A rendeleti kormányzás
-
a birodalom helyzete
o a
Habsburg Birodalmat tehát modernizálni kellett
§
gazdaságilag, pénzügyileg nehéz fenntartani a
birodalmat
§
Mire mennek el nagy összegek?
·
a háborúkra
·
láttuk, hogy a 18. században a francia állam
hova jutott az eladósodás miatt
-
Milyen lehetőségei vannak az uralkodónak?
o az
adórendszer megváltoztatása
o a
magyar nemesség megadóztatása
§
a magyar rendek ellenállnak
-
Mária Terézia tehát a birodalom modernizációja kérdésében
a magyar rendek ellenállásába ütközött
o ezért
1765 után nem hívta össze az országgyűlést, hanem királyi rendeletekkel
kormányzott
o ezt
még nem kell abszolutizmusnak neveznünk, de egy lépés a fellé
A vámrendelet
-
a cél: az ipart erősíteni
-
Mely területei lehettek iparilag fejlettek a
birodalomnak?
o az
osztrák, cseh, morva területek
-
a cél: ezek további fejlesztése
o ez
úgy oldható meg, ha ezeket a területeket olcsó mezőgazdasági termékekkel látják
el és az iparcikkeiknek piacot biztosítanak
o ezt
a birodalmon belül érték el: Magyarország biztosítja a mezőgazdasági
termékeket, az osztrák és cseh területek pedig az iparcikkeket, tehát egy belső
munkamegosztás jött létre
-
Milyen módon
lehet ezt központilag elérni?
o védővámhatárt
vonnak a birodalom köré, 1754 (vámrendelet)
o Magyarország
és az örökös tartományok és Csehország között is van belső vámhatár
o Magyarországnak mi lehet a szerepe a
rendszerben?
§
mezőgazdasági termékekkel ellátni a birodalmat
o Milyen helyzetben van így Magyarország?
§
a mezőgazdasági termékeknek nagy piaca van
§
az ipar alig fejlődik
§
a kialakuló gazdasági rendszer fejlettségét az
ipar határozza meg, így Magyarország összességében lemarad, a kedvezőnek tűnő
helyzet komoly strukturális lemaradást mélyít el
A jobbágyrendelet
-
Mária Terézia 1767-ben adja ki az úrbéri rendeletet
-
Mi az az úrbér és
az urbárium?
o
az úrbér a földesúrnak járó jobbágyi
szolgáltatások összessége
§
az úrbér mindenütt, ahol a jobbágyság rendszere
kialakult, munka-, termény- és pénzjáradékból állt
o
az úrbér összetételét, nagyságát, szolgáltatási
módját az urbárium szabályozta, az tehát egy dokumentum
o
ennek a dokumentumnak a kiadását szoktuk
úrbérrendezésnek nevezni
-
a jobbágyok terhei
o
Ki felé
voltak terhei a jobbágynak?
o
az állam
§
hadiadó
§
házadó
§
a katonaságnak természetben járó szolgáltatások
·
a katonák beszállásolása
·
a katonaság felszerelésének szállítása
§
katonáskodási kötelezettség
o
az egyház
§
a tized
o
a földesúr
§
kilenced
·
tizedrészt jelent
§
ajándékok
§
robot
·
heti 3-4 nap
§
Milyen
folyamat nehezíti a jobbágyok helyzetét?
·
a földesúr növeli a majorságot, a robotot és
pénzben szedi be a járadékot
o
gyakran törvénytelenül – a legelőből, feltört
földekből szakít ki a földesúr
o
a robotot nyáron követeli egyben és nem hetente
-
az urbárium jelentősége
o
törvényes helyzetet teremt földesúr és jobbágy
viszonyában
o
sokszor nagyok a terhek, de a visszaélésekre már
kevésbé van lehetőség
o
Mit szabályoz?
§
teleknagyság
§
kilenced és egyéb járulékok mértéke
§
robot mértéke
o
hatása
§
van ahol könnyebbséget jelent, de nem ez a fő
jelentősége, hanem az átláthatóság, kiszámíthatóság
-
Mi lehetett Mária Terézia célja az urbárium
bevezetésével?
o
a jobbágyokat akarta megvédeni a földesuraktól
o
elsősorban az állam számára való adózóképességük
volt az ok
o
összességében egy haladó jellegű szabályozásról
beszélhetünk, habár Nyugat-Európa jelentős részén a feudalizmus megszűnésével
már jobbágyságról sem beszélhetünk
Az oktatási rendelet
-
6-12 éves korig kötelezővé teszi az oktatást
-
megtörve a katolikus egyház iskolák feletti hegemóniáját,
kijelentette, hogy az oktatás az állam feladata
Az egészségügyi rendelet
-
diplomás orvosok
-
szakképzett bábaasszonyok
-
szegényházak
II. József uralkodása
A hatalomhoz vezető út
-
II. József anyja, Mária Terézia negyvenéves uralkodása
után, 1780-ban került hatalomra
o 1741-ben
már találkoztunk vele: anyja karján, mikor ő segítséget kért a magyar rendektől
o mint
a birodalom örököse kis korától a kormányzásra készítették fel
o határozott
elképzelései voltak
§
a birodalom modernizációja
·
példának Hollandiát tekintette
§
a birodalom egységesítése
§
a lemaradt országrészek felzárkóztatása
o anyja
mellett nem bontakoztathatta ki terveit
§
Milyen hatással lehetett ez rá?
·
határozottan, gyorsan, de kicsit rugalmatlanul
és türelmetlenül látott hozzá régóta érlelődő elképzeléseinek megvalósításához
·
döntéseit egyedül hozta, nehéz volt befolyásolni
-
abszolutizmus
o József,
hogy elképzeléseit gyorsan be tudja vezetni az egész birodalomra kiterjesztette
az abszolutista kormányzást
§
az örökös tartományokban eddig is abszolutizmus
volt, de ő Magyarországon is ezt a hatalomgyakorlási módszert vezette be
§
az országgyűlés
o
nem hívta össze az országgyűlést és rendeletek
kiadásával kormányzott
o
Mária Terézia mérsékeltebb uralkodó volt, de
1765 után már ő sem hívott össze országgyűlést
§
a vármegyék
·
a magyar nemesség a vármegyéken szólhatott még
bele az ország kormányzásába
·
II. József megszűntette a Szent István által
kialakított, ekkor már nyolcszáz éve működő közigazgatási rendszert
·
Magyarországot 10 kerületre osztotta
§
a Szent Korona
·
nem koronáztatta meg magát sem magyar, sem cseh
királynak
·
a koronázáskor országgyűlést kellett volna
összehívni és megerősíteni a rendek jogait
·
így teljesen kikerülhette a rendeket
·
a koronát a bécsi kincstárba vitette
·
ezért kalapos királynak is hívták
-
a birodalom egysége
o úgy
gondolta, hogy úgy lehet modernizálni a birodalmat, ha az egységes
o Mennyire
volt egységes a Habsburg Birodalom?
§
semennyire
§
nagyon sok nép élt itt: osztrákok, csehek,
magyarok, horvátok, szlovákok
o nyelvrendelete
§
a hivatalos nyelv a német lett
·
kivéve az itáliai és németalföldi területeket,
ahol a hagyományok miatt ezt lehetetlennek érezte
§
Magyarországon mi volt a hivatalos nyelv eddig?
·
a latin
·
Hol kellett korábban kötelezően a latint, majd a
németet használni?
o
a közigazgatásban, a bíróságokon, az oktatásban
·
Hol nem kellett korábban kötelezően a latint,
majd a németet használni?
o
a magánéletben
-
felvilágosodás
o József,
anyjához hasonlóan a felvilágosodás szellemében uralkodott
o türelmi
rendelet
§
az államot teljesen elválasztja az egyháztól:
mindegy hogy az állampolgárok milyen felekezethez tartoznak
·
eddig a Habsburgok üldözték a nem-katolikus
keresztényeket: a protestánsokat, görögkeletieket
·
még a protestánsok és katolikusok egymással
kötött házasságát is tiltották
§
József megengedte a protestánsok és a
görögkeletiek vallásgyakorlását és hivatalviselését
·
100 család közülük már építhetett templomot,
lelkészlakot, iskolát
§
betiltotta az oktató vagy betegápoló funkcióval
nem rendelkező szerzetesrendeket és vagyonukat kisajátította
o az
örökös jobbágyság megszűntetése
·
ekkor igazából a jobbágy név szűnt meg, a
jobbágyok ugyanúgy tartoztak szolgáltatással földesuruknak
§
a jobbágy jogait kiszélesítette
·
szabad költözés
·
független bírósághoz való fordulás
§
tisztviselőit kötelezte a jobbágyok panaszának
komoly kivizsgálására
Támogatói - ellenzői
-
rendszere rendkívül ellentmondásos
-
előre mutató reformokat hozott, de sokszor került
szembe a kiváltságait védő rendekkel és a rendek sok esetben jogos alappal
léptek fel ellene
-
sokszor a hagyományokat figyelmen kívül hagyó reformok
jellemezték
-
Kik
támogathatták?
o a
felvilágosodás követői
o a
protestánsok
o polgárság
– Magyarországon gyenge
o parasztság
– de a török háború és a nagy adók aztán ellene fordítják
-
ellenzői
o a
rendek
o az
egyház
o parasztság
Rendszerének bukása
-
oka
o József
nagyon gyorsan akart felülről bevezetni és a társadalomra kényszeríteni modern
reformokat
o sok
rendelkezése azonban szemben állt a társadalom vagy egyes társadalmi csoportok
érdekével
§
ilyen volt a nemesség megadóztatása
§
de az egész magyar társadalom ellenezte a Szent
Korona Bécsbe vitelét vagy a nyelvrendeletet
o a
magyar társadalom passzív ellenállását váltotta ki ez az erőszakos és gyors
modernizáció
o a
döntő ok az volt, hogy külpolitikai nehézségekkel kellett II. Józsefnek
szembenéznie és ebben a helyzetben végzetes lehetett, ha a magyar rendek nem
támogatják a birodalmat
§
1788-ban nagy adóemelésekkel járó törökök elleni
háborút indított, ami sikertelen volt
§
1789-ben kitört a francia forradalom
-
1790 – halálos ágyán visszavonja rendelkezéseit
o a
türelmi- és a jobbágyrendelet kivételével
o ezt
nevezzük a „nevezetes tollvonás”-nak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése