Az
alábbiakban egy középiskolai tankönyv részletét olvashatja el Széchenyi István
és Kossuth Lajos vitájáról. A szövegek elolvasása után válaszoljon a
kérdésekre!
Széchenyi
es Kossuth vitája
A Pesti Hírlap alig par honapja
élt csak, amikor a reformmozgalom egy évtizeddel korábbi kezdeményezője, Széchenyi
István resztről éles támadás érte, 1841 tavaszán megjelent A kelet népe című röpirat. Ebben elismerte ugyan Kossuth tehetséget
es szándékának őszinteséget, ugyanakkor bírálta „modorát”, es azzal vádolta,
hogy népszerűséget hajhászó es izgató módszere forradalomhoz fog vezetni.
Kossuth Felelet
címmel válaszolt az őt ért támadásra,
s ezzel kezdetet vette az a küzdelem, amelyet a reformkor két legnagyobb hatású
személyisége egészen 1848-ig vívott egymással. Ebben a vitában a közvélemény szemében
többnyire Széchenyi maradt a vesztes, Kossuth jóval ügyesebb vitatkozónak
bizonyult.
Kettejük ellentétének okáról nemzedékeken
át vitatkoztak, ám a magyarázatokat többnyire a személyi tulajdonságokban
keresték, s általában a jelenségek felszínén maradtak a vélemények. Ilyen volt
pl. az a felfogás, hogy Széchenyi és Kossuth vitájában az ész és a szív csapott
össze, vagy az, hogy Széchenyi az anyagi, Kossuth pedig a szellemi reformot képviselte.
Ezen magyarázatok egyáltalán nem fedik fel azokat a különbségeket, amelyek a két
politikus programjában voltak, s amelyek ténylegesen szembeállítottak őket.
Mint korábban mar láttuk, Széchenyi
a reformmozgalom irányítását a magyar arisztokrácia kezébe akarta adni, s úgy kívánta
megvalósítani a változásokat, hogy azok kezdeményezője, a polgárosodott
nagybirtok megőrizze pozícióit, Kossuth pedig ezzel szemben a köznemességben látta
a reformok igazi bázisát. Ennél is fontosabb volt azonban az a különbség, hogy míg
Széchenyi messze elkerülte a közjogi kérdéseket, általában mindazt, ami Magyarország
es Ausztria viszonyát érintette, addig Kossuth, aki a polgári nemzetállam minden
kellékét ki akarta vívni, éppen hogy felhasználta a nemzeti ellenzékiséget. Széchenyi
úgy látta, hogy mivel a Habsburg Birodalom nemzetközi pozíciója igen erős,
konfliktus eseten a magyar mozgalom feltétlenül alul fog maradni. Ez az
aggodalom egyébként mar korábban szembefordította fiatalkori barátjával, Wesselényivel
is. A felülről, óvatos lépésekben végrehajtott reformokat tartotta sikeresnek,
a Kossuth-fele érdekegyesítésben a forradalom mindent felrúgni kívánó es
mindent kockára tevő veszélyét látta.
Igazak (I) vagy hamisak (H) az alábbi állítások?
1.
A
kelet népe című könyv Kossuth ellen szólt.
2.
A
történészek nem mélyedtek bele igazán, hogy mi okozta a két reformkori
politikus ellentétét.
3.
A
két államférfi vitájában Kossuth az eszet képviseli egyes vélemények szerint.
4.
Széchenyi
és Kossuth ugyanarra a társadalmi alapra támaszkodott volna a követelésinek
megvalósításáért vívott folyamatban.
5.
Széchenyi
félt egy esetleges forradalomtól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése