd egy haderőt indított el Budára, hogy
átvegye az uralmat Szapolyai halála után
o a
törökök
§
a törökök három ok miatt a mellett döntöttek,
hogy megszállják Magyarországot
·
a Bécs elleni támadásaik nem sikerültek,
Magyarország megszállása után könnyebb lenne fő céljukat elérni
·
meghalt Szapolyai, aki a szövetségesük volt, nem
tudhatták, hogy a csecsemő és csapata hatalmon marad-e, illetve a törökök ki
tudják-e majd használni, mint apját
·
válaszul János Zsigmond megkoronázására a
Habsburgok beárulták a titkos váradi szerződést a szultánnál, a magyarok
ingatagságát bizonyítva
-
az események
o Szulejmán
legyőzi Ferdinánd hadseregét
o Buda
török kézre kerül
§
Kiktől kell megszereznie Budát?
·
Szapolyai híveitől
§
Szulejmán cselhez folyamodott
·
Szulejmán 1541. augusztus 29-én a magyar
főurakkal találkozott
·
közben katonái beszivárogtak Buda várába, amit a
Szapolyai-párt tartott ellenőrzése alatt és kardcsapás nélkül átvették az
uralmat
·
Buda élére pasát nevezett ki és 3000 katonát
hagyott hátra
-
a török hódításai – a Hódoltság kialakulása
o Buda
megszerzése után úgy tűnt, hogy az ország gyorsan a balkáni államok sorsára
juthat és teljesen elveszítheti függetlenségét
o a
Habsburgok ellenállása hatására a törökök végül 25 év alatt, három nagy
foglalási hullámban az ország harmadát, a középső területeket tudták elfoglalni
o 1543-45
§
Buda megerősítése a törökök célja
§
rövid ideig tudnak ellenállni a várak
o 1552
§
két török sereg indul útnak
·
Ali budai pasa nógrádi várakat foglalt el
o
Drégely a legfontosabb elfoglalt vár
o
ezután Szolnok alá vonult
·
Kara Ahmed másodvezír a Temesközön keresztül
támadott
o
Temesvár elfoglalása után Szolnok ellen vonult
·
a két hadsereg egyesül
o
60-70 ezer fősre nőtt a török sereg
o
Szolnok elfoglalása után Egernél állt meg a
török támadás
o 1566
§
az idős Szulejmán szultán vezette a sereget
·
Szigetvár elfoglalása a legfontosabb
-
a török és a Habsburgok kiegyezése - 1568 – a drinápolyi
béke
o a
fennálló helyzetet rögzíti
o a
Habsburgok tudomásul vették az 1552-es és 1566-os török foglalásokat
o a
Habsburgok évi adót fizettek a törököknek
o a
nagy hadmozdulatok ezután szüneteltek, de a portyák, rablások állandóak voltak
-
az ország három részre szakadása állandósult
§
Habsburgok uralta királyi Magyarország
§
török hódoltság
§
az Erdélyi Fejedelemség
o ezek
nagyjából egyenlő részben osztoztak az egykori ország területéből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése