Az istenek
-
többistenhitű vallás
o az
egyiptomiak nagyon sok istenben hittek, minden városnak külön kiterjedt
istenvilága volt
o az
istenek között hierarchia volt, voltak gyengébb, kevésbé tekintélyes és erősebb
istenek is
-
a Napisten
o Ré
a világ kormányzója
o a
Nap bárkán teszi meg útját az égbolton (a görögöknél kocsin)
§
a mindenséget minden oldalról víz veszi körül
§
a csillagok hajtják az evezőket
§
Ré naponta végighaladt az ég óceánján egyik
horizonttól a másikig bárkáján
§
éjjel az Alvilágon haladt át
§
reggel, miután áthaladt az Alvilágon, Ré
újjászületik
-
Amon
o gyakran
kosfejjel ábrázolták
o thébai
isten
o az
Újbirodalomban az egész birodalom főistenévé vált
§
az Amon-papság az egyik legfontosabb politikai
tényezővé vált
§
ekkor a napistennel is rokonítják Amon-Réként
-
szent állatok, állatistenek
o az
egyiptomi vallás egyik különlegessége a nagyon sokféle állat nagyon intenzív
tisztelete
o Milyen
módon tisztelték az állatokat?
§
isteneiket gyakran állatfejjel- vagy testtel
ábrázolták
·
a sólyom volt általában az istenség megjelenési
formája, ezt méltóbbnak tartották, mint az embert
·
Hórusz a sólyom, Anubisz a sakál
§
szobrokat, ékszereket készítettek
§
állatmúmiák százezrei kerültek elő
·
állattemetkezések: a korai időktől megjelenik az
ember mintára eltemetett vagy mumifikált állatok kultusza
·
ismertek az Ápisz-bika sírok
-
túlvilághit
o az
egyiptomiak foglalkoztak az ókori népek közül a legtöbbet a túlvilág
kérdésével, a halál utáni léttel
§
a sírról való gondoskodás az egyik fő feladat
volt
o Hogyan
képzelték el a túlvilágot?
§
nincs viszály, zajongás
§
nem élnek kártékony állatok
§
paradicsomi a táj: mindenfelé csatornák,
gyümölcsöktől roskadozó fák, a lelket ragyogó hófehér ünnepi ruhában szántanak
és aratják a rendkívül gazdag termést
§
de veszélyek is vannak: isteni kivégzőhelyről,
félelmetes krokodilról, az ember nevének elvesztéséről is szó van – ezek ellen
védekezni kell
A piramisok
-
kezdetben homokgödrökbe temették a halottaikat az
egyiptomiak
o azért
mert a humuszos termőtalaj túl értékes ahhoz, hogy temetőnek használják
o ez
tökéletes körülmény a természetes mumifikálódáshoz, hiszen a testet nem éri
víz, Egyiptom forró és száraz
§
a lényeg, hogy a test egyből kiszárad, mielőtt a
baktériumok dolgozhatnának rajta
o a
probléma ezzel: a homok kifújhatja, könnyen kihantolhatja a sírt
-
a következő lépés
o a
problémát az egyiptomiak úgy oldották meg, hogy egy építményt tettek a gödör
fölé
o ezt
masztabának hívjuk
o ez
padot jelent és tényleg egy téglalap alakú, kőből készült dolog
-
Dzsószer piramisa
o építője:
Imhotep, aki sokféle tudományban jártas volt
§
orvos, tudós, művész, építész
§
később istenként tisztelték
o a
piramis
§
masztabának indult, de újabb emeleteket emeltek
rá
§
ez Imhotep nagy találmánya: masztabákat rakott
egymásra, 6 szinten
§
tömör az egész, a sír alatta volt egy aknában,
mint a masztabákban
§
1821-ben tárták fel, találtak is egy múmiát, ami
valószínűleg nem Dzsószeré volt, de ezt sohasem tudjuk meg biztosan, mert
elsüllyedt az ezt szállító hajó a Földközi-tengeren
-
a meidumi piramis
o Sznofru
első piramisa
o a
korban a világ legnagyobb építménye
o lépcsős
piramist építtetett, majd kitöltette a lépcsők helyét
o soha
nem használták, befejezetlen
-
tört falú piramis
o Sznofru
épített egy újabb piramist
o a
korban sajátja után egy újabb világ legmagasabb építményét emelt
o ezt
sem használták, egy újabb tragédia miatt
§
a talaj nem volt megfelelő és ezért csúszott meg
-
a vörös piramis
o Sznofru
harmadik piramisa
o az
idős fáraó mindenféleképpen szeretett volna egy sírhelyet
o nem
olyan magas, de befejezett
o ide
temették el Sznofrut
-
a gízai piramisok
o Hufu
(Kheopsz), Hafré (Kheprén) és Menkauré (Mükerinosz) piramisai
§
Hufu apja ismert fáraó: Sznofru, az első aki
piramist építtetett
o Miért
építették a piramisokat?
§
a célja világos: a fáraó sírjának épült
§
nem templom: a templom az imádkozás, imádás
helye, a sír a temetkezésé
o Hogyan
építették a piramisokat?
§
a piramis oldalai pontosan az égtájakhoz vannak
igazítva
·
ehhez pontos csillagászati ismeretek kellettek
§
a köveket helyből hozták, többségüket nem
kellett szállítani
·
háromféle követ használtak
o
helyben fejtett mészkő
o
fehér mészkő
o
gránit
·
bizonyos mészkövet úsztattak le a Níluson
§
Hogyan vitték fel a köveket a piramis tetejére?
·
ezek gyakran 3 tonnás kövek
·
az egyik elképzelés szerint egy nagy rámpát
építettek és ezt a végén elbontották
·
ez a rámpa is nagy építészeti teljesítmény
·
gépek
o
Hérodotosz a Kr. e. 5. században, tehát 2000
évvel a piramisok építése után azt hallotta, hogy gépekkel
o
volt a saduf, ami egy gémeskútszerű vízkiemelő
szerkezet, egy vödörrel az egyik és egy súllyal a másik végén
o
talán ezek álltak a piramis egyes lépcsőin és
ezt érthették gépeken
o
valószínűleg alkalmaztak szánokat, görgőket
§
a piramis belsejében egy titokzatos és rejtélyes
folyosórendszer található
·
a kamra közepén egy nyitott márvány szarkofág
áll, ez az uralkodó sírhelye
·
a szarkofág szélesebb, mint a terembe vezető
ajtónyílás és egy kőből áll, vagyis előbb tették be, mint, ahogyan a folyosót
kiépítették, a piramist befejezték, talán azért, hogy ne lehessen elrabolni
·
a tudósok egy része úgy véli, hogy Kheopsz
fáraót sohasem temették el a híres, nagy piramisban
o
a halotti kamra nincsen feldíszítve, ami
tökéletesen ellentmond az akkori szokásoknak
o
az elhunyt fáraó szarkofágja csak félig készült
el, a teteje pedig teljesen hiányzik
o Mekkora
volt a Kheopsz-piramis?
§
ma 137, anno 146 m magas (a Gellérthegy 130 m magas a Dunától),
Hafré-é csak egy méterrel alacsonyabb
§
7 millió tonna súlyú
§
2 és fél millió kőtömbből készült, melyek
átlagosan 2 és fél tonnásak
§
21 évig épült, ami napi 315 kőtömb behelyezését
jelenti
o Kik
építették a piramisokat?
§
a közrendű szabadok építették
·
a piramisokat nem rabszolgák építették, ha
filmen látjuk, hogy rabszolgák tömegei nekifeszülve építik a piramisokat és pár
hajcsár üti őket – ez biztos nem valós
·
egyrészt nem volt olyan fegyver az ősi
Egyiptomban, amivel kontrolálni lehetett volna több tízezer rabszolgát
·
mi történt volna, ha fellázadnak ezek az
emberek, több tízezren pár ostorral hadonászó tisztviselő ellen
·
nem volt soha Egyiptomban olyan, hogy hatalmas
rabszolgatömeggel építenének valamit
·
volt egy hónap, aminek a neve magyarra fordítva
a „víz alatti hónap”: a Nílus kiáradt és egy hónapig minden víz alatt volt, ez
lehetett az az időszak, amikor nincs mit tenniük az embereknek (szinte mindenki
földműveléssel foglalkozott), ekkor mehettek közmunkára
Mumifikálás
Mit jelent a mumifikálás?
-
a holttestek tartósításának eljárása
-
balzsamozásnak is hívjuk, hiszen a testet egy speciális
balzsammal kenik be az eljárás során, ami meggátolja a test lebomlását
Miért mumifikálták az egyiptomiak a testeket?
-
ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az elhunyt a földi halál
után is folytathassa életét
-
a halott lelkének nyújtottak menedéket, mert ez ugyan
az egyiptomiak hite szerint a halál után először az égbe szállt, de később
időnként visszatért a testbe
Kiknek a testét őrizték meg az egyiptomiak?
-
kezdetben csak a fáraónak volt joga a balzsamozás
rítusára, később aztán a tisztségviselők, majd azután a parasztok és kézművesek
is részesülhettek ebben a kegyben
o
rengetek múmiát „gyártottak” az egyiptomiak
o
a 19. századból tudunk olyan forrást, ami
leírja, hogy a gőzmozdonyokat fa hiányában múmiákkal fűtötték, mert annyi volt
belőlük
o
a budapesti Szépművészeti Múzeumban is található
pár múmia, pedig ez nem egy nagy történeti múzeum
§ sok
kis múzeum azért büszkélkedhet velük, mert nagy számuk miatt könnyű volt
hozzájutni egy múmiához
Hogyan juthatott eszükbe, hogy a testet megőrizzék?
-
a holttesteket a sivatag szélén ásott sekély
sírgödrökbe helyezték, s homokkal borították
-
a száraz légköri viszonyok között a test a forró
homokban kiszáradt, mielőtt a szövetek bomlásnak indultak
-
a véletlenül megtalált effajta „múmiák” táplálták a
hiedelmet, mely szerint a test megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember
halála után is folytathassa életét
Mit tudunk a mumifikálási eljárásról?
-
soha nem írták le, hogyan kell mumifikálni
o 3000
évig mumifikáltak embereket, de egy papirusz sem maradt ránk, hogyan csinálták
ezt, pedig gyógyszerekről, vallásos dologról maradtak fenn iratok
o valószínűleg
meg akarták őrizni a titkot
§
de ez nem egy misztikus titok, amit nem akartak
az utókorra hagyni
§
az ókori Egyiptomban, akárcsak ma a temetkezés
családi vállalkozásban működött, így a mumifikálást is egy családi vállalkozás
végezte és üzleti titokként kezelhették az eljárást
-
egyéb források
o sok
falfestmény maradt fenn sírokból, templomokból, de mumifikálást itt sem
láthatunk
o a
mumifikálás kapcsán fennmaradt pár információ papiruszokból
o a
legjobb forrásunk a görög történetíró Hérodotosz, aki Kr. e. 450 körül járt
Egyiptomban és írt a mumifikálásról
-
természetesen a múmiák vizsgálata is sok adattal
szolgál
-
egy érdekes kísérlet
o Bob
Brier a világ egyik leghíresebb egyiptológusa
o nagyon
zavarta, hogy a mumifikálás tudományáról alig van forrásunk és sok a homályos
terület
o elhatározta,
hogy ha kevés az ókori forrás, akkor más úton próbál közelíteni a témához
o elhatározta
kutatócsoportjával, hogy készítenek egy múmiát
o vannak
emberek, akik haláluk utánra felajánlják testüket tudományos célokra
§
Brier csapat egy 70-es éveiben elhunyt férfi
testét választotta ki a kísérletre
§
mindent úgy csináltak, ahogyan az ősi
egyiptomiak
§
az elkészült múmia neve Mumab lett, ami egy rövidítés, pontosabban
mozaikszó: a „Mummy of University of Maryland at Baltimore” szavak kezdőbetűiből
Hogyan mumifikáltak az egyiptomiak?
-
a tartósítás kezdete
o a
balzsamozó lemossa a testet pálmaborral, majd leöblíti a Nílus vizével
o ezután
a testet bedörzsölik salétrommal és negyven napra elrejtik
o Bob
Brier és csapata Egyiptomba utazott, hogy a salétromot ott szerezzék be
§
ezt halak tartósításához is használták
§
sokáig úgy gondolták, hogy folyékony salétromban
dehidratálták a testet
§
de Brier szerint úgy volt logikus, ahogy a
természetben találták, por formájában
·
hiszen a homokban is kiszárad a test, ezt látták
az egyiptomiak, és különben is miért szárítsanak ki valamit folyadékban
·
és nagy kádak is kellettek volna, de ilyet nem
találtak
-
a testrészek eltávolítása
o Miért
kellett eltávolítani a testrészeket?
§
ennek praktikus okai voltak
§
a testet minden nedvességtől meg kellett
szabadítani, és a belső szervek tartalmaznak vizet
§
a mumifikálás nem lehetett volna sikeres, ha nem
szárítják ki teljesen a testet
o először
is kiszedik az agy egy részét az orron át
§
ehhez egy vasból készült eszközt használtak
·
tudnunk kell, hogy a vas ritka volt ekkoriban
§
azt, hogy pontosan hogyan vették ki az agyat
Brier csapata tárta fel nekünk
·
azt korábban is tudtuk, hogy az orron át, mert
megröntgenezték a múmiákat és látták, hogy az orrban vannak zúzódások, törések
·
de ennél többet nem tudtunk
·
mindenki azt hitte, hogy úgy szedték ki, hogy
folyton benyúltak az orron át az agyba és darabonként kiszedték
·
Brierék olyan késeket és szerszámokat
készítettek, amit az egyiptomiak használtak
o
bronzból, obszidiánból, vasból
o
a professzor nem tudta így kiszedni az agyat
·
úgy csinálhatták, hogy a hengeres szerszámot,
amit az orron bedugtak forgatni kezdték, amíg az agyat fel nem morzsolták és
azt kifolyatták az orron keresztül
·
valószínűleg bedugtak egy kis textíliát és amíg
azt véresen húzták ki dolgoztak, amikor tiszta volt jelezte, hogy kijött az
egész agy
o aztán
eltávolítják a belső szerveket
§
egy sebész felnyitja a hasat és kiveszi a belső
szerveket egy obszidiánból készült késsel
§
a vágás a gyomron
·
az egyiptomiak egy vörös vonalat húztak a hason,
ami nagyon kicsi volt és ott vágtak
o
valószínűleg a hasban feldarabolták a szerveket,
hogy ne kelljen nagy vágást ejteniük a testen
·
Brierék a máj kivételénél jöttek rá erre
o
ez a legnagyobb szerv, két kéz kell a
kivételéhez és a vágás nagyon kicsi volt, úgyhogy kicsit nagyobbat kellett
vágni, mint elvileg az egyiptomiak vágtak, a professzor arra gondol, hogy
kettévágták még a hasban és úgy vették ki, mert ismert egy fél máj a
Metropolitan Múzeumból, ami egy múmiához tartozik
§
egy szerv volt, amit benne hagytak a testben – a
szív
·
az egyiptomiak azt gondolták, hogy az ész, az
értelem a szívben van
·
igazából a szívet is kivették, de utána
visszahelyezték a testbe
o az
előzetesen kiszedett és kiszárított belső szerveket edényekbe, ún. „kanópusokba”
zárták
§
ezek általában állatfejű tartóedények
§
négy volt belőlük és mindegyikbe egy szerv
került
·
gyomor
·
máj
·
belek
·
vesék
§
Miért van csak négy kanópus-edény, miközben
jóval több a belső szerv?
·
lehet, hogy kidobták a többit, ezt nem tudjuk
pontosan
-
a tartósítás befejezése
o negyven
nap után ismét lemossák a Nílus vizével, és bekenik olajjal, ami a testet
rugalmassá teszi
o a
testet ezután száraz salétrommal borították be
§
35 napig hagyták ott
o a
testet fűrészporral, levelekkel tömik ki, hogy élethű legyen
-
a gyolcsba való betekerés
o a
gyolcs az elhunyt lepedőjéből készült: valamilyen nagyon személyes dologgal
kell mennie a másvilágra
§
a kutatók a gyolcsból meg tudják állapítani
mennyire volt gazdag mondjuk az adott elhunyt
o a
holttestet tetőtől talpig légmentesen bepólyálták
-
ezután a holttestet fából készült ember alakú koporsóba
helyezték
o a
sírkamrában függőlegesen felállították
Sikeres volt-e Bob Brierék kísérlete?
-
kérdés volt, hogyan fog kinézni a múmia: úgy ahogy a
3000 éves múmiák, vagy azok azért néznek ki így mert 3000 évesek és a friss
múmiák mások
o a
válasz: pont úgy nézett ki, mint a 3000 éves múmiák: utána azok már nem
változtak
-
a múmia elvesztette súlyának felét: ez a víz elvesztése
miatt van
-
a múmia annyira száraz volt, hogy a kezeit nem lehetett
már keresztbe tenni, ahogy a múmiáknál szokás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése