-
minden
háború, lázadás, szabadságharc után logikus kérdés, hogy a győztes félnek
valamilyen büntetést kell adnia a veszteseknek
o
1848/49-ben
a Habsburg Birodalom egyik tagállama lépett fel erőszakosan, kimondták a
dinasztia trónfosztását
-
a
megtorlás azonban sokrétű lehet
o
perek,
kivégzések, kollektív büntetések, jogok megvonása
o
a
kis megtorlás érvei
§ a magyarok a
Habsburg Birodalom részét képezték, hosszú távon Ferenc Józsefet el kellett
fogadniuk uralkodónak
§ a külföld is
elítélheti a vérengzést
o
a
nagy megtorlás érvei
§ az abszolutizmus
bevezetését gyorsan meg lehet tenni
§ ki kell fejezni,
hogy újabb forradalom nem lehetséges
-
a
megtorlás vezetője: Julius Haynau tábornok
o
15
éves korától harcolt az osztrák hadseregben
o
részt
vett a napóleoni háborúkban is
o
féktelen
gyűlöletet érzett a forradalmárok iránt
o
korán
elhíresült kegyetlenségéről, erőszakosságát meg sem kísérelte irányítani
o
az
olasz szabadságharcosok elleni kegyetlenkedéseiről nevezték el „bresciai
hiénának”
§ Bresciában a
kórházakban fekvő sebesült osztrák katonákat a forradalmároknak feladó, illetve
lemészároló férfiakat kivégeztette, a nők egy részét pedig nyilvánosan
megvesszőztette
o
szabadságharc
bukása után Haynau Magyarország teljhatalmú parancsnoka lett
-
Mi volt a szerepe Ferenc Józsefnek?
o később
a megtorlásokban való felelősségét próbálták minél inkább kisebbíteni, és a
vérengzéseket egyedül Haynau számlájára írni
o az
azonban több mint valószínű, hogy az uralkodó tisztában volt későbbi
főparancsnoka kegyetlenségével
o nem
véletlenül jelölte éppen őt erre a feladatra
-
a
megtorlás menete
o
1850-ig
130 halálos ítéletet hajtottak végre
o
1200-an
kerültek börtönbe
o
50
000 főt kényszersoroztak császári ezredekbe
o
az
aradi vértanúk kivégzése
§ 1849. október
6-án történik, ez jelenleg gyásznap Magyarországon
§ a szabadságharc
13 tábornokát végezték ki
§ közülük többen
nem magyar származásúak: szerb, horvát, német is található soraikban
§ Haynau először
akasztásról döntött, végül négy személynél golyó általi halálra változtatta az
ítéletet
§ Mi a különbség a
két kivégzési mód között?
·
akasztani
egyszerű bűnözőket szoktak, ez megalázó kivégzési mód
·
a
katonákat golyóval végzik ki
o
Batthyány
Lajos kivégzése
§ Batthyány
kivégzése jogilag teljesen problémás volt – Miért?
·
őt
V. Ferdinánd nevezte ki miniszterelnökké
·
a
szabadságharc kitörésekor lemondott
§ a kivégzésre
Pesten került sor, állítólag azért, hogy neve feledésbe merüljön, ne emlegessék
az aradi kivégzettekkel együtt
-
Haynau
leváltása
o
1850-re
már elég volt Bécs szerint az erőszakból
o
érdekesség
§ Haynau a
szabadságharc után kastélyt vásárolt magának a szatmári Nagygécen és élt is itt,
tehát Magyarországon
§ ez a falu ma a
magyar-román határnál található
§ a 70-es években
egy árvízben elpusztult
-
Haynau a magyar történelem egyik leggyűlöltebb figurája
lett
o tény,
hogy Európában is nagy gyűlölettel tekintettek rá
§ Haynaut
Londonban megverik egy általa meglátogatott sörgyár munkásai
§ a
Budapesti Szemle 1903-as cikke: „Legelőszőr egy zsupp szalmát és egy kötés
szénát ejtettek reá a padlásról s a munkástömeg erre nagy lármával megrohanta,
megdobálták árpával, mindenféle szeméttel, lim-lommal és kezdték páholni
söprűkkel, stb. Mindenfelől ordította a tömeg, hogy *Le a mészárossal*. Haynau
és társai erre keresztültörtek a haragos embertömegen s kiszaladtak a gyárból,
de vesztökre, mert odakünn már mintegy 500 főnyi nép várt reá, többnyire
munkások, kőszénhordók, utczai gyerkőczök és még asszonyok is, kik szitkozódva,
káromkodva ütötték-verték, letépték kabátját a hátáról és hosszú sárga
bajuszánál fogva hurczolták meg végig az úton. A tábornok eszeveszetten futott,
míg végre eljutott egy korcsmához, a melynek nyitott ajtaján át bemenekült a
házba, a korcsmárosné nagy ámulatára és itt elrejtőzött egy ágy alatt.
Legnagyobb szerencséjére a ház ódon szerkezetű volt sok ajtóval s ezért, midőn
a tömeg utána nyomúlt s egymásután föltörte az ajtókat, nem akadtak reá. Meg is
ölték volna talán, ha a megrémült korcsmárosné nem küldött volna gyorsfutárt a
rendőrökért, a kik aztán kiszabadították s a fölizgatott tömeg átkozódásai közt
elvitték.”
o legendák Haynau halála kapcsán
§ egy fejsérülése
utóhatásaként Haynau rendszeresen elvesztette eszméletét, 1853-ban halt meg
§ 1853 márciusában Haynau holtan esett össze egy bécsi vendéglőben –
ez tény – de a fáma szerint ekkor valójában nem halt meg, csupán szokásos kínzó
rohamainak egyike érte el, melyek során gyakran elvesztette eszméletét
§ a történet szerint a táborszernagyot ilyen állapotban, élve
kezdték el boncolni, és végül egy, a lüktető agyba vágott szike végzett vele
§ mások szerint Haynaut katonai pompával eltemették, majd – lánya
kérésére – exhumálták holttestét; a história szerint ekkor véres körömmel,
hason fekve találtak rá
§ fontos hangsúlyozni, hogy ezek a történetek nélkülöznek minden
valós alapot
