7. osztály_információ

A magyar történelmi témából írandó témazáró dolgozat adatai a következők:

6. osztály_információ

A magyar történelmi témánk témazáró dolgozatában a következő adatok fordulhatnak elő:

7. osztály_információ

A témazáró dolgozatot az osztály november 11-én, szerdán írja.

7. osztály_órai jegyzet_A szabadságharc

A Habsburgok álláspontja

-          Miért egyeznek bele márciusban a Habsburgok mindenbe?

o   kényszerből

o   nem csak Pesten és Bécsben törtek ki forradalmak, de a Habsburg Birodalomhoz tartozó Észak-Itáliában is

o   a Habsburg-haderőnek főleg az itáliai városokban kellett rendet tenni

o   Magyarországon nem lett volna lehetőségük a haderő bevetésével keresztülvinni akaratukat

-          a helyzet megváltozott augusztusra-szeptemberre

o   az európai forradalmakat leverték

o   a Habsburg-hadsereg bevethetővé vált Magyarország ellen is

o   kiderül a magyarok számára is, hogy a kivívott eredmények veszélyben vannak

-          a Habsburgok támadása

o   az uralkodó először kifejezte, hogy Magyarország szüntesse meg az önálló pénzügyminisztériumot és hagyja abba a hadsereg szervezését

o   1848 szeptemberében pedig egy Habsburgok által támogatott horvát hadsereg támadt Magyarországra Jellacic bán vezetésével

-          a magyar kormány lemondott

o   Batthyányiék nem háborúra készültek

o   az itt helyet kapó politikusok más feladatot, a polgári átalakulás levezénylését vállalták el feladatként

-          az új magyar kormány neve: Országos Honvédelmi Bizottmány

o   vezetője Kossuth

o   Kossuth elkezdte körbejárni a magyar városokat, ahol toborzó beszédeket mondott el

o   e mellett pénzjegyeket, az ún. Kossuth bankókat adott ki

-          a szabadságharc kezdete

o   Jellacic támadása

§  Jellacic horvát bán a csapataival szeptember 11-én Magyarországra támadt a Habsburgok felhatalmazásával

§  a honvédseregek szeptember 29-én Pákozdnál Móga János vezetésével győzelmet arattak felette

·         a magyar seregek főleg újoncokból álltak

§  Jellacic Bécs irányába igyekezett kimenekülni az országból, míg a magyar csapatok üldözték őt

§  mikor Jellacic átlépte a Lajta folyót, ami Ausztria és Magyarország határa volt a magyar sereg megtorpant

·         eddig a magyar csapatok Magyarország területét védték, ha tovább üldözik Jellacicot, akkor lényegében támadó hadjáratot valósítanak meg, mert belépnek Ausztria területére

·         végül a lehető legrosszabb döntés született: pár nappal később átkeltek a Lajtán, ekkorra az osztrákok rendezték soraikat és Schwechatnál nagy vereséget mértek a magyar csapatokra október 30-án

o   Kossuth a magyar csapatok vezetőjévé a fiatal huszártisztet, Görgey Artúrt bízta meg

§  a magyar hadsereg állapotát sok probléma jellemezte

·         a haderő nagy része gyengén felszerelt újonc volt

·         sok kaszával harcoló, cipővel sem rendelkező parasztfiú harcolt a seregben

·         a nemesek nehezen működtek együtt a paraszti származású katonákkal

·         a tiszteket, akik korábban a császári hadseregben harcoltak foglalkoztatta a kérdés, hogy harcolhatnak-e most a császár ellen

·         a schwechati vereség miatt a magyar katonák önbizalma is alacsony volt

o   változások a birodalomban

§  a kormány a gyengeelméjű V. Ferdinándot lemondatta és helyette a 18 éves Ferenc József lett az új császár

§  a császári csapatok 1848 decemberében Windisch-Grätz tábornok vezetésével megindultak Magyarország ellen

·         a magyar kormány Pestről Debrecenbe költözött

·         a korábbi miniszterelnököt, Batthyány Lajost Windisch-Grätz elfogatta

o   a kápolnai csatavesztés

§  az osztrák csapatok jelentős túlerőben voltak

§  Görgey azt a taktikát választotta, hogy folyamatosan visszavonul az ország észak-keleti részére

·         ez időt adott neki a hadsereg újjászervezésére és a becsalogatott osztrák haderő számára is nehezebb Bécstől távolabb helytállni

·         Görgeyvel nem értett egyet Kossuth, aki az ország fellelkesítése miatt mindenféleképpen akart egy győztes csatát

o   kettejük ellentéte a szabadságharc végéig megmaradt

§  a magyar haderő 1849 februárjában egyesült Észak-Magyarországon

·         Kossuth Görgey helyett egy lengyel hadvezért, Henrik Dembinskit nevezte ki a haderő főparancsnokává

o   Dembinski egy 1830-as lengyel felkelés hőse volt

o   rossz választásnak bizonyult: nem ismerte a magyar terepet és rossz döntéseket hozott

§  az 1849. február 26-28. közti két napos kápolnai csatában Windisch-Grätz legyőzte a magyar fősereget

§  két következménye volt

·         az olmützi alkotmány

o   ez semmisnek nyilvánította az áprilisi törvényeket és Magyarországot beolvasztotta a Habsburg Birodalomba

o   azért Olmützben adta ki Ferenc József, mert a bécsi forradalom miatt az uralkodói udvar ebbe a városba költözött Bécsből

·         a magyar haderők vezetője újra Görgey Artúr lett

o   a magyar haderők 1849 tavaszán több fronton is sikereket értek el

§  Bem József (becenevén Bem apó) lengyel tábornok vezetésével Erdélyt sikerült felszabadítani a császáriak alól

§  a tavaszi hadjárat

·         Görgey pedig Észak-Magyarországon ért el jelentős sikereket

·         a fő cél a császári haderő bekerítése volt

·         Görgey folyamatosan nyerte áprilisban és májusban a csatákat

o   a leghíresebbeket Hatvannál és Isaszegnél

o   bevette Buda várát is

·         a császári csapatok azonban fegyelmezetten vonultak vissza, így bekerítésük nem sikerült

§  Magyarország területének nagy része 1849 tavaszán magyar kézre került

§  a Függetlenségi Nyilatkozat

·         Kossuthék az olmützi alkotmányra már akkortól válaszolni akartak

·         a magyar csapatok győzelmei kellettek, hogy ezt megtehessék

·         a függetlenséget korábban a reformkorban senki nem támogatta

o   az állam vezetői most is megosztottak voltak a kérdésben, de végül Kossuth álláspontja győzött

o   a nyilatkozatot a debreceni Nagytemplomban hirdették ki

·         a Nyilatkozat tartalma

o   Magyarországot független államnak nyilvánították

o   kimondták a Habsburg-ház trónfosztását

o   a királyságot azonban nem szüntették meg, de királyt sem választottak

§  amíg nincs király, kormányzó vezeti az országot

§  Kossuthot választották kormányzóvá

o   új kormányt is kineveztek a Honvédelmi Bizottmány helyébe: ezt Szemere Bertalan vezette

·         a függetlenség kinyilvánításától azt várták, hogy Európa államai elismerik Magyarországot, s ezzel diplomáciai segítséget adnak a magyar szabadságharcnak

o   ez nem következett be: Anglia és Franciaország is fontosnak tartotta az oroszokkal szembeni egyensúly miatt egy erős Ausztria fenntartását, így nem ismerték el a független Magyarországot

o   a szabadságharc bukása

§  Ferenc József 1849. május 1-én levélben kért segítséget a magyar szabadságharc leveréséhez I. Miklós cártól

·         Mi volt az alapja annak, hogy az oroszok segítsenek a Habsburg Birodalomnak?

o   a napóleoni háborúk után Klemens von Metternich herceg hívta életre a Szent Szövetséget, ami a régi rendet hivatott fenntartani Európában

o   az oroszok ennek tagjai és ez alapján érkezik orosz haderő Magyarország ellen

§  200 000 orosz katona érkezett Magyarországra

·         az osztrákok 170 000-en, a magyarok 132 000-en voltak

·         így a szabadságharc lényegében eldőlt

·         Temesvárnál a magyar fősereg vereséget szenvedett

§  Kossuth és a kormány külföldre menekült, Kossuth előtte Görgeynek adta át a főhatalmat

§  Görgey augusztus 13-án Világosnál az oroszok előtt letette a fegyvert

·         Vajon miért az oroszok előtt?

o   hogy kifejezze, hogy nem az osztrákok győzték le a magyar szabadságharcot

7. osztály_házi feladat

Az alábbiakban egy középiskolai tankönyv részletét olvashatja el Széchenyi István és Kossuth Lajos vitájáról. A szövegek elolvasása után válaszoljon a kérdésekre!

Széchenyi es Kossuth vitája

A Pesti Hírlap alig par honapja élt csak, amikor a reformmozgalom egy évtizeddel korábbi kezdeményezője, Széchenyi István resztről éles támadás érte, 1841 tavaszán megjelent A kelet népe című röpirat. Ebben elismerte ugyan Kossuth tehetséget es szándékának őszinteséget, ugyanakkor bírálta „modorát”, es azzal vádolta, hogy népszerűséget hajhászó es izgató módszere forradalomhoz fog vezetni. Kossuth Felelet címmel válaszolt az őt ért támadásra, s ezzel kezdetet vette az a küzdelem, amelyet a reformkor két legnagyobb hatású személyisége egészen 1848-ig vívott egymással. Ebben a vitában a közvélemény szemében többnyire Széchenyi maradt a vesztes, Kossuth jóval ügyesebb vitatkozónak bizonyult.

Kettejük ellentétének okáról nemzedékeken át vitatkoztak, ám a magyarázatokat többnyire a személyi tulajdonságokban keresték, s általában a jelenségek felszínén maradtak a vélemények. Ilyen volt pl. az a felfogás, hogy Széchenyi és Kossuth vitájában az ész és a szív csapott össze, vagy az, hogy Széchenyi az anyagi, Kossuth pedig a szellemi reformot képviselte. Ezen magyarázatok egyáltalán nem fedik fel azokat a különbségeket, amelyek a két politikus programjában voltak, s amelyek ténylegesen szembeállítottak őket.

Mint korábban mar láttuk, Széchenyi a reformmozgalom irányítását a magyar arisztokrácia kezébe akarta adni, s úgy kívánta megvalósítani a változásokat, hogy azok kezdeményezője, a polgárosodott nagybirtok megőrizze pozícióit, Kossuth pedig ezzel szemben a köznemességben látta a reformok igazi bázisát. Ennél is fontosabb volt azonban az a különbség, hogy míg Széchenyi messze elkerülte a közjogi kérdéseket, általában mindazt, ami Magyarország es Ausztria viszonyát érintette, addig Kossuth, aki a polgári nemzetállam minden kellékét ki akarta vívni, éppen hogy felhasználta a nemzeti ellenzékiséget. Széchenyi úgy látta, hogy mivel a Habsburg Birodalom nemzetközi pozíciója igen erős, konfliktus eseten a magyar mozgalom feltétlenül alul fog maradni. Ez az aggodalom egyébként mar korábban szembefordította fiatalkori barátjával, Wesselényivel is. A felülről, óvatos lépésekben végrehajtott reformokat tartotta sikeresnek, a Kossuth-fele érdekegyesítésben a forradalom mindent felrúgni kívánó es mindent kockára tevő veszélyét látta.

Igazak (I) vagy hamisak (H) az alábbi állítások?

1.      A kelet népe című könyv Kossuth ellen szólt.

2.      A történészek nem mélyedtek bele igazán, hogy mi okozta a két reformkori politikus ellentétét.

3.      A két államférfi vitájában Kossuth az eszet képviseli egyes vélemények szerint.

4.      Széchenyi és Kossuth ugyanarra a társadalmi alapra támaszkodott volna a követelésinek megvalósításáért vívott folyamatban.

5.      Széchenyi félt egy esetleges forradalomtól.

7. osztály_vocabulary

celebration                 ünnepség
National Theatre        Nemzeti Színház
to be freed                  kiszabadít
session                       ülés
journey                      túra
prison                         börtön
crowd                        tömeg
to seize                      megszerez
revolution                 forradalom
to break out              kitör
printing shop            nyomda
Twelve Points          12 pont

7. osztály_órai jegyzet_Az áprilisi törvények

Az áprilisi törvények

-         az új kormány gőzerővel munkához látott, hogy a reformköveteléseket törvénybe foglalja

-         a törvényeket az uralkodó április 11-én szentesítette, ezért áprilisi törvényeknek nevezzük

-         a törvények

o   az új magyar államszervezet

§  a törvényeket az országgyűlés hozta

§  megmaradt a felsőtábla

§  az alsótábla

·        már nem a rendek, vagyis a nemesek, a polgárok és az egyháziak kaptak helyet

·        népképviseleti országgyűlés jött létre, vagyis az ország lakossága származástól függetlenül küldött megyénként képviselőket

·        azonban itt is volt korlátozás: nem szavazhattak a nők, a 20 éven alattiak és egy vagyoni határt is húztak, így a legszegényebbek sem

o   a legalább 100 forint éves jövedelemmel rendelkezők szavazhattak

·        Magyarország lakosságának 8%-a volt választó, ami a korabeli európai államok között viszonylag magasnak mutatkozik

o   korábban, amikor a nemesek küldtek képviselőket az ország lakosságának 1,6%-a szavazhatott

§  a végrehajtást a kormány intézte

·        a Magyar Kancellária, a Magyar Kamara és a Helytartótanács megszűnt

§  a király szerepe erősen korlátozódott

·        csak úgy hozhatott rendeletet, ha abba a kormány is beleegyezett

o   jobbágyfelszabadítás

§  a földesurakat az állam fogja kártalanítani

§  egy probléma akadt: a zsellérek

·        a zsellérek föld nélküli jobbágyok voltak, így az ő helyzetük nem változott

·        ők azt akarták, hogy a nemesi birtokokból földet osszanak nekik és ezért földfoglaló mozgalmakat indítottak

·        ezeket a Batthyány-kormánynak le kellett vernie

o   közteherviselés

o   a cenzúra eltörlése

o   az ősiség törvényének eltörlése

o   a nemzetőrség felállítása

o   unió Erdéllyel

A magyar hadsereg felállítása

-          Milyen követelése volt a márciusi ifjaknak a hadsereggel kapcsolatban?

o   hogy a magyar katonák térjenek haza

o   ebbe az uralkodó nem egyezett bele

-          a Barthány-kormány így önálló magyar hadsereg felállítását kezdte meg

o   az országgyűlés Kossuth kérésére megszavazott 200 000 újonc katona felállításához szükséges pénzösszeget (ez 42 millió forint volt)

A nemzetiségi kérdés

-          a nemzetiségekről általában

o   Mit jelent az, hogy „nemzetiség”?

§  azok a népek egy államban, akik kisebbségben vannak

§  nem ők az államalkotó nép

o   Magyarország nemzetiségei

§  románok, szlovákok, szerbek, németek, ruszinok

§  a magyarok voltak a legtöbben, de így is 50% alatti volt a létszámuk

-          a nacionalizmus

o   a nemzeti fejlődés általános európai eszmei áramlat volt, a felvilágosodás része

o   a francia forradalom révén terjedt el

o   az egyes népek, nemzetiségek számára fontossá válik, hogy kik is ők, elkezdik kutatni, fejleszteni nyelvüket, kultúrájukat

§  a nyelvújító mozgalom

§  magyar nyelvű regények megjelenése

§  a nemzeti könyvtár, múzeum, tudományos akadémia felállítása

§  magyar nyelvű színházak megjelenése

o   a nacionalizmus terjedése

§  kezdetben Nyugat-Európában jelentkezett, de pár évtized alatt elérte Közép-, majd Kelet-Európát, később más földrészeket is

-          a nemzetiségi kérdés

o   nem csak a magyaroknál, hanem az egyes nemzetiségeknél is jelentkezett a nemzeti érzés

§  kezdetben nemzeti nyelvi es irodalmi mozgalmak jöttek létre

·         a románoknak is fontossá vált a román nemzeti nyelv használata, a román nyelvű színház, stb.

§  majd hamarosan politikai kívánalmakkal leptek fel, kollektív elismerést követeltek vagy éppen területi igényeket fogalmaztak meg

o   a reformellenzékiek nem támogatták a nemzetiségi mozgalmakat, úgy gondolták a magyarságnak uralni kell ezeket a népeket

§  pl: 1844:II tc.: „az ország határán belüli iskolákban a közoktatási nyelv a magyar legyen”

·         ez azt jelenti, hogy a románoknak, szlovákoknak szintén magyarul kell beszélniük a közintézményekben

o   Hogyan reagálhattak erre a nemzetiségiek?

§  mivel a Batthyány-kormány sem szólt a nemzetiségekről, ezért 1848 tavaszán nemzetiségi mozgalmak bontakoztak ki

§  a szerbek, a szlovákok és a románok saját nyelvüket akarták használni

§  igényeiket a Batthyány-kormány visszautasította

§  a nemzetiségek szövetségesre ismertek a magyarok hátában a becsi kormányzatban és fegyvert ragadtak követeléseik kicsikarására