-
az Erdélyi Fejedelemség kialakulása
o
1541-ben Szulejmán megszállta Budát, ahol
Szapolyai egykori hívei rendezkedtek be
o
Szulejmán egykori szövetségese fiának, a
csecsemő János Zsigmondnak Erdély területét adta
§ ez
egyfajta fájdalomdíj is volt, hiszen ő Szapolyai utódaként magyar király lett
volna
o
a fejedelemség államformája
§ János
Zsigmondot csecsemő korában még magyar királynak koronázták, de Ferdinánddal
végül megegyezett és lemondott a trónról és a fejedelmi címet vette fel
§ Gyulafehérvár
lett az új állam központja
§ a
fejedelemség önálló állammá vált és több mint 100 évig állt fenn
-
az egyes szereplőink célja
o
Mi lehetett a törökök célja?
§ természetesen
Szulejmán nem egy teljesen független, akár törökellenes államot akart Magyarország
mögött kialakítani
§ János
Zsigmonddal apjához hasonló szövetségesi megállapodást kötött
·
vagyis a törökök nem szállták meg Erdélyt, a
fejedelemség önállóan intézte ügyeit, de adót fizetett az Oszmán Birodalomnak
§ az
Erdélyi Fejedelemség egész története alatt a törököktől függött
·
a fejedelmek megtanulták, hogyan lehet óvatos és
fortélyos politikával akár a török függést is látszólagossá változtatni
·
volt olyan fejedelem, aki viszonylag nagy
önállóságot tudott kialakítani, de ha Erdély a török érdekekkel szemben
politizált egyből szorosabbra fogta a függést a szultán és megrendszabályozta
az adott fejedelmet
o
Mi lehetett a célja a királyi Magyarországnak?
§ szerették
volna egyesíteni Erdélyt a királyi Magyarországgal
§ ez
irányú titkos tárgyalások folytak is, de a Habsburgok nem vállalhatták a
törökök elleni háborút, ami nélkül nem jöhetett volna létre az egyesülés
o
Mi lehetett a Szapolyai-párt célja?
§ a
török függés enyhítését és a királyi Magyarországgal való egyesülést
§ a
fejedelemség élén kezdetben Fráter György, Szapolyai egykori híve állt
·
Fráter hol egyik, hol másik félnek tett
engedményeket, lavírozott
·
1551-ben egy töröknek tett engedmény után a
kétszínűnek tűnő barátot meggyilkolták
-
a fejedelmek
o
János Zsigmond halálakor nem volt utóda, így az
a gyakorlat alakult ki, hogy az Erdélyi Fejedelemségben az új uralkodót mindig
választották
o
természetesen a szultán is beleszólhatott a
fejedelemválasztásba
§ a
Porta ajándékokat adott át, melyek kifejezték, hogy a fejedelem a portai
akaratnak megfelelően fog kormányozni: kaftánt, süveget, díszparipát
Erdély társadalma:
-
Hol helyezkedik el Erdély? Mik a határai?
o
nyugat: a királyi Magyarország és a török
hódoltság
o
észak: Lengyelország
o
kelet és dél: a két román fejedelemség
§ Havasalföld
és Moldva
§ erős
függésben voltak ők is a töröktől
-
Kik élnek Erdélyben?
o
magyarok
o
székelyek
§ a
magyarral rokon, de nem azonos nép
§ eredetük
vitatott, de a honfoglaláskor már magyar nyelvet beszéltek
§ Mivel
foglalkoztak?
·
a pásztor életmódot évszázadokon át megőrizték
·
főleg katonai szolgálatot láttak el az ország
keleti végében
·
bizonyos kiváltságaik is voltak
o
szászok
§ a
12. században a Rajna vidékről, a magyar király hívására jöttek Erdélybe
§ főleg
városokban éltek és jelentős részük városi polgár volt
·
ezért főleg az kézművességgel és kereskedelemmel
foglalkoztak
o
románok
§ újlatin
nyelvet beszélő pásztornép
§ görögkeleti
vallásúak
§ a
13. században Havasalföld területéről érkeznek Erdélybe
§ előkelőik
a magyar nemesség közé olvadtak
§ nagy
részük földesúri függésben élt
-
a vallási megoszlás
o
Erdélyben különösen erős volt a reformáció
terjedése
§ a
német eredetű lutheri tanok különösen erős alapra találtak a szászok körében
o
1568, a tordai országgyűlés törvényt hozott az
igehirdetés szabadságáról
§ a
négy „bevett vallás”: katolikus, lutheránus, kálvinista, unitárius
§ a
görögkeleti vallást megtűrték
§ ez
a fejedelemség bukásáig így működött és a gyakorlatban is ténylegesen működött
§ ez
egyedülálló Európában
o
az egyes népekre jellemző volt a vallásuk
§ magyarok:
katolikusok, kálvinisták
§ székelyek:
katolikusok
§ szászok:
evangélikusok
§ románok:
görögkeletiek
A reformáció elterjedése
-
korszakunkban a reformáció Magyarországon is megjelent
o sőt
az ország lakosságának 90%-a a protestáns felekezetek híve lett
o rendszeresek
voltak a hitviták a katolikus és protestáns papok között
-
az elterjedés kezdete
o kezdetben
főnemesek uradalmaiban talált otthonra az új eszme
§
a prédikátorok védelmet kaptak
§
a nagybirtokos állta a külföldi taníttatását a
prédikátornak
§
pl: Nádasdy Tamás (Sárvár)
-
az elterjedés okai
o a
törököt Isten büntetésének állították be a vallási eltévelyedésekért
§
az emberek úgy érezték valamit hibáztak Isten
felé, jobban a hit kérdései felé fordultak
o Mohácsnál
6 püspök elesett: a katolikusok nem tudtak már olyan erős ellenállást kifejteni
o később
az új hit vállalása politikai állásfoglalást is jelentett egy-egy főúrnak a
katolikus Habsburgokkal szemben
-
egy tipikus reformátori életút – Sylvester János:
o Krakkóban
tanult, itt ismerkedett meg Erasmus eszméivel
o 1529-ben,
majd 1534 őszétől 1536-ig Wittenbergben tanult
o 1534-ben került Nádasdy Tamás szolgálatába
§
az ottani iskolában tanított, egyúttal a Nádasdy
alapította nyomdát vezette
o 1543
végétől v. 1544 elejétől a bécsi egyetemen előbb a héber,
később a görög nyelv tanára volt
o az
első magyar nyelvű Újszövetség, 1541
§
az első hazai nyomdában készült magyar nyelvű
könyvünk
o az
első magyar nyelvtan szerkesztője
-
a reformáció kulturális hatásai
o a
16. század második fele az állandó háborúskodás dacára a magyar
művelődéstörténet egyik aranykora
§
a magyar királyság a három részre szakadás ellen
is meg tudott maradni a keresztény kultúrkörben
o anyanyelvűség
§
Luthertól kezdve a protestánsok az anyanyelvi
igehirdetés és Bibliaolvasás mellett álltak
§
a templomokban a lelkészek magyarul prédikáltak
o nyomdák
§
Vizsolyban nyomtatták az első magyar nyelvű
Bibliát
·
ólombetűket használtak, illetve kiegészítésként
fabetűket
·
másfél évig dolgoztak a több mint 2000 oldalas
és 6 kilós könyvön
§
Károli Gáspár gönci prédikátor fordította
magyarra a teljes Bibliát
·
nevét Károlinak írjuk, de j-nek ejtjük
o iskolák
alapítása
§
ún. kollégiumok jöttek létre
·
a kollégium bentlakásos iskola volt, ahol az
elemi, középfokú és főiskolai oktatás is működött
·
a leghíresebb református kollégiumok Debrecenben
és Sárospatakon alakultak
o külföldi
tanulmányok
§
Wittenberg a legnépszerűbb központ
·
innen indult ki a reformáció
