-
a
francia forradalom 1789-ben tört ki és több szakasszal 10 éven át tartó
folyamatos feszültséggel, konfliktusokkal, háborúkkal járt
-
a
forradalom után Napóleon katonai diktatúrája következett
-
összességében
egész Európa eseményeit a franciaországi fejlemények alakították 1789 és
Napóleon bukása, 1815 között
Előzmények
-
hosszú távú okok
o
a francia állam csőd közeli helyzete
§ Mi
okozza ezt a helyzetet?
§ a
katonai konfliktusok hatalmas kiadásokat jelentenek
§ a
bürokrácia kiadásai
§ a
fényűzés
·
Hol élt a francia uralkodó?
o
a kor legfényesebb palotájában
Versailles-ban
§ a
korrupció
§ Mit
próbált tenni az uralkodó a helyzet elkerülésére?
·
XVI. Lajos nagyon jól látta országa
helyzetét és folyamatosan próbálta azt gazdaságilag rendezni
§ az
adóztatási rendszer elégtelensége
·
Franciaország a kor leggazdagabb állama,
nagyobb a vagyon értéke itt még Angliánál is, mégsem tudtak a francia királyok
beszedni ebből elegendő adót
·
a Lajosok tisztában voltak ezzel, és
rendszeresen próbálkoztak adóreformokkal
o
Kiket próbálhattak megadóztatni?
§ a
nemesek – védték régi adómentességi jogukat
§ az
egyház (ők a legnagyobb földbirtokosok) – szintén adómentes és küzd ennek
megmaradásáért
·
ez a két csoport nem csak
egzisztenciális érdekek miatt harcolt az adómentességért, hanem azért is mert szégyenteljesnek,
ledegradálónak érezték az adófizetői státuszt, hiszen évszázadok óta a
szegények fizettek adót, akiknek nincs elég befolyásuk, hogy ezt a kiváltságot
elnyerjék
o
lényegében csak a parasztság fizetett
adót
o
mindenki félt akkor, ha az uralkodó
adóreformot akart és az egész társadalom így elutasította azt
§ az
adómentes csoportok kiváltságukat féltették, az adózók azt, hogy emelik az
adóikat
o
a társadalmi feszültségek
§ Melyik
társadalmi csoportok között jelentkezett ez?
·
a polgárság nagyon meggazdagszik és a
gazdaságban betöltött helyéhez képest a politikai vezetésben alig van szerepe
·
ellentétben a fényűző életmódot folytató
nemesek gazdaságilag gyengülnek, de ők vezetik a politikai életet
o
a felvilágosodás eszméinek megjelenése
§ Melyek
a legfontosabb, az államot is érintő elvek?
·
a társadalmi szerződés elmélete és az
ehhez kapcsolódó népfelség elve
·
a hatalmi ágak megosztásának elmélete
o
a parasztság nehéz helyzete
§ a
király az adóreformok alkalmával leginkább a parasztságot érintő fejadót
növelte, ami elégedetlenséget váltott ki
§ a
népességnövekedés elsősorban a parasztságot érintette és a paraszti birtokok
ennek hatására nagyon felaprózódtak
§ így
a parasztság egyre nehezebb helyzetben élt, egyre gyakoribbak voltak az
éhínségek
-
a forradalom kitörésének közvetlen okai
o
az 1788-89-es tél különösen kemény volt
§ a
parasztságot katasztrofálisan érintette
§ az
éhínség komoly elégedetlenséget szült
o
az észak-amerikai függetlenségi háború
§ a
francia államkasszából ez nagyon sokat kivett
§ az
államcsőd elkerülhetetlenné vált
o
Mit tud tenni ilyen helyzetben az
uralkodó?
§ az
uralkodó 1788-ban összehívta a rendi gyűlést 1614 után
A rendi gyűlés 1789-ben
-
az uralkodó 1788-ban összehívta a rendi
gyűlést
o
Mi az a rendi gyűlés?
§ az
abszolutizmus előtti államforma a rendi monarchia volt, ahol a király és a
rendek együtt gyakorolták a hatalmat, úgy hogy egy rendi gyűlésen
(országgyűlésnek vagy parlamentnek is nevezhetjük) találkoztak
o
Mi történt a rendi gyűléssel az
abszolutizmus időszakában?
§ az
uralkodó egyszerűen nem hívta össze, mert elég bevétele volt ahhoz, hogy
egyedül irányítsa az államot, nem kellett a rendek érdekeit is figyelembe
vennie
o
1789-ben a fentebb részletezett okok
miatt XVI. Lajos összehívta a gyűlést
§ mindezt
1614 után először tette francia uralkodó, tehát 175 év után
§ ezért
utána is kellett nézniük ekkor az iratokban, hogyan is működik maga a gyűlés
-
Nézzük a francia rendi gyűlés
felépítését!
o
az első rend a papság volt
o
a második rend a nemesség
o
a harmadik rendbe elsősorban a polgárság
tartozott, de ide sorolták a városi nincsteleneket és a szabad parasztokat is
o
a rendi gyűlés működése
§ mind
a három rendnek egy-egy szavazata volt
§ a
harmadik rendet így az első két rend együttműködése mindig ki tudta zárni a
döntési folyamatból
-
az 1789-es rendi gyűlés
o
a harmadik rend váratlan lázadása
§ a
harmadik rendbe a felvilágosodás elveit magukénak érző, radikális személyek
kerültek
·
főleg ügyvédek és alacsonyabb társadalmi
csoportokból származó szakemberek
§ mivel
úgy érezték, hogy ők képviselik Franciaország lakosságának 90%-át, de a két
másik rend el tudja érni, hogy leszavazzák őket kijelentették, hogy a rendi
gyűlést nemzetgyűléssé alakítják át
·
a nemzetgyűlés azt jelenti, hogy nem
rendekben gondolkoznak, hanem az ország ügyeiről az egész nemzetnek kell
dönteni
·
Kik alkotják ezt a nemzetgyűlést?
o
hát ők maguk, hiszen ők képviselik a
parasztokat, a városiakat, a lakosság nagy többségét
·
Mit csinál a nemzetgyűlés?
o
kidolgozza az ország alkotmányát
o
az uralkodó megpróbálja megakadályozni
ezt
§ javítási
munkálatok miatt a király bezáratta az üléstermet
o
a
nemzetgyűlés a közeli labdaházba vonult és itt folytatták megkezdett munkájukat
§ a labdaház egy
csarnok volt, ahol a korban egy tollaslabdához hasonló játékot játszottak
§ a
harmadik rend úgy határozott, hogy addig üléseznek, míg Franciaországnak
alkotmányt nem hoznak
§ a
másik két rend is csatlakozott a nemzetgyűléshez, tehát nemesek és a papság is
részese volt
A forradalom kitörése
-
az
utca forradalma
o
a
hangulat az utcára is átterjedt, aminek az egész francia forradalom során nagy
szerepe volt
§ július 14. – a
nép megostromolja a Bastille-t
·
a
Bastille egy börtön volt, ahol korábban sok volt a politikai fogoly, ezért az
abszolutizmus szimbólumává vált
·
a Bastille méretei miatt is szimbóluma
volt az abszolutizmusnak, ugyanis kiemelkedett a korabeli Párizsból
·
az
őrséget lemészárolták, a parancsnokokat és a polgármestert meglincselték
o
az ostromlók csak pár fogvatartottat
találtak
o
a
forradalmárok jelképei
§ a kokárda
·
a
francia trikolor, vagyis a három szín jelenik meg
§ a Marseillaise
·
azért
nevezték így, mert először Marseille város önkéntesei énekelték
·
ez
ma Franciaország himnusza
§ a
felkelők megalapították a nemzeti gárdát
·
ez a király erőszakos fellépése ellen
védte volna a felkelőket
·
a fegyvereket elkobozták, többek közt a
Bastille-ból is
·
ők alkották tehát a forradalom fegyveres
erejét
o
október
5. – asszonyok menete
§ nem volt
megszokott a korban, hogy asszonyok vegyenek részt tüntetéseken
§ ekkor azonban Párizsban
a családjukat ellátni akaró asszonyok indultak el, kenyeret követelve
§ a menethez
férfiak, fegyveresek is csatlakoztak, még ágyúkat is vittek magukkal Versailles-ba
§ amikor a király
kinézett a versailles-i palota nagy ablakán, ahonnan az egész hatalmas kertre
rá lehetett látni megdöbbentő látvány fogadta, egy hatalmas szegényekből álló tömeg
§ a tömeg a
királyt Párizsba kísérte, aki onnantól a párizsi palotájában élt
·
Miért
történhetett ez a váltás?
o
Versailles
az abszolutizmus, a régi rendszer szimbóluma volt, ahol a király a néptől
szinte kiemelkedve, egy másik világban élt
o
Párizsban
ellenben a nép részének volt érezhető
·
Párizsnak
gyakorlatilag felügyeleti joga lesz a királyon, Párizs foglyává vált
§ annak a királynak
a számára, aki egy éve még fényes ünnepségeken és vadászatokon vett részt
hatalmas versailles-i birtokán, ez egy megalázó és megdöbbentő helyzet volt
-
a
vidék forradalma
o
a
megmozdulások a vidékre is átterjedtek
o
a
nehéz helyzetben lévő parasztság főleg nemesek ellen fordult, betörtek a nemesi
kúriákba, meglincselték a nemeseket
o
ezt
a „nagy félelem” időszakának hívjuk
§ a nemesek a fellázadt
parasztoktól, a parasztok a nemesek bosszújától tarthattak
A forradalom első sikerei
-
a kiváltságosok lemondása jogaikról
o
a nemzetgyűlés összeülése után
közvetlenül a kiváltságos rétegek egy látványos gesztussal lemondtak
előjogaikról
§ a
nemesek lemondtak kiváltságaikról és a földesúri kötelező szolgáltatásokat bérleti
díjjá alakították át
·
így megszűnt a robot, a földesúr földjén
teljesített ingyenmunka is
§ az
uradalmi rendszert felszámolták
§ az
egyház lemondott a tizedről
§ a
gazdag polgárok lemondtak adózási mentességeikről
-
Emberi
és Polgári Jogok Nyilatkozata
o
1789.
augusztus 26-án adta ki a nemzetgyűlés ezt a dokumentumot
o
úgy
gondolták, hogy amíg nincs kész Franciaország új alkotmánya, addig is
nyilvánosságra hozzák, hogy milyen alapelvek mentén alkotják azt meg
o
az
amerikai Függetlenségi Nyilatkozat mintájára született
o
tartalma
§ a felvilágosodás
eszméi
§ törvény előtt
mindenki egyenlő
§ az alapvető
emberi szabadságjogok
·
mindenkinek
alapvető joga van a szabadsághoz, tulajdonhoz, biztonsághoz, ellenálláshoz
·
meggyőződés-,
vallás-, és sajtószabadság
§ az állammal kapcsolatos
alapelvek
·
népfelség
elve
·
a
hatalmi ágak szétválasztása
-
1791.
szeptember – alkotmány
o
ez
Franciaország első írott alkotmánya
o
a
király is elfogadja – nincs sok lehetősége az ellenállásra
o
alapelvek
§ lehetetlen
legyen az abszolutizmus visszaállítása
o
az
állam átalakítása
§ alkotmányos
monarchia Anglia mintájára
