Az őszirózsás forradalom
-
az ország helyzete a háború végén
o 1918
őszén a Monarchia végnapjait élte, szeptember közepe óta az antantseregek már akadálytalanul
nyomulhattak előre a Balkánon
o az
ország lakóinak helyzete
§
a háborúban kimerült, az antant blokádjába zárt
országban 1918 őszétől egyre súlyosabb szén-, nyersanyag- és élelmiszerhiány
lépett fel
§
a közlekedés és szállítás teljes zűrzavara volt
jellemző
§
a békegazdaságra való átállás nehézségei miatt
az üzemek jelentős részében szünetelt a termelés
§
a munkáselbocsátások és a leszerelt katonák
tömegei miatt a munkanélküliség az elviselhetőség határáig fokozódott
-
Károlyi Mihály hatalomra jutása
o a
háború alatt a jobboldali Tisza István vezette a kormányt
o ellenzékben
a Károlyi Párt volt
§
ő polgári demokratikus reformokat, földosztást, az
általános választójog bevezetését és nemzetiségi egyenjogúságot akart
§
ellenezte az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország
szövetségét: ehelyett az antantbarát külpolitika híve volt
§
Károlyi a polgári radikálisokkal és a
szociáldemokratákkal megalakította az ún. Magyar Nemzeti Tanácsot
o az
őszirózsás forradalom
§
1918 október 31-én a hazatérő katonák letépve
sapkájukról a Monarchia jelképét, és helyébe őszirózsát tűztek – innen a
forradalom elnevezése
§
a forradalom jórészt békés volt, a kormány nem
tanúsított ellenállást
§
Tisza Istvánt viszont katonák felkeresik lakásán
és meggyilkolják
§
Károlyit támogatják
o a
Magyar Nemzeti Tanács alakít kormányt
§
Károlyi lett a miniszterelnök
§
szociáldemokrata és polgári radikális
politikusok kaptak benne helyet
-
a Károlyi-kormány előtt álló feladatok
o az
államforma kérdése
§
a király lemondása
·
1918 november közepén IV. Károly király
lemondott uralkodói jogainak gyakorlásáról
§
a Nemzeti Tanács számára nem volt kérdés, hogy
nem monarchiaként, hanem köztársaságként képzeli el az állam jövőjét
·
kikiáltották a a népköztársaságot
·
köztársasági elnökké Károlyi Mihályt
választották
§
Magyarország ezzel független állammá vált
·
ekkor azonban még nem lehetett tudni, hogy a
békekonferencia milyen területeket akar elcsatolni a történelmi Magyarország
területéről
o a
nemzetiségi politika
§
nagyon fontos kérdés volt, hogy az új magyar
köztársaság milyen elveket képvisel a Magyarország területén élő
nemzetiségekkel szemben
·
Erdélyben többségében románok, a Felvidék nagy
részén szlovákok, a Délvidéken szerbek éltek
§
a nemzetiségek célja
·
ekkor már biztos a Monarchia felbomlása és az,
hogy megalakul Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia területe is nőhet
·
a nemzetiségek saját, minél nagyobb területű
államot akartak
·
Mit tudnak azért tenni a nemzetiségek, hogy
növeljék leendő államuk területét?
o
ezért lobbiznak a békekonferencián
o
katonasággal próbálják kikényszeríteni ezt
§
mind a románok, mind a csehszlovákok felszerelik
hadseregüket, amelyek a magyar határnál várakoznak arra, hogy ha kell
fegyverrel próbáljanak nagyobb területet szerezni
§
Mit tesznek, mit tehetnek Károlyiék?
·
ajánlanak egy másik lehetőséget: egyesüljenek az
itt élő népek egy nagy közép-európai szövetségi államban
o
a környező népek ezt természetesen nem veszik
komolyan
·
Mit tesznek Károlyiék a külső fenyegetettséggel
szemben?
o
ez a Károlyi-kormány nagy hibája azóta is
§
sokan emiatt hazaárulónak tartják és nagy bűn
elkövetőjének, vannak akik naiv hibaként értékelik
o
Károlyi hitt a békében, le akarta zárni a
háborút és hitt a wilsoni pontokban, hogy az alapján fogják rendezni a
békeszerződéseket
§
a románok és a csehszlovákok hadseregével
szemben pedig nem állt magyar had
·
a szomszédos országok ahogy csak lehetett tolták
előre hadseregeiket, míg Károlyiék a wilsoni elvek szerinti békemegállapodásban
hittek
·
a román hadsereg 1919 januárjának végéig érdemi
ellenállás nélkül megszállta az egész történelmi Erdélyt
o
egy puskalövés sem hangzott el
·
ezzel egy időben az antant követelte a Felvidék
kiürítését is, amelyet a csehszlovák csapatok így szinte akadálytalanul
foglalhattak el az év végéig
o
a magyar hadsereg
§
a háború után szétoszlott, teljesen
rendezetlenül tértek vissza a békére, a családjukhoz való hazamenetelre vágyó
katonák
§
Károlyi nem tett lépéseket a magyar hadsereg
újra történő felállítására
§
hadügyminisztere, Linder Béla egyenesen
kijelentette: „Soha többé nem akarok katonát látni!”
o a
földosztás
§
Károlyi Mihály gróf saját birtokán kezdte meg a
földosztást
§
azonban ez nem elégítette ki a paraszti
tömegeket, mert a földosztás nem indult be országszerte
o szociális
reformok
§
munkanélküli-segély
§
adóhátralék elengedése
§
a 14 éven aluli gyermekek foglalkoztatásának
betiltása
§
emelték a béreket
§
a leszerelt katonáknak jelképes végkielégítést
adtak
o az
általános választójog bevezetése
§
sokáig húzták a bevezetését és ezen nagy
tömegeket veszített a Károlyi-párt
§
21 éven felüli férfiak, és a "bármilyen
hazai nyelven írni- olvasni tudó" 24 éven felüli nők
§
a magyar táűrsadalom több, mint 50%-a választó
lett volna
§
a korszak egyik legdemokratikusabb választójoga
lett ez, de a Károlyi-kormány bukása miatt soha nem tartottak ez alapján
választásokat Magyarországon
o fellépés
a szélsőségek ellen
§
a kommunista mozgalom születése
§
a szélsőjobboldali fenyegetés
§
mintegy 50 kommunista vezetőt vettek őrizetbe, a
párthelyiségeket bezárták
-
a Vix-jegyzék
o március
20-án az antant budapesti katonai missziójának vezetője, Vix alezredes átadta
jegyzékét, amely a nagyhatalmak új magyar–román demarkációs vonalát tartalmazta
o ez
újabb, jelentős magyar területek átengedését követelte Romániának
§
a demarkációs vonal Szatmárnémeti–Nagyvárad–Arad
között húzódott, az ettől keletre lévő területeket a román csapatok szállják
meg és bevezetik a román közigazgatást
§
a vonaltól nyugatra egy 40-50 kilométer széles,
semleges zónát jelöltek ki (ebbe került volna Debrecen, Szeged, Gyula), melyet
a szövetséges csapatok ellenőriztek volna
o mivel
a kormány ezeket a feltételeket sem elfogadni, sem (a helyén maradva)
elutasítani nem tudta, lemondott
A Tanácsköztársaság
A kommunisták hatalomra jutása
-
Magyarország helyzete a Vix-jegyzék után
o a
Vix-jegyzék az ország újabb nagy részét csatolta volna Romániához
§
olyan nagy városok, mint Szeged vagy Debrecen is
elkerültek volna az országból
o a
szociáldemokraták válasza a helyzetre
§
a Károlyi-kormány erős, nagy támogatottsággal
rendelkező tényezője volt a Szociáldemokrata Párt
§
úgy érezték, hogy külső segítségre van szüksége
az országnak és mivel ezt nyugatról nem kapta meg keletre, a Szovjetunió felé
kell fordulniuk
·
ehhez viszont Károlyi mint arisztokrata nem
megfelelő vezető
·
a szociáldemokratákhoz hasonló, csak
szélsőségesebb elveket valló kommunisták ápoltak szoros kapcsolatot a szovjet
bolsevikokkal
·
sok kommunista vezető oroszországi hadifogsága
alatt találkozott a kommunista eszmékkel
·
a magyar kommunisták vezetője, Kun Béla
személyesen ismerte Lenint
§
a szociáldemokraták egy hatalomátvételt vittek
végbe
·
Károlyi tudta nélkül megállapodtak a börtönben
ülő kommunista vezetőkkel a hatalom átvételében
·
Kun Béla cserébe a szociáldemokrata és a
kommunista párt egyesülését kérte és Károlyi eltávolítását
·
a szociáldemokraták Károlyi nevében kiadtak egy
nyilatkozatot: Károlyi átadja a hatalmat a kommunistáknak
§
1919 március 21-én kikiáltották a
Tanácsköztársaságot
·
az egyesülő szociáldemokraták és kommunisták
jutottak hatalomra
o
valójában a kommunisták irányítottak
·
a kormányt Forradalmi Kormányzótanácsnak
nevezték
o
a kormány tagjait szovjet mintára népbiztosoknak
nevezték
·
elnöke Garbai Sándor lett, de tényleges vezetője
Kun Béla volt, aki a legfontosabbnak tartott tisztséget, a külügyi
népbiztosságot kapta
A kommunista magyar állam kiépülése
-
államosítás
o a
földekből nagy termelőszövetkezeteket (tsz-ek) alakítottak
§
egyelőre csak a 100 holdnál nagyobbakat, de a
földosztás elmaradása közömbössé vagy éppen ellenségessé tette a parasztságot
o államosították
a vállalatokat, gyárakat, bankokat kárpótlás nélkül
-
a közigazgatást átszervezték
o szovjet
mintára tanácsokat hoztak létre
o a
vezető réteget mindenhol lecserélték: a hirtelen hatalomra jutó kommunisták nem
értettek mindig a feladatukhoz
-
a lakosság helyzete
o a
többség ellenkezett, ellenállt
o a
kommunisták őket a rendszer ellenségeinek tekintették
o ellenük
bevezették a vörösterrort
§
törvénytelen eljárással, gyorsított úton ítéltek
el embereket
§
sokakat meggyilkoltak
§
kb 500 halálos áldozata volt a diktatúrának pár
hónap alatt
·
különösen hírhedtté vált a Cserny József vezette
200-400 fős alakulat, az ún. Lenin-fiúk
-
szociális intézkedéseik
o mint
baloldali irányzat természetesen teljesen át akarták formálni a társadalompolitikát
is
o társadalompolitikájuk
nem lehetett sikeres
§
szociális intézkedései, ígéretei azonban egy
modern jóléti társadalom lehetőségeit is meghaladták volna, nemhogy egy
háborúban kimerült, blokáddal sújtott országét
§
legtöbb intézkedésükre nem volt pénz, a valóságban
nem működtek
o az
intézkedések:
§
emelték a munkások bérét
§
ingyenessé tették az orvosi ellátást
§
általános nyugdíjjogosultságot terveztek
bevezetni 60 éves korhatárral
§
a nyomortelepeken élők és a menekültek
problémáját lakásrekvirálásokkal próbálták megoldani
·
a fővárosban kb. százezer munkáscsaládot
társbérlőként telepítettek be polgári lakásokba
§
a szociális és egészségügyi problémákat okozó
alkoholfogyasztás ellen szesztilalmat rendeltek el
§
a Balatonhoz vittek üdülni szegény gyerekeket
A Tanácsköztársaság külpolitikája és bukása
-
a külpolitika célja:
o Magyarország
területéből minél nagyobb részt őrizzenek meg
o ekkorra
kiderült, hogy nem elsősorban a diplomáciai út a nyerő; ütőképes hadsereg is
kell
-
az első lépések
o szövetséget
kötöttek a Szovjetunióval
o azonnal
megkezdték a Vörös Hadsereg szervezését
§
a régi tisztikar egy része – sokszor
meggyőződése ellenére – felsorakozott a Tanácsköztársaság honvédő harca mellé
-
a Vix-jegyzék
o a
Forradalmi Kormányzótanács – békés szándékát hangsúlyozva – visszautasította a Vix-jegyzéket
o az
antant újabb javaslata kedvezőbb volt
§
a Vix-jegyzékben foglaltakhoz képest 25
kilométerrel keletebbre javasolta a demarkációs vonalat
o a
Kormányzótanács csak feltételekkel lett volna hajlandó ezt elfogadni
o az
antant döntött: a magyar kommunista államot fegyverrel le kell győzni
§
egyrészt a jegyzékek elutasítása miatt
§
másrészt a kommunizmus terjedésének
megakadályozása miatt
§
a támadások
·
a román hadsereg április 16-án a demarkációs
vonal teljes hosszában megindította támadását
o
április 30-ára egyetlen hídfő kivételével
mindenütt elérték a Tisza vonalát
·
az egy héttel később meginduló csehszlovák csapatok
május 1-jére elérték a Miskolc–Diósgyőr–Ózd-vonalat
o a
Tanácsköztársaság fegyveres válasza
§
gyors ütemben folyt a munkások toborzása a Vörös
Hadseregbe, melynek létszáma április végére elérte a 70 ezer főt
§
a Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült a
csehszlovák fronton
·
hamar elfoglalták Kassát, Eperjest, majd
Bártfánál elérték a történelmi Magyarország határát
o az
antant válasz
§
Clemenceau, a békekonferencia francia elnöke
követelte a magyar északi hadjárat leállítását követelte
·
az elutasítás antanttámadással fenyegetett
·
teljesítése esetén a békekonferenciára szóló
meghívást és elismerést ígért
o bár
a proletárdiktatúra vezetőit megosztotta a Clemenceau-jegyzék, hosszas viták
után mégis az elfogadása mellett döntöttek
§
sokan nagy hibának tartották a Vörös Hadsereg
visszahívását egy győzelmes hadjáratról
§
de a hadsereg nem hivatásos hadsereg volt, főleg
budapesti munkások alkották és pár hét után – ezt erősítik meg a levéltári
források a hadsereg vezetőitől Budapestre küldött jelentések – bomladozóban
volt
§
e mellett a szovjetektől semmilyen támogatást
nem kapott és remélhetett Magyarország
§
az antant támadást pedig a román és a szerb
haderő már várta is
§
a Kormányzótanács július első napjaiban így
kiürítette a Felvidéket
o a
Tanácsköztársaság ekkorra külső és belső helyzetet tekintve is reménytelen
helyzetbe került
§
a Tanácsköztársaság belső támogatottsága is
leszűkült
·
a társadalom jelentős része passzívan kivárt, és
mind többen fordultak ellene is
§
a régi jobboldali katonatisztek puccsot
szerveztek
·
Bécsben magyar emigránsok Bethlen István
vezetésével megalakították az Antibolsevista Comitét (ABC)
·
Szegeden pedig egy jobboldali szervezkedés
megkezdte a „magyar nemzeti hadsereg” felállítását
o
hadügyminisztere Horthy Miklós lett
§
a románok közben az antant ígérete ellenére nem
vonultak a Tiszántúlról
·
sőt, a román csapatok július 30-án Szolnoknál
átkeltek a Tiszán, nyitva állt előttük az út a főváros felé
·
augusztus 4-én a román csapatok bevonultak
Budapestre
o a
Kormányzótanács és a pártvezetés felismerte a helyzet reménytelenségét, s a
további véráldozatokat feleslegesnek ítélve lemondott (augusztus 1.)
§
a kommunisták 133 napig voltak hatalmon, de így
is nagy hatást tettek Magyarország történelmére
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése