7. osztály_órai jegyzet_A trianoni béke és a Horthy-korszak állama

Horthy hatalomra jutása

-          a zűrzavar hetei

o   a Tanácsköztársaság bukásával Magyarország központi hatalom nélkül maradt

o   ez az állapot több hónapig tartott, ami teljes káoszt és zűrzavart eredményezett

-          a tényezők

o   a román hadsereg megszállva tartotta a Tiszántúlt

§  a románok nagyon sok élelmiszert begyűjtöttek, amit tudtak  elhurcoltak – ezt rekvirálásnak nevezzük

§  közlekedési eszközöket, például mozdonyokat szállítottak ki az országból

§  egész gyárakat telepítettek át Romániába

§  Milyen alapon tehették ezt?

·         Románia győztes, Magyarország vesztes állam volt az első világháború után és a románok ezt hadizsákmányként vitték el, annak ellenére, hogy Magyarországgal még nem zárultak le a győztesek béketárgyalásai, tehát pontosan nem lehetett tudni, mekkora jóvátételt kell fizetni

§  az antant többször is felszólította őket, hogy vonuljanak ki Magyarország területéről, de ezt nehezen tették meg

o   szélsőjobboldali szabadcsapatok

§  a kommunista hatalom vörösterrorrja után következett a fehérterror

§  a szélsőjobboldali félkatonai szervezetek a Tanácsköztársaság vezetőit, abban tisztségeket viselőket kutatták fel és végezték ki bírói ítélet nélkül

§  sok esetben a vörösterrorra adott válasz, bosszú volt a fehérterror, de nem különbözött semmiben tőle

§  áldozatai kb. 1000-1500-an lehettek

§  a terror áldozatai közt sok volt a zsidó

·         a szélsőjobb különben is antiszemita volt, de mivel a kommunista párt vezetői között, vagyis a Tanácsköztársaság vezetői között is sok volt a zsidó ez is oka volt a zsidóellenességnek

o   Horthy Miklós „nemzeti hadserege”

§  a jobboldal Szegeden szerveződődött

§  ennek az irányzatnak a katonai erejét Horthy Miklós a Monarchia egyik korábbi tábornoka szervezte meg

§  a Tanácsköztársaság bukása után megszállta Dél-Magyarországot

-          a helyzet megoldása

o   az antant végül az egyetlen komolyan szóba jöhető tényezőt: Horthy-t támogatta

§  Horthy – aki az egyetlen számba vehető fegyveres erővel rendelkezett – helyesen ismerte fel, hogy itt az alkalom a hatalom megragadására

§  Horthy tisztjei katonai diktatúrát akartak bevezetni, de Horthy, aki tudta, hogy csak az antant támogatásával őrizheti meg hatalmát, elfogadta az általános választásokról, a békealáírásról, a többpártrendszerről szóló feltételeket

o   Horthy miután a románok kivonultak a Tiszántúlról november 16-án admirálisi egyenruhában, fehér lovon bevonulhatott Budapestre

o   természetesen egyből választásokat tartottak

§  a parasztságot képviselő kisgazdapárt nyert

·         az új nemzetgyűlés 149 képviselője közül 77 volt kisgazda („csizmás nemzetgyűlés”), míg 76 egy másik jobboldali pártot támogatott

§  a szociáldemokraták tiltakozásul a körülmények miatt nem vettek részt a választásokon

A trianoni béke

-          az első világháború 1918 őszi lezárása után minden vesztes állammal elkezdődtek a béketárgyalások, amik olykor 2 évig is elhúzódtak

o   a Károlyi-kormány, a Tanácsköztársaság, majd Horthy is tárgyalt az antanthatalmakkal

Az út a trianoni békéig

-          a magyarok célja

o   a magyarokat a békekonferencián képviselő Apponyi Albert a történelmi Magyarország egyben tartásával érvelt

§  erre gyakorlatilag nem volt esély

§  a helyesebb a magyar etnikumú területek megtartásának követelése lett volna

-          az érvek

o   Apponyi a történelmi Magyarországot egy megbonthatatlan földrajzi, gazdaság egységként írta le

o   a vörös térkép

§  Teleki Pál földrajztudós készítette

§  a Kárpát-medence nemzetiségeit ábrázolta

§  a magyar nemzetiség vörössel volt rajta, ezért nevezték vörös térképnek

§  a térképpel a mellett lehetett érvelni, hogy összefüggő magyar etnikumú területeket ne csatoljanak el az országtól

-          a nemzetiségek célja

o   saját állam létrehozása

o   minél nagyobb területet szerettek volna

-          az érveik

o   a népek önrendelkezéséhez való jog

§  az új határokat a nemzetiségi elvek alapján kell meghúzni

o   hogy Magyarországon elnyomásban éltek: nem engedték maradéktalanul nyelvhasználatukat, iskoláikat

§  ez erős túlzás volt, de az is tény, hogy a magyar politikusok korábban nem voltak érzékenyek a nemzetiségi követelésekre

o   néha a nemzetiségi számarányok meghamisításától sem riadtak vissza

-          a békekonferencia jellemzői

o   a konferenciákat a legyőzött államokkal a Párizs melletti versailles-i palota-együttesben tartották

§  a magyar konferenciát az ún. Nagy-Trianon kastélyban, innen kapta a trianoni béke nevet

o   1920. június 4-én írták alá a békeszerződést

§  ez pár éve ünnepnap, a nemzeti összetartozás napja hazánkban

§  a magyar aláírók két jelentéktelen kormánypolitikus volt, senki nem vállalta volna a befolyásos politikusok közül, hogy így kötődjön a békéhez

o   a veszteseket nem hívták meg, így Magyarország gyakorlatilag nem tudta befolyásolni a döntést

o   a szerb, román, szlovák politikusok sikeresebben tudtak lobbizni érdekeikért

o   a békekonferencián a wilsoni önrendelkezés elvét a francia állam érdekeit szem előtt tartó Clemenceau háttérbe szorította

§  ő az újonnan létrejött Csehszlovákiával, Jugoszláviával és Romániával németellenes szövetséget kötött – ez az ún. kisantant

·         ezért elsősorban ezen államok erősödését tartotta szem előtt

·         így nem vették figyelembe, hogy az elcsatolt területek határ menti részein magyar többség él

-          a trianoni béke rendelkezései

o   területi rendelkezések

§  elcsatolták az ország területének 2/3-át, lakosságának 3/5-ét

·         3 millió magyar került a szomszédos államokba

o   az elcsatolások gazdasági hatásai

§  Magyarország egyrészt elvesztette erőforrásainak és nyersanyagainak egy jelentős részét

·         a bányák és erdők nagy része a határokon túlra került

·         a korábbi belső piac 80%-a „külfölddé” változott

§  másrészt megbontva az egységes országot teljesen deformált és torz helyzetek alakultak ki

·         a vasútvonalak szétszabdalása

·         míg a kohászat 31%-a maradt a trianoni Magyarországon, addig a vasérckészletnek csupán 11%-a

·         a 68 millió q gabona őrlésére képes malomiparnak pedig csak 28 millió q gabona állt rendelkezésére

·         a vasúri gépgyártás négyötöde az ország központi részeire települt, ám a trianoni határokon belülre a hálózatnak csupán 38%-a került

·         a pontos adatokat nem kell megtanulni

o   jóvátétel

§  a Jóvátételi Bizottság által jóváhagyott, húsz év alatt törlesztendő 200 millió aranykoronás jóvátételt kellett fizetnie Magyarországnak a győztesek számára

o   a hadsereg korlátozása

§  Magyarország csak 35 000 fős hadsereget tarthatott fenn

-          a békeszerződések után

o   az összes magyar politikus és a magyar társadalom egésze célként a revíziót, vagyis a békeszerződés megsemmisítését vagy felülvizsgálatát követelte

o   a többség a „Mindent vissza!” állásponton volt, amire esély sem volt, a részleges revízió, amit az etnikai érvvel erősebben lehetett volna védeni nem volt elég a magyar politikának

o   óriásplakátokon, iskolai kötelező verseket, újságokban, bélyegeket találkozhattak az emberek a revíziót követelő szlogenekkel

A Horthy-korszak államszervezete

Az államforma kérdése

-          a Tanácsköztársaság bukása után dönteni kellett az államformáról is

-          a többség a királyságot támogatta

o   sem az őszirózsás forradalom után létrejövő népköztársaság, sem a kommunisták által bevezetett Tanácsköztársaság nem volt sikeres

o   Magyarország ugyanakkor 900 éve királyságként működött

-          a királyság mellett döntöttek, de egy kérdés maradt: ki legyen a király?

o   a lehetséges választások

§  IV. Károly – őt támogatják a legtöbben, de az antant ezt szigorúan megtiltotta: féltek a Monarchia esetleges visszaállításától

§  van, aki szerint más uralkodóház tagját kellene meghívni a trónra, de senki nem talált komolyan támogatott jelöltet

-          az új nemzetgyűlés 1920-ban szavazta meg, hogy az államformára vonatkozó forradalmi néphatározat törvénytelen, ezért a királyság intézményének jogfolytonossága fennmarad, s a parlament az államfői hatalom végleges rendezéséig kormányzót választ

o   a kormányzó Horthy Miklós lett

-          IV. Károly visszatérési kísérletei

o   Károly tervei

§  Károly tervei közt kezdetben egy osztrák–szlovén–magyar államalakulat létrehozása szerepelt, s első céljaként Magyarországot jelölte meg

§  álláspontját arra alapozta, hogy az országban az őt támogató tábor egységes, s ezt az egységes tábort egy „egyenes, királyhű” katona vezeti

o   az 1921-ben Károly kétszer is megpróbálta visszaszerezni a hatalmat

§  elsőre csak Budapestre utazott, remélve, hogy a többség mellé áll

·         a mintegy félórás kínos találkozáson a király a jogfolytonosságot, míg Horthy azt hangoztatta, hogy a szomszédos államok restauráció eseten azonnal támadnának

·         a társadalom többsége közönyösen szemlélte az általa alig-alig ismert király személye körül kialakuló „királykérdést”

·         a csalódott uralkodó nem vállalta a konfrontációt, inkább távozott

§  másodjára hadsereggel tért vissza, de egy kis harc után elfogták

·         az ő magyarországi támogatói hasonló nagyságúak voltak, mint a szabad királyválasztást pártolók

·         katonáinak fedezete mellett a király vonattal indult Budapestre

·         Budaörsön egy „ütközet” is vívtak

·         a királyt megtörte a nem várt ellenállás és tábora gyengeségének észlelése

·         őrizetbe vették, majd Tihanyba szállították

·         ezután hivatalosan is kimondták a Habsburg-ház trónfosztását

§  Miért nem lehetett Károly újra Magyarország királya?

·         a nemzetközi elismerés miatt, hiszen az antant államai ezt szigorúan ellenezték

·         Horthyék nem vállalhattak felesleges kockázatot

·         és bár a magyar politika az antantra hivatkozott, maga döntött, Horthy meg akarta tartani hatalmát

·         Károlyt a portugál Madeira szigetére száműzték, ahol a következő évben, 1922-ben meghalt

A kormányzó hatásköre

-          kezdetben még korlátozott, de a 25 év alatt újabb és újabb jogokat emelnek bele

o   a „legfőbb hadúr” – ő a hadsereg vezetője, dönthet egy állam megtámadásáról is

o   jog az országgyűlés feloszlatására és új választások kiírására

o   a törvényjavaslatok visszaküldésének joga – ha a parlament egy törvényt hoz, azt a kormányzó írja alá és így lesz hivatalos, de ha nem ért vele egyet visszaküldheti, hogy a parlament változtassa meg, de a következő változatot ki kellett hirdetni – összességében 1 évig húzhatta egy törvény hatályba léptetését

o   a kormányzónak nem kellett számolnia azzal sem, hogy visszahívják, illetőleg működésének időtartamát korlátozzák

-          összefoglalva

o   Horthy-t kevesebb jogkör illette meg, mint a korábbi királyokat vagy egy diktátort

-          a ’30-as években kiszélesítették jogkörét

o   törvényszegés esetén a kormányzót nem lehetett felelősségre vonni

o   saját magának utódot ajánlhatott

§  ő saját fiát, Istvánt akarta utódjának

§  így a királyi hatalmakhoz hasonlóan a Horthy családban öröklődött volna a kormányzói tisztség

§  fia, István 1942-ben repülőgép-baleset áldozata lett

o   ez a jogkiterjesztés egy kormányzói diktatúra felé való lépést jelentett

-          Horthy kormányzó a gyakorlatban

o   kevésbé folyt bele a konkrét ügyek intézésébe, inkább szimbolikus szereplőként gyakorolta a főhatalmat

o   az elkövetkezőkben Horthy tudatosan törekedett arra, hogy döntő politikai befolyását taktikusan használja fel és a különböző politikai erők közt egyensúlyi szerepet töltsön be

o   egy idézet tőle közvetlenül hatalomra jutása utánról: „Ebben az országban rendnek kell lenni, és én rendet is fogok tartani. A rendetlenkedőkbe belelövetek, s ha a rendetlenség a jobboldalról történik, számomra a különbség csak annyi, hogy ezekbe fájó szívvel fogok belelövetni, míg egy esetleges baloldalról jövő rendetlenkedésbe passzióból.”

A parlament

-          Magyarországon az egész Horthy-korszakban működött a parlament

-          többpártrendszer volt, kis hibával

o   a kommunista pártot betiltották

o   indoka

§  a Tanácsköztársaság idején a kommunisták voltak hatalmon

§  a vörösterror és egyes intézkedések alapján tiltották be a kommunista pártot

§  valószínűleg sok szavazót gyűjthettek volna össze, hiszen ekkor minden európai országban erős pártot jelentettek: Németországban az 1920-as években közel 10 millióan szavaztak a kommunistákra

§  a kommunista párt tagjait, agitátorait, kiadványait és a tevékenységét úgy általában a rendszer továbbra is üldözte, elnyomta, vezetőiket bebörtönözte, nem egyszer ki is végezte

o   a szociáldemokraták

§  a másik, mérsékeltebb, szélesebb néptömeget megszólító baloldali párt a szociáldemokraták voltak

§  ők is szerepet játszottak a Tanácsköztársaságban, de őket, mint elfogadott, nagy baloldali pártot nem merték betiltani

§  1921-ben a jobboldali miniszterelnök Bethlen István egyezményt kötött a szociáldemokratákkal

·         a szocdem lemondott arról, hogy tüntetéseket szervezzen, korlátozták a propagandatevékenységüket, illetve felhagytak Bethlen külpolitikájának bírálatával

·         cserébe a párt újra hivatalosan működhetett és indulhatott a választásokon

§  a szociáldemokraták így az egész Horthy-korszakban működhettek, ami a körülmények ismeretében sikert jelent, de jelentős támogatottságot nem tudtak szerezni korlátozott működésük miatt