-
Európa újkori történetében kétszer is nagyon gyors és
jelentős változás zajlott le a technika, gépek, ipari termelés világában
o az
első ipari forradalom
§ 1769 és 1850 között először Angliában, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban zajlott le
§
a kézműipart fokozatosan felváltotta a gyári
tömegtermelés
§
a korábbi energiák (szél, víz) helyett pedig
gőzt kezdték hasznosítani
§
a könnyűiparban, azon belül is a textiliparban
kezdődött
·
az első gépek a fonó és szövő gépek voltak
§
az ipari forradalom kibontakozását James Watt
találmánya, a gőzgép tette lehetővé
·
a gőzgépet alkalmazták a textiliparban,
szénbányászatban, kohászatban és az
ipar sok más
területén, de a legforradalmibb változást a közlekedés terén idézett elő
·
Stephenson gőzmozdonya és Fulton gőzhajója
átalakították a világot
Az ipari forradalom második szakasza
-
az ipari forradalom második szakasza 1870 körültől
1914-ig tartott
-
új energiahordozók megjelenése
o Mi
szolgáltatta az energiát az első ipari forradalom előtt?
§
víz, szél, emberi és állati erő
o Mi
vált a legfontosabb energiaforrássá az első ipari forradalom után?
§
a gőzenergia
§
gőzgépekkel működtek a mozdonyok, gépek, hajók
o Hogyan
változott ez meg az ipari forradalom második szakaszában?
o
elektromos energia
§
alapja
·
megjelenik a dinamó
o
a magyar Jedlik Ányos ismerte fel először az
alapelvet
o
tőle függetlenül a német Siemens találta fel
o
lényegében ez villamos energiát, vagyis áramot
termel
o
ez tette lehetővé, hogy meginduljon az
elektromosság tömeges felhasználása
·
ekkor indul meg az elektromosság ipari
felhasználása és tömegméretű hasznosítása
o
elterjedtek a gépeket meghajtó villamos motorok
o
az 1960-70-es évekig a gépjárművekben dinamót
alkalmaztak a jármű villamosenergia-ellátásához
§
az elektromossághoz kapcsolódó találmányok
·
Edison találmánya: a villanykörte
o
lehetővé tette a közvilágítást: a korábbi
gázvilágítást villanylámpákra cserélték
o
így az emberek életritmusa is megváltozott: a
nappal együtt nem kellett lefeküdni
o
akár olyan hosszú távú hatása is van, hogy a
gyárakban bevezetik az éjszakai műszakot
·
a villanymozdonyok megjelenése
o
az 1880-as években megépült az első metróvonal
Londonban
§
a második Pesten követte
o
a városokban megjelentek a villamosok
·
távíró
o
Morse találta fel
o
lehetővé vált a távolsági kommunikáció
·
telefon
o
Bell 1876-ban feltalálta a telefont
o
nem sokkal ezután Puskás Tivadar
telefonközpontot tervezett
·
megjelent a rádió
·
a fényképezés és filmezés megindulása is ekkor
történt
·
a legnagyobb villamossági berendezéseket gyártó
cégek: General Elecric, Western Electric, Siemens, AEG.
o kőolaj
§ kifejlesztették
a belső égésű motort
·
a gőzgéppel szemben könnyebben indítható, energiatakarékosabb
§ a
négyütemű benzinmotor földgázból és kőolajból készült benzinnel volt üzemeltethető
·
az olaj üzemanyagként való alkalmazása Rudolf Diesel nevéhez köthető
·
kezdetben drágábbak a szénnél, de aztán nagy
olajmezőket fedeznek fel
§
találmányok
·
elsősorban a közlekedést forradalmasította
·
megteremtette az autóipart
o
az autóiparban a század végén kezdődött meg a
tömegtermelés
o
az első autógyárak: Mercedes Benz, Opel,
Ford, Bugatti
o
Henry Ford alkalmazta először a futószalag-
termelést a legendás T modell gyártásakor
§
ezt a magyar Galamb József tervezte
§
ezen üzemszervezési filozófia szerint működik ma
is többek között az autógyártás
·
a kisméretű, könnyű benzinmotorok alkalmazásával
valóra vált az emberiség álma, a repülés
o
1900-ban Zeppelin kormányozható léghajót
tervezett
o
1903-ban a Wright testvérek motoros repülőgépen
emelkedtek a magasba
-
az acéltermelés
o az
acél
§
az acél a vas és más elem (pl: szilícium, króm,
nikkel) ötvözete, úgy, hogy a vas széntartalmát csökkentik, mert az törékenyebbé
teszi
§
az ipar egyik legfontosabb alapanyaga,
előállításával az acélkohászat foglalkozik
§
az acélgyártás
·
az acélgyártás kiinduló anyaga a nyersvas és az ócskavas
·
ahhoz, hogy a nyersvasból acél legyen, annak
fölösleges kísérőelemeit el kell távolítani, a megolvasztott fémbetétből
kiégetik a „káros” elemeket, ötvözik „hasznos” elemekkel, majd a folyékony
acélt kristályosítják
o az
öntött vagy kovácsolt vasat fokozatosan a rugalmas acél váltotta fel
§
előállításának módszerei: Bessemer-eljárás
·
1855-ben szabadalmaztatta Henry Bessemer
·
a módszer lényege az, hogy a folyékony
nyersvasat egy körte formájú konverterbe öntik, és a nyersvasrétegen alulról
levegő fújtatnak át, a levegő oxigénje hatására kiég a szén
§
az acél tömeges alkalmazása nélkül az ipar és a
termelés elképzelhetetlenné vált
o az acélgyártásból fejlődött ki a gépgyártás
§
a gyáripar új típusú gépesítése alakult ki: eszterga típusok, fúrógép, gyalugép,
§
a jó minőségű acél tette lehetővé a gépgyártás
új ágainak a felfutását pl. autóipar, hadiipar, erőgépek
o a
gazdasági fejlettség fő mutatója az acéltermelés lett
-
a kémia tudományának fejlődése, vegyipar
o megindult
a műanyaggyártás és feldolgozás
o az
ammóniagyártás lehetővé tette a műtrágyák gyártását
o petrolkémia
megszületése: a kőolajvegyészet tette lehetővé a közlekedés második nagy
forradalmát az autózást
-
a hétköznapokat is érinti: porszívó, aszpirin, bicikli
-
a második ipari forradalom győztesei
o
a „második ipari forradalom” a centrum
kiszélesedésével és átrendeződésével járt együtt
o
az átrendeződő világgazdaság új és növekvő súlyú
vezető hatalmai Németország és az USA
§
a vegyipar és a gépgyártás itt fejlődött a
leggyorsabb ütemben
-
megváltoztak a vállalkozások is
o az
új befektetésekhez sokkal nagyobb tőkemennyiségre volt szükség, mint azelőtt
o megszaporodtak
a részvénytársaságok, amelyek több különböző helyről szerezték tőkéjüket, akár
több országból, így multinacionális vállalatok jöttek létre
o a
szabad piaci keretek között csak a tőkék összeolvadásával kialakult
nagyvállalatok, a monopóliumok maradtak talpon
o a
tőke összevonása során a vállalatok és vállalkozások száma is csökkent, a
kisebbek megszűntek vagy beolvadtak a nagyobbakba
-
Hogyan néztek ki ezek a létrejövő nagy monopóliumok?
o a
mamutvállalatoknál a hagyományos családi vezetés helyébe a menedzser irányítás
lépett
§
a tulajdonos eltűnt, személytelenné vált, a
vállalat élére hivatásos szervezők, műszaki és közgazdasági szakemberek léptek
o a
részt vevő vállalatok megegyeznek a piac felosztásában, az árakban-bérekben, a
verseny korlátozásában
o egy-egy
iparág vezető vállalatai
gyakran összeolvadtak és a résztvevők részvényes formában részesedtek a
haszonból, ezt trösztnek hívjuk
-
a legnagyobb vállalatok
o General
Electric
o Royal
Dutch Shell
o Siemens
o Standard
Oil
Az „emberiség” megváltozása: új
társadalom, új eszmék, új életmód
Ismétlés – Az
ipari forradalom hatásai
-
nagy népességnövekedés
o
a városi népesség különösen nagy mértékben nő
-
a munkakörülmények
o
forrás és képek a gyerekmunkáról
-
a munkások helyzete
o
hosszú munkaidő
§ akár
16-18 óra egy nap
o
kevés fizetés
o
veszélyes munkakörülmények
§ zárt,
rossz levegőjű helyiségek, monoton munka
o
nincs biztosítás
§ a
20. századig nincs nyugdíj
o
rossz lakhatási körülmények
§ a
város szegénynegyedeiben összezsúfolódva éltek nagyon sokan
o
gyerekmunka
§ a
gyerekeknek és a nőknek kevesebbet fizettek, így a profitorientált világban
megérte őket alkalmazni
A munkásmozgalom
-
a 19. század második felében a munkások kezdik
megszervezni magukat, hogy céljaikért közösen lépjenek fel
-
géprombolások
o az
első, spontán reakciói a munkásoknak a gépromboló mozgalmakban jelentek meg
§
a gyárakban erőszakosan a gépeket verik szét
o Miért
fordulhattak a gépek ellen?
§
úgy gondolták, hogy a gépek elveszik előlük a
munkát
§
hiszen egy-egy gép sok ember munkáját el tudja
végezni, akiket így el lehet bocsátani
-
ezt követően megjelenik a munkások átgondoltabb
szerveződése
o a
gyárakban szakszervezetek alakultak, akiknek a munkások érdekeinek képviselete
volt a feladatuk
o az
egyes országokban a szakszervezetek összefogtak, hogy ilyen szinten is
harcoljanak a munkások érdekeiért
§
óriási taglétszámmal rendelkeztek
o munkáspártok
alakultak
§
az első munkáspárt az 1875-ben alakult Német
Szociáldemokrata Párt
§
egyszerű beszédmódjuk nagy vonzerőt jelentett
o összefoglalóan
a munkások politikai fellépését, szerveződését munkásmozgalomnak hívjuk
-
Milyen követeléseket fogalmazhattak meg a
szakszervezetek és a munkáspártok?
o magasabb
fizetés
o jobb
munkakörülmények
o kevesebb
munkaidő
o a
gyerekmunka eltörlése
o a
biztosítás bevezetése
o az
általános választójog bevezetése
§
ekkor a legtöbb európai államban a nők mellett a
szegényebb rétegek is ki voltak zárva a választójogból
§
ha mindenki választójogot kap,. akkor a
munkáspártok jó eséllyel indulnak a választásokon, képviselve a munkástömegeket
-
a munkásmozgalom egyik fő jellemzője a munkások
érdekének érvényesítése mellett az internacionalizmus
o nemzetek
felettiséget jelent
o a
munkások a különböző országokban hasonló helyzetben voltak, egy angol munkás
sokkal inkább tartozott egy közösségbe egy német vagy spanyol munkással, mint
egy angol lorddal vagy polgárral
o ezért
a munkásmozgalom azt mondta, hogy nem nemzetben kell gondolkozni, hanem
társadalmi osztályokban: a világtörténelem a különböző osztályok (polgárság, munkásság,
parasztság) küzdelméből áll, nem pedig a nemzetek küzdelméből
-
a munkásság harcai
o a
szakszervezetek és a munkáspártok igyekeztek kihasználni a munkásság nagy
létszámát a gyakorlatban, ha a választásoknál nem is lehetett
§
nagy tömegrendezvényeket szerveztek
§
sztrájkokat szerveztek
·
ez munkabeszüntetést jelent
·
az általános sztrájk, amikor nem csak egy üzem,
nem csak egy szakma, hanem az összes munkás sztrájkol egy államban
·
ezt csak a szakszervezetek tudták megszervezni
§
a barikádok
·
olykor fegyveres összecsapásra is sor került a
tüntetők és a rendőrség vagy katonaság között
·
a tüntetők ilyenkor barikádokat emeltek az
utcákon és ezek fedezékében védték magukat
