-
a trianoni béke rendelkezései
o jóvátétel
§
a Jóvátételi Bizottság által jóváhagyott, húsz
év alatt törlesztendő 200 millió aranykoronás jóvátételt kellett fizetnie
Magyarországnak a győztesek számára
o a
hadsereg korlátozása
§
Magyarország csak 35 000 fős hadsereget
tarthatott fenn
-
a békeszerződések után
o az
összes magyar politikus és a magyar társadalom egésze célként a revíziót,
vagyis a békeszerződés megsemmisítését vagy felülvizsgálatát követelte
o a
többség a „Mindent vissza!” állásponton volt, amire esély sem volt, a részleges
revízió, amit az etnikai érvvel erősebben lehetett volna védeni nem volt elég a
magyar politikának
o óriásplakátokon,
iskolai kötelező verseket, újságokban, bélyegeket találkozhattak az emberek a
revíziót követelő szlogenekkel
Az államforma kérdése
-
a Tanácsköztársaság bukása után dönteni kellett az
államformáról is
-
a többség a királyságot támogatta
o sem
az őszirózsás forradalom után létrejövő népköztársaság, sem a kommunisták által
bevezetett Tanácsköztársaság nem volt sikeres
o Magyarország
ugyanakkor 900 éve királyságként működött
-
a királyság mellett döntöttek, de egy kérdés maradt: ki
legyen a király?
o a
lehetséges választások
§
IV. Károly – őt támogatják a legtöbben, de az
antant ezt szigorúan megtiltotta: féltek a Monarchia esetleges
visszaállításától
§
van, aki szerint más uralkodóház tagját kellene
meghívni a trónra, de senki nem talált komolyan támogatott jelöltet
-
az új nemzetgyűlés 1920-ban szavazta meg, hogy az
államformára vonatkozó forradalmi néphatározat törvénytelen, ezért a királyság
intézményének jogfolytonossága fennmarad, s a parlament az államfői hatalom
végleges rendezéséig kormányzót választ
o a
kormányzó Horthy Miklós lett
-
IV. Károly visszatérési kísérletei
o Károly
tervei
§
Károly tervei közt kezdetben egy
osztrák–szlovén–magyar államalakulat létrehozása szerepelt, s első céljaként
Magyarországot jelölte meg
§
álláspontját arra alapozta, hogy az országban az
őt támogató tábor egységes, s ezt az egységes tábort egy „egyenes, királyhű”
katona vezeti
o az
1921-ben Károly kétszer is megpróbálta visszaszerezni a hatalmat
§
elsőre csak Budapestre utazott, remélve, hogy a
többség mellé áll
·
a mintegy félórás kínos találkozáson a király a
jogfolytonosságot, míg Horthy azt hangoztatta, hogy a szomszédos államok
restauráció eseten azonnal támadnának
·
a társadalom többsége közönyösen szemlélte az
általa alig-alig ismert király személye körül kialakuló „királykérdést”
·
a csalódott uralkodó nem vállalta a
konfrontációt, inkább távozott
§
másodjára hadsereggel tért vissza, de egy kis
harc után elfogták
·
az ő magyarországi támogatói hasonló nagyságúak
voltak, mint a szabad királyválasztást pártolók
·
katonáinak fedezete mellett a király vonattal
indult Budapestre
·
Budaörsön egy „ütközet” is vívtak
·
a királyt megtörte a nem várt ellenállás és
tábora gyengeségének észlelése
·
őrizetbe vették, majd Tihanyba szállították
·
ezután hivatalosan is kimondták a Habsburg-ház
trónfosztását
§
Miért nem lehetett Károly újra Magyarország
királya?
·
a nemzetközi elismerés miatt, hiszen az antant
államai ezt szigorúan ellenezték
·
Horthyék nem vállalhattak felesleges kockázatot
·
és bár a magyar politika az antantra
hivatkozott, maga döntött, Horthy meg akarta tartani hatalmát
·
Károlyt a portugál Madeira szigetére száműzték,
ahol a következő évben, 1922-ben meghalt
A kormányzó hatásköre
-
kezdetben még korlátozott, de a 25 év alatt újabb és
újabb jogokat emelnek bele
o a
„legfőbb hadúr” – ő a hadsereg vezetője, dönthet egy állam megtámadásáról is
o jog
az országgyűlés feloszlatására és új választások kiírására
o a
törvényjavaslatok visszaküldésének joga – ha a parlament egy törvényt hoz, azt
a kormányzó írja alá és így lesz hivatalos, de ha nem ért vele egyet
visszaküldheti, hogy a parlament változtassa meg, de a következő változatot ki
kellett hirdetni – összességében 1 évig húzhatta egy törvény hatályba
léptetését
o a
kormányzónak nem kellett számolnia azzal sem, hogy visszahívják, illetőleg
működésének időtartamát korlátozzák
-
összefoglalva
o Horthy-t
kevesebb jogkör illette meg, mint a korábbi királyokat vagy egy diktátort
-
a ’30-as években kiszélesítették jogkörét
o törvényszegés
esetén a kormányzót nem lehetett felelősségre vonni
o saját
magának utódot ajánlhatott
§
ő saját fiát, Istvánt akarta utódjának
§
így a királyi hatalmakhoz hasonlóan a Horthy
családban öröklődött volna a kormányzói tisztség
§
fia, István 1942-ben repülőgép-baleset áldozata
lett
o ez
a jogkiterjesztés egy kormányzói diktatúra felé való lépést jelentett
-
Horthy kormányzó a gyakorlatban
o kevésbé
folyt bele a konkrét ügyek intézésébe, inkább szimbolikus szereplőként
gyakorolta a főhatalmat
o az
elkövetkezőkben Horthy tudatosan törekedett arra, hogy döntő politikai
befolyását taktikusan használja fel és a különböző politikai erők közt
egyensúlyi szerepet töltsön be
o egy
idézet tőle közvetlenül hatalomra jutása utánról: „Ebben az országban rendnek
kell lenni, és én rendet is fogok tartani. A rendetlenkedőkbe belelövetek, s ha
a rendetlenség a jobboldalról történik, számomra a különbség csak annyi, hogy ezekbe
fájó szívvel fogok belelövetni, míg egy esetleges baloldalról jövő
rendetlenkedésbe passzióból.”
A parlament
-
Magyarországon az egész Horthy-korszakban működött a
parlament
-
többpártrendszer volt, kis hibával
o a
kommunista pártot betiltották
o indoka
§
a Tanácsköztársaság idején a kommunisták voltak
hatalmon
§
a vörösterror és egyes intézkedések alapján tiltották
be a kommunista pártot
§
valószínűleg sok szavazót gyűjthettek volna
össze, hiszen ekkor minden európai országban erős pártot jelentettek:
Németországban az 1920-as években közel 10 millióan szavaztak a kommunistákra
§
a kommunista párt tagjait, agitátorait,
kiadványait és a tevékenységét úgy általában a rendszer továbbra is üldözte,
elnyomta, vezetőiket bebörtönözte, nem egyszer ki is végezte
o a
szociáldemokraták
§
a másik, mérsékeltebb, szélesebb néptömeget
megszólító baloldali párt a szociáldemokraták voltak
§
ők is szerepet játszottak a
Tanácsköztársaságban, de őket, mint elfogadott, nagy baloldali pártot nem
merték betiltani
§
1921-ben a jobboldali miniszterelnök Bethlen
István egyezményt kötött a szociáldemokratákkal
·
a szocdem lemondott arról, hogy tüntetéseket
szervezzen, korlátozták a propagandatevékenységüket, illetve felhagytak Bethlen
külpolitikájának bírálatával
·
cserébe a párt újra hivatalosan működhetett és
indulhatott a választásokon
§
a szociáldemokraták így az egész
Horthy-korszakban működhettek, ami a körülmények ismeretében sikert jelent, de
jelentős támogatottságot nem tudtak szerezni korlátozott működésük miatt
-
négyévente választásokat tartottak, a győztes párt
vezetője lett a miniszterelnök
o a
szocdem erős korlátozása és a kommunisták betiltása miatt nem volt komoly tétje
a választásoknak
o mindig
a jobboldali kormányzópárt nyert
§
egyedül a neve változott a korszakban
·
általában Egységes Pártnak hívták
o
1922-ben a két legerősebb jobboldali párt: a
kisgazdák és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja összeolvadásával keletkezett
·
később Nemzeti Egység Pártjának, majd Magyar
Élet Pártjának hívták
·
általában a szavazatok 60-70%-át szerezte meg a
párt a választásokon
§
a kormánypárton belül volt mozgolódás: hol a
mérsékeltebb jobboldaliak voltak erősebbek, hol a radikálisabb jobboldaliak
o a
választások
§
a Károlyiék által elfogadott választójogot
szűkítették
·
csak a 30 éven felüli nők szavazhattak, közülük
is csak a 6 osztályt végzettek
·
csak a 24 éven felüli 4 osztályt végzett férfiak
·
az összlakosság 28%-a volt így választó és a 24
felettiek 58%-a
§
vidéken nyílt szavazás volt: ez azt jelentette,
hogy a szavazási biztos látta, hallotta ki kire szavaz
·
ez egyedüli volt a korabeli Európában
§
a szabályok a jobboldali kormánypártnak
kedveztek
·
a kevesebb szavazó: a szegényebb, műveletlenebb
rétegek voltak kizárva, akik hagyományosan inkább a baloldali pártokat
támogatták
·
a nyílt szavazás: az ellenzékiek kevésbé merték
vállalni a véleményüket
A kormány
-
a végrehajtó hatalom feje
o a
kormányfők a korszakunkban, akik neveit meg kell tanulni
o Teleki
Pál, Bethlen István, Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla
Demokrácia vagy diktatúra?
-
demokrácia és diktatúra általában
o a
diktatúrák jellemzése
§
csak egy párt működik
§
az egész államban egy ideológiát,
gondolkodásmódot fogadnak el (például kommunizmus, nácizmus)
§
Mi történik azzal, aki nem fogadja el ezt az
ideológiát?
·
terrort alkalmaznak
§
cenzúra működik: a sajtót ellenőrzi a hatalom
o a
demokrácia jellemzése
§
népuralom, vagyis a nép rendszeresen, szabad
választásokon választja meg vezetőit
§
a pártok szabadok, indulhatnak a választásokon
§
van szólásszabadság, véleménynyilvánítás
szabadsága
§
van gyülekezési szabadság: lehet tüntetni a
kormányon lévők ellen
-
a Horthy-korszak elemzése
o Létezhetett-e
több párt?
§
az ellenzék folyamatos kritikával illette a
kormányt, mely féket jelentett a kormányzó párt számára és ezeket a kritikákat
gyakran figyelembe is vették, még ha hatalmuk miatt nem is kellett volna
§
de, a kommunisták be vannak tiltva, a szocdem
pedig erősen korlátozva volt
§
vagyis a társadalom egy jelentős részei ki
voltak rekesztve a képviseletből
o Voltak-e
választások?
§
voltak, de vidéken nyílt szavazás volt
o Meg
lehetett-e dönteni a hatalmon lévők hatalmát?
§
a kormányzópártot gyakorlatilag nem lehetett
leváltani
§
Horthy-t mint kormányzót nem lehetett leváltani
o Van-e
cenzúra?
§
végig működött a Horthy-korszakban
§
ellenzéki, kormányt bíráló lapokat tiltottak be
hosszú időre vagy ideiglenesen
o Van-e
terror?
§
nincs
§
igaz a csendőrség azért a kommunistákkal nem
bánt kesztyűs kézzel
§
a bíróságok lényegében függetlenül működtek
-
összefoglalva
o a
Horthy-korszak nem volt olyan diktatúra, mint a sztálini Szovjetunió vagy a
hitleri Németország
o sok
elem demokratikusan volt felállítva, de olyan módon gyakorolták és alkalmazták
ezeket, hogy rendszeresen áthágták a demokratikus szabályokat
o a
történettudomány tekintélyelvű rendszernek nevezi ezt
