2015. október 22., csütörtök

7. osztály_órai jegyzet_A szabadságharc

A Habsburgok álláspontja

-          Miért egyeznek bele márciusban a Habsburgok mindenbe?
o   kényszerből
o   nem csak Pesten és Bécsben törtek ki forradalmak, de a Habsburg Birodalomhoz tartozó Észak-Itáliában is
o   a Habsburg-haderőnek főleg az itáliai városokban kellett rendet tenni
o   Magyarországon nem lett volna lehetőségük a haderő bevetésével keresztülvinni akaratukat
-          a helyzet megváltozott augusztusra-szeptemberre
o   az európai forradalmakat leverték
o   a Habsburg-hadsereg bevethetővé vált Magyarország ellen is
o   kiderül a magyarok számára is, hogy a kivívott eredmények veszélyben vannak
-          a Habsburgok támadása
o   az uralkodó először kifejezte, hogy Magyarország szüntesse meg az önálló pénzügyminisztériumot és hagyja abba a hadsereg szervezését
o   1848 szeptemberében pedig egy Habsburgok által támogatott horvát hadsereg támadt Magyarországra Jellacic bán vezetésével
-          a magyar kormány lemondott
o   Batthyányiék nem háborúra készültek
o   az itt helyet kapó politikusok más feladatot, a polgári átalakulás levezénylését vállalták el feladatként
-          az új magyar kormány neve: Országos Honvédelmi Bizottmány
o   vezetője Kossuth
o   Kossuth elkezdte körbejárni a magyar városokat, ahol toborzó beszédeket mondott el

o   e mellett pénzjegyeket, az ún. Kossuth bankókat adott ki

-          a szabadságharc kezdete
o   Jellacic támadása
§  Jellacic horvát bán a csapataival szeptember 11-én Magyarországra támadt a Habsburgok felhatalmazásával
§  a honvédseregek szeptember 29-én Pákozdnál Móga János vezetésével győzelmet arattak felette
·         a magyar seregek főleg újoncokból álltak
§  Jellacic Bécs irányába igyekezett kimenekülni az országból, míg a magyar csapatok üldözték őt
§  mikor Jellacic átlépte a Lajta folyót, ami Ausztria és Magyarország határa volt a magyar sereg megtorpant
·         eddig a magyar csapatok Magyarország területét védték, ha tovább üldözik Jellacicot, akkor lényegében támadó hadjáratot valósítanak meg, mert belépnek Ausztria területére
·         végül a lehető legrosszabb döntés született: pár nappal később átkeltek a Lajtán, ekkorra az osztrákok rendezték soraikat és Schwechatnál nagy vereséget mértek a magyar csapatokra október 30-án
o   Kossuth a magyar csapatok vezetőjévé a fiatal huszártisztet, Görgey Artúrt bízta meg
§  a magyar hadsereg állapotát sok probléma jellemezte
·         a haderő nagy része gyengén felszerelt újonc volt
·         sok kaszával harcoló, cipővel sem rendelkező parasztfiú harcolt a seregben
·         a nemesek nehezen működtek együtt a paraszti származású katonákkal
·         a tiszteket, akik korábban a császári hadseregben harcoltak foglalkoztatta a kérdés, hogy harcolhatnak-e most a császár ellen
·         a schwechati vereség miatt a magyar katonák önbizalma is alacsony volt
o   változások a birodalomban
§  a kormány a gyengeelméjű V. Ferdinándot lemondatta és helyette a 18 éves Ferenc József lett az új császár
§  a császári csapatok 1848 decemberében Windisch-Grätz tábornok vezetésével megindultak Magyarország ellen
·         a magyar kormány Pestről Debrecenbe költözött
·         a korábbi miniszterelnököt, Batthyány Lajost Windisch-Grätz elfogatta
o   a kápolnai csatavesztés
§  az osztrák csapatok jelentős túlerőben voltak
§  Görgey azt a taktikát választotta, hogy folyamatosan visszavonul az ország észak-keleti részére
·         ez időt adott neki a hadsereg újjászervezésére és a becsalogatott osztrák haderő számára is nehezebb Bécstől távolabb helytállni
·         Görgeyvel nem értett egyet Kossuth, aki az ország fellelkesítése miatt mindenféleképpen akart egy győztes csatát
o   kettejük ellentéte a szabadságharc végéig megmaradt
§  a magyar haderő 1849 februárjában egyesült Észak-Magyarországon
·         Kossuth Görgey helyett egy lengyel hadvezért, Henrik Dembinskit nevezte ki a haderő főparancsnokává
o   Dembinski egy 1830-as lengyel felkelés hőse volt
o   rossz választásnak bizonyult: nem ismerte a magyar terepet és rossz döntéseket hozott
§  az 1849. február 26-28. közti két napos kápolnai csatában Windisch-Grätz legyőzte a magyar fősereget
§  két következménye volt
·         az olmützi alkotmány
o   ez semmisnek nyilvánította az áprilisi törvényeket és Magyarországot beolvasztotta a Habsburg Birodalomba
o   azért Olmützben adta ki Ferenc József, mert a bécsi forradalom miatt az uralkodói udvar ebbe a városba költözött Bécsből
·         a magyar haderők vezetője újra Görgey Artúr lett
o   a magyar haderők 1849 tavaszán több fronton is sikereket értek el
§  Bem József (becenevén Bem apó) lengyel tábornok vezetésével Erdélyt sikerült felszabadítani a császáriak alól
§  a tavaszi hadjárat
·         Görgey pedig Észak-Magyarországon ért el jelentős sikereket
·         a fő cél a császári haderő bekerítése volt
·         Görgey folyamatosan nyerte áprilisban és májusban a csatákat
o   a leghíresebbeket Hatvannál és Isaszegnél
o   bevette Buda várát is
·         a császári csapatok azonban fegyelmezetten vonultak vissza, így bekerítésük nem sikerült
§  Magyarország területének nagy része 1849 tavaszán magyar kézre került
§  a Függetlenségi Nyilatkozat
·         Kossuthék az olmützi alkotmányra már akkortól válaszolni akartak
·         a magyar csapatok győzelmei kellettek, hogy ezt megtehessék
·         a függetlenséget korábban a reformkorban senki nem támogatta
o   az állam vezetői most is megosztottak voltak a kérdésben, de végül Kossuth álláspontja győzött
o   a nyilatkozatot a debreceni Nagytemplomban hirdették ki
·         a Nyilatkozat tartalma
o   Magyarországot független államnak nyilvánították
o   kimondták a Habsburg-ház trónfosztását
o   a királyságot azonban nem szüntették meg, de királyt sem választottak
§  amíg nincs király, kormányzó vezeti az országot
§  Kossuthot választották kormányzóvá
o   új kormányt is kineveztek a Honvédelmi Bizottmány helyébe: ezt Szemere Bertalan vezette
·         a függetlenség kinyilvánításától azt várták, hogy Európa államai elismerik Magyarországot, s ezzel diplomáciai segítséget adnak a magyar szabadságharcnak
o   ez nem következett be: Anglia és Franciaország is fontosnak tartotta az oroszokkal szembeni egyensúly miatt egy erős Ausztria fenntartását, így nem ismerték el a független Magyarországot
o   a szabadságharc bukása
§  Ferenc József 1849. május 1-én levélben kért segítséget a magyar szabadságharc leveréséhez I. Miklós cártól
·         Mi volt az alapja annak, hogy az oroszok segítsenek a Habsburg Birodalomnak?
o   a napóleoni háborúk után Klemens von Metternich herceg hívta életre a Szent Szövetséget, ami a régi rendet hivatott fenntartani Európában
o   az oroszok ennek tagjai és ez alapján érkezik orosz haderő Magyarország ellen
§  200 000 orosz katona érkezett Magyarországra
·         az osztrákok 170 000-en, a magyarok 132 000-en voltak
·         így a szabadságharc lényegében eldőlt
·         Temesvárnál a magyar fősereg vereséget szenvedett
§  Kossuth és a kormány külföldre menekült, Kossuth előtte Görgeynek adta át a főhatalmat
§  Görgey augusztus 13-án Világosnál az oroszok előtt letette a fegyvert
·         Vajon miért az oroszok előtt?

o   hogy kifejezze, hogy nem az osztrákok győzték le a magyar szabadságharcot

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése