2015. október 7., szerda

7. osztály_A reformkor vitáinak színterei

-         ami nem volt:
o   nyílt felkelés, lázadás, forradalom, háború, merényletek
-         a viták békésen zajlottak
o   a reformkor alakjai érvekkel próbáltak hatni
o   törvényekkel szerették volna megváltoztatni Magyarországot
-         az országgyűlés és a vármegyei politikai élet működése
o   korszakunkban az országgyűléseket reformországgyűléseknek is szoktuk nevezni, kifejezve, hogy itt nem a hagyományos szerepek működtek
§  a hagyományos országgyűlésen a nemesség és az uralkodó küzdött egymással a nemesek jogainak megerősítése, lazítása kapcsán
§  a reformországgyűléseken a nemesség egy része próbálta a modernizáló, a feudális rendszert lebontó reformterveit keresztülvinni a többi nemesen, majd az uralkodón
-         Hol lehetett erős a reformellenzék?
o   a megyegyűléseken nagy küzdelem zajlott az ellenzékiek és a reformokat nem támogatók között
o   korszakunkban mindez vegyesen alakult, de általában a reformellenzék tudott több követet küldeni
o   a vármegyei választások sokszor nagyon durvák voltak
§  több verekedés, gyilkosság is történt
§  e mellett a bécsi kormányzat igyekezett lefizetni és leitatni a kisnemeseket, hogy ne ellenzéki képviselőkre szavazzanak
o   Az országgyűlésen akkor hol lett erősebb a reformellenzék?
§  az alsótáblán
o   Mi volt a helyzet a felsőtáblával?
§  a többség konzervatív nézeteket vallott, támogatta a Habsburg-kormányzatot
§  pár kivételünk van: a már említett Széchenyi vagy Wesselényi, később Batthyány Lajos
§  az ő szavuk, mint főnemesek azonban sokat számított
-         az országgyűlési ifjak
o   az országgyűlésen az 1830-as években a karzaton egyre több néző és érdeklődő tűnt fel
o   ők főleg fiatal joghallgatók voltak, polgári és nemesi származású értelmiségiek
o   a reformellenzéket támogatták
o   az országgyűlés karzatáról bekiabálásokkal próbálták kifejezni véleményüket, de esténként Pozsonyban macskazenét tartottak a konzervatív képviselők házánál vagy díjakat adtak át a reformellenzék képviselőinek
o   őket hívjuk országgyűlési ifjúságnak
-         a sajtó szerepe
o   Mit jelent a „sajtó” kifejezés?
§  az újságokat, napilapokat, magazinokat
§  ma a rádióadók, a televízió csatornák is hozzátartoznak
o   Milyen szerepe lehetett a reformkori vitákban, küzdelmekben a sajtónak?
§  az ott zajló vitákat, a reformellenzék vezetőinek elveit széles tömegekhez juttatta el
§  egyszerűen: nyilvánosságot teremtett
o   a sajtó szerepe a reformkorban
§  egyértelműen Kossuth Lajoshoz kötődik
§  az 1832-36-os országgyűlés alatt „Országgyűlési Tudósítások” címmel szerkesztett egy kiadványt
·        Mi lehetett ebben?
o   bemutatta az országgyűlésben zajló vitákat
·        korabeli kőnyomatos sajtóval, később kézírással sokszorosították
·        rendeltek belőle példányt a megyék, városok, iskolák – így az egész országban sokfelé eljutottak a pozsonyi országgyűlés hírei
·        mivel nem újság volt hivatalosan, csak levél, így a cenzoroknak sem kellett bemutatni
§  az országgyűlés után a megyegyűlésekről is beszámolt „Törvényhatósági Tudósítások” című, rendszeresen megjelenő kiadványaival
·        a Habsburg-kormányzat ezért perbe fogta, börtönbüntetésre ítélte
§  az 1840-es években egy újságot indított „Pesti Hírlap” címmel
·        rövid idő alatt többezres olvasótábora alakult ki
·        a reformellenzék legfontosabb sajtótermékévé vált
·        a Habsburg-kormányzat ezt már nem tiltotta be félve a tiltakozásoktól, de a cenzúra működött

·        Kossuth írta a vezércikkeket, elsősorban az emberek mindennapi problémáiról írt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése