5. osztály_órai jegyzet_A beszéd kialakulása

A beszéd kialakulása

-         semmilyen régészeti leletünk nem lehet a nyelvvel kapcsolatban, a beszéd nem tud megkövülni, hogy aztán kutatók évezredekkel később kiássák

o   ezáltal a beszéd megjelenése kapcsán sok a bizonytalanság

-         Milyen változás történt és hol történt ez a változás, hogy az ember képes a beszédre?

o   a torok, a száj, a fül: a tudósok szerint a neandervölgyiekben már megjelennek azok a változások ezekben a szervekben, ami a mai emberre jellemző

-         De mi a helyzet a siket emberekkel? Ők nem tudnak beszélni, de mégis komoly, összetett kommunikációra vagyunk képesek velük, vagyis nem is a beszéd, hanem a kommunikáció a fontos a számunkra.

o   ez azt jelzi, hogy nem csak a szájra vagy a torokra van szükségünk, ahhoz, hogy úgy beszéljünk, ahogy tudunk, hanem az agyunkra is

§  így azt mondhatjuk, hogy a kommunikáció szempontjából nem a torok, hanem az agy a legfontosabb szerv

o   Vajon a majmok, akik nem tudnak beszélni, tudnának-e úgy kommunikálni, mint az ember?

§  egy Washoe nevű csimpánz  volt az alanya Allan Gardner pszichológus kísérletének, amiben arra kereste a választ, hogy meg tudja-e egy csimpánz tanulni az amerikai jelnyelvet, amit a siketek használnak

§  Washoe 5 évesen kezdteb tanulni a jeleket és hihetetlen fejlődést produkált: élete végén 300 jelet ismert

§  viszont Washoe mégsem tudott mindent: ugyanis nem tudott egyszerre több jellel kommunikálni, legfeljess 2-3 jelet tudott összeilleszteni

·        tehát lehet, hogy ismerte a bol, az alma, a menni, a venni, a tegnap szavakat, de nem tudta kifejezni azt a mondatot, hogy „Tegnap elmentem a boltba almát venni.”

·        ezt már egy 2-3 éves gyerek meg tudja csimnálni

§  a kísérlet végső eredménye tehát az lett, hogy hiába tudnak sok jelet megtanulni a legokosabb csimpánzok, az agyuk nem olyan fejlett, mint az emberé, mert az összetett kommunikációra nem alkalmasak, vagyis mondatokat, nyelvtani elemeket már nem tudnak használni

·        számunkra az a fontos, hogy ezek szerint az emberi agy az evolúció során valamikor megváltozott és kifejlődött az összetettebb kommunikációra való képesség

-         Próbáljuk akkor megvizsgálni az emberelődök agyát!

o   ez nagyon nehéz, ugyanis maradtak fenn koponyadarabok, de az agyak mind lebomlottak, a koponyából pedig az agy szerkezetére nem nagyon lehet következtetni

o   de a tudomány végül mégis talált egy választ, ez pedig az ER 1470-es számú csontvázlelet

§  ez egy 1,9 millió éves „ügyes ember” csontváz, ami jelenleg a legrégebbi „ügyes ember” leletünk

§  Ralph Hollyway vizsgálta meg a 750 cm³-es koponyát és egy érdekes felfedezésre jutott

§  a koponya bal oldala nagyobb, erősebb volt, mint a majmok koponyájának ez a része

·        ez a mai ember agyának az a része, ami felelős a kommunikációért és a beszédért (Broca’s area)

·        az, hogy ki tudjuk mondani a mondatokat, egymás után illessztjük a szavakat csak ezzel működik

·        akinek ez a része az agyában sérül, az nem tud rendesen beszélni, ezt a betegséget afáziának hívjuk

·        tehát az „ügyes ember” már nagy valószínűséggel képes lehetett az olyan összetett kommunikációra, mint a ma élő ember

Az evolúció menete - összefoglalás

-         az evolúció egy hosszan tartó folyamat, ahol kis lépéseken keresztül, hosszú évmilliók alatt alakult ki a mai ember

-         a két lábon járás

o   sok változást az emberiség történetében környezeti változások idéztek elő

o   a természetben következhetett be egy változás több millió évvel ezelőtt: akkor is egy felmelegedés történt, kevesebb csapadék esett, a klíma szárazabbá vált

o   Hogyan alakította ez ki a két lábon járást az ember ősénél?

§  az emberek elődei kezdetben még a fákon éltek, itt találták meg élelmüket

§  így az emberek elődeinek nem volt elegendő táplálék a fákon, le kellett ereszkedniük és a talajon is élelem után kutatni

§  az afrikai magas füvű szavannákon fel kellett emelkedniük, hogy belássák a környéket

§  így alakult ki fokozatosan a két lábon járás

-         Miért alakultak át a kezek?

o   miután az emberek elkezdtek felegyenesedve, két lábon járni felszabadultak a kezeik és lassan finom mozgásra, tárgyak megfogására is alkalmasak lettek

-         ezt követte az agy fejlődése

o   az ember a kezek szabadon válásával elkezdte a természetben található tárgyakat eszközként használni, majd eszközöket készíteni

o   ez a folyamat az agyat fejlesztette, hiszen ezzel a szervvel tudunk új ötletekre rájönni

-         a beszéd az emberré válás végső fázisában jelent meg

az agy fejlődése vezethetett el a beszéd kialakulásához

5. osztály_órai jegyzet_Az evolúció lépcsői

Két lábon járás

-          egy videót néztünk meg, ami az egyik leglérdekesebb őskori lelőhelyet, a tanzániai Laetolit mutatta be

-          a tanzániai lelőhelyen az ősember lábnyoma vésődött kőbe, ami a kutatók számára sok információval szolgáló forrás

-          itt két déli majom fajhoz tartozó egyed megkövesedett lábnyomait tártéák fel

-          e mellett az egyes emberelődök és a „déli majom” láb- és medencecsontjainak vizsgálatából lehet megállapítani a két lábon járás megjelenésének idejét

-          a „déli majmok” az első emberelőd faj, amelyik két lábon járt

Eszközhasználat

-          az ősemberek az első szerszámai

o   először is vettek egy követ, ami nagyjából elfért a markukban

o   majd vettek egy nagyobb követ és elkezdték a kisebbet ezzel ütögetni, amiről lepattogzottak darabok

o   3 féle szerszám jött így létre:

§  kalapácskő: ezt használja ütésre

·         ezt önmagában is lehetett használni, például ha van egy csont, amiből meg akarja valaki szerezni a velőt, akkor ezzel feltöri

§  szakóca: lepattogzott a tetejéről pár lemez, így élesebb lett a pengék

·         kutatók őskori svájci bicskának is nevezik, mert nagyon sok mindenre használták

o   koncentráltabb ütést lehetett vele kifejteni, miközben az ember erősen tudja tartani a markában

o   jó lehetett egy nagyobb állat bőrének lenyúzására, végtagjainak levágására, növényeket, de fát is megmunkáltak vele

o   úgy tűnik hihetetlen népszerű volt, nagyon sok ilyet találtak a kutatók

§  a lepattogzott lemezek vágásra lehettek jók

o   Mikor jelentek meg az első szakócák?

§  2,6 millió éves kőszerszámok a legrégebbről ismert kőszerszámok, amik egy etiópiai lelőhelyről kerültek elő

-          A szerszámhasználat az, ami megkülönböztet minket a majmoktól? Ez lenne egy nagy lépés az evolúció történetében? Vagy ez ugyanúgy megvan a majmoknál, csak az ember kicsit jobban és kiterjedtebben csinálja?

-          Ezt megvizsgálva tettük fel a kérdést: Használnak-e a főemlősök szerszámokat?

o   a válasz: igen

o   csimpánzok és a termeszek

§  az 1960-as években egy Jane Goodall nevű kutató tanulmányozta a csimpánzokat és fedezett fel egy érdekes jelenséget

§  a csimpánz egy ágat egyenesre hámoz és bedugja a termeszvárba, a termeszek megtámadják az ágat, a majom kihúzza és lenyalja az ágat

o   csimpánzok diót is törnek

§  egy fahasábon vagy kövön egy kalapácsként használt kővel, mivel a dzsungelben nincs sok alkalmas fahasáb vagy kő gyakran vissza is térnek a diókkal ugyanarra a helyre

§  ez talán az egyetlen dolog, amire a csimpánz a kicsinyét is megtanítja

o   Meg tudjuk-e tanítani a majmoknak az ősember szerszámkészítését? Képesek-e rá agyban?

§  a kísérletek alanya egy bizonyos Kanzi nevű, 1980-ban született bonobo volt

·         a bonobo a csimpánzok közeli rokona

§  az ember ujjai (rövidebb ujjak és nagyobb hüvelykujj) alkalmasabbak két kő egymáshoz ütéséhez, mert a csimpánz, ha hosszú ujjait körbetekeri a kövön magát üti meg vele

§  Kanzi végül kis távolságról hozzávágta az egyik követ a másikhoz, ami nagyjából hasonló eredményre jutott így, mint az ősembernél

§  vagyis hasonló agyi felkészültsége van, csak más technikával oldotta meg a kérdést

-          összefoglalás:

o   a szerszámkészítés még nem igényelt nagyobb agyi kapacitást, mint a ma élő csimpánzoké, de az emberelődök viselkedésének evolúciójában fejlődés volt

o   de van fontos különbség is majmok és emberek között

§  a majmok főleg szerves anyagokból készült szerszámokat használnak: fa, levél

§  az ember a fa mellett követ, fémeket is használ nyersanyagként

o   a majmok csak használnak szerszámokat, míg az ember készít is

Tűzhasználat

-          amire az ősember a tüzet használhatta

o   meleget ad

o   megsüti az ételt

o   a vadállatok ellen védelmet biztosít

o   fényt ad

o   közösségteremtő ereje van

-          Hogyan tudott az ősember tüzet gyújtani?

o   kezdetben valószínűleg a természetben találkozhatott a tűzzel és így ismerhette ki jellemzőit

o   Hogyan találkozhatott a természetben tűzzel?

§  villámcsapás után

§  vulkánkitörésnél

§  nagy szárazság idején kialakulhatnak könnyen erdőtüzek

-          később maga is megtanult tüzet csiholni

5. osztály_órai jegyzet_Külső változások

-          azt néztük meg, hogy az evolúció során mi alakult át az embernél

Változás az agy méretében

-          az agyunk az, ami a leginkább megkülönböztet minket a majmoktól

o   az ember átlagos agytérfogata 1300 cm³

o   a csimpánz agya átlagosan 350 cm³, tehát a harmada az ember agyának

o   de nem csak a méretben, hanem az agy felépítésében, így teléjesítményében is jelentős a különbség

A szemöldökeresz eltűnése

-          az erős szemöldökeresz a szem védelmére szolgált

-          Miért változott meg?

o   pontos választ erre a kérdésre sem tudunk adni

o   talán az agy fejlődése miatt változott meg az emberi koponya formája és ekkor ”veszhetett el” az erős szemöldökeresz is

Változás a fogsorban

-          a kiálló szemfogak eltűnése

-          Hol használhatják a főemlősök, emberszabású majmok a kiálló, erős szemfogat?

o   vágásnál

o   harcolásnál

o   a harc mellett fenyegetést is ki lehet fejezni vele

§  ha egy csimpánz rád „mosolyog” az nem boldogságot fejez ki, hanem azt mutatja, hogy képes veled harcolni

-          Miért változhatott ez meg?

o   az ember táplálkozásának átalakulásával

o   mikor az ember már eszközökkel tudott vágni nem volt szüksége az erős szemfogakra

Változás a végtagok arányában

-          azért arányról beszélünk mert az nem lenne helyes kifejezés, hogy az ember karja rövidebb egy csimpánzénál, csak a testükhöz viszonyítva rövidül meg ez az embernél

Változás a testszőrben

-          a majmok testét szőr fedi, ami fokozatosan eltűnt az ember testéről

Változás a kezekben

-          a csimpánzoknak viszonylag rövid a hüvelykujjuk, míg a többi hosszabb, mint az emberé

-          a majmoknak a kapaszkodáshoz és a mászáshoz van szüksége ilyen végtagokra

-          Miben más az emberek keze?

o   az ujjaink rövidebbek, a hüvelykujjunk viszont hosszabb és szemben áll a többi ujjal, így képesek vagyunk megfogni dolgokat

o   e mellett már az „ügyes embernél” felfedezhető az ujjak végén egy kis csont

§  ez a csont ad lehetőséget ara, hogy erőt fejtsünk ki az ujjunkkal

§  ez például hasznos, ha egy kőeszközt akarunk elkészíteni

§  ezt egy majom nem tudja megtenni, közel sem tud akkora erős kifejteni az ujjaival

Változás a magasságban

-          Lucy Afrikából került elő, egy „déli majom” fajhoz tartozó hölgy volt

-          1 méter magas volt, tehát egy 7 éves kislánynak tudjuk elépzelni, de sokkal erősebb, vastagabb

o   Milyen magas egy ma élő nő átlagosan?

§  olyan 165-170 cm

o   Lucy 35 kg lehetett

-          ma is erős különbségek vannak egyes vidékeken élő emberek magasságában

o   egy képet néztünk: pigmeusok egy normális nagyságú ember mellett Közép-Afrikiában

-          érdekesség: a ma élő emberek a világ fejlett részein egyre magasabbak és magasabbak

o   ennek oka a táplálkozásban keresendő: még pár száz éve is gyakoriak voltak Európában az éhínségek és az emberek jóval kevesebb húst ettek, mint ma

5. osztály_órai jegyzet_Az ember evolúciója

Bevezetés az őskor történetéhez

-          az első kérdésünk, ami az embert régóta foglalkoztatja: Hogyan keletkezett az ember?

o   alapvetően kétféle választ adhatunk erre a kérdésre

§  vallásos választ

·         az ember nagyon régóta foglalkozik azzal a kérdéssel honnan származik

·         az első vallások már az őskorban létrejöttek

·         minden vallás ad valamilyen választ erre a kérdésre

·         Magyarország a keresztény kultúrában található:

o   az Úr hat nap alatt teremtette a világot, a hetediken megpihent

o   ő teremtette Ádámot és Évát, az első emberpárt, akik elszaporodtak a földön

§  tudományos választ

·         a válasz egy szóval az evolúció, magyarul törzsfejlődés

·         a biológia tudománya szerint az állatok, a növények és az ember hosszú idő alatt, kis változásokkal fejlődött ki

o   először a mikroszkóppal látható egy- majd többsejtű baktériumok jelentek meg

o   később ezek továbbfejlődtek, egyre bonyolultabb élőlényeket kialakítva

A “déli majomtól”  a “gondolkodó emberig”

-          az ember evolúciójában, törzsfejlődésében megkülönböztetünk különböző államásokat, amiket külön fajoknak nevezünk

o   a “déli majom” nevű faj az, amelyik egy átmenetet képez a majom és az ember között

o   fontos leszögezni, hogy az ember nem a majomtól származik, hanem közös ősük van, amitől eltérő úton fejlődtek ki az egyes fajok

o   az emberré válás további állomásai:

§  az “ügyes ember”

§  a “felegyenesedett ember”

§  a “Neander-völgyi ember”, mely egy zsákutca

·         ez azt jelenti, hogy nem közvetlen ősünk, hanem azzal egy időben élt, de a Neander-völgyiek kihaltak

§  a “gondolkodó ember”

·         ennek az egyik alfaja vagyunk mi

-          az „ügyes ember“, a „felegyenesedett ember“ vagy a „déli majom“ fajai is mára kihaltak, az órai ábrán látható élőlények közül a csimpánzok és a „gondolkodó ember“ fajai élnek ma is