-
Mit jelent az emigráció szó?
o kivándorlást
o természetesen
itt a szabadságharc után, a megtorlások elől külföldre menekülőket értünk rajta
-
Kik és hányan emigráltak a szabadságharc után?
o kb.
5000 fő
o többek
között Kossuth Lajos is
-
Mi volt az emigránsok úti célja?
o Törökország
volt a legnépszerűbb célpont
o aki
vállalta a muzulmán hitre való áttérést jobb körülményeket kapott
§
pl.: Jozef Bem török zsoldban katonáskodott
haláláig
o Párizs
és London is népszerű célpont volt
o Kossuth
Törökország után, Londonba, majd New Yorkba utazott, végül Olaszországban élt
haláláig
-
Mi volt az emigránsok terve?
o céljuk
§
Magyarország helyzetének javítása, a 48-as
vívmányok visszaállítása, a Habsburg abszolutizmus megszüntetése
o Kossuth
példáján nézzük meg, hogy mit próbáltak tenni
§
Kossuth és az újabb forradalom
·
Kossuth tisztában volt vele, hogy újabb
forradalmi változás csak a nagyhatalmak segítségével valósítható meg
§
támogatók megszerzésének kísérlete
·
Londonba, majd New Yorkba utazott, ahol
előadásokat tartott, politikai vezetőkkel tárgyalt
o
népszerű volt a magyar forradalmár, de politikai
biztosítékot nem kapott
·
Kikkel találkozhatott, tárgyalhatott Kossuth?
o
az olasz egység létrejötte szintén a Monarchiával
szemben jött létre, így közös volt az ellenség
§
Cavourral és Garibaldival is kapcsolatba léptek
Kossuthék, de együtt működés nem jött létre
o
tárgyalt III. Napóleonnal, az osztrákok
hagyományos ellenfeleivel
§
Kossuth „Duna Szövetség” terve, 1862
·
Magyarországnak egy olyan államszövetség vezető
szerepét szánta, melynek tagjai a frissen török iga alól felszabadult Románia,
Szerbia és Horvátország lennének
o
az országok közös védelmet, vámpolitikát,
külpolitikát és kereskedelempolitikát gyakorolnának
o
az államszövetség központja nem Pest, hanem
vándorközpont lett volna Pest, Bukarest, Zágráb és Belgrád között
·
a nemzetiségeknek nagyobb jogokat ígért –
emlékezgetünk, hogy a nemzetiségek a szabadságharc idején a Habsburgokat
támogatták
·
fogadtatása: a nemzetiségeknek szóló nagy
engedmények miatt a magyarokat megosztottá tette, az önálló államban gondolkodó
nemzeteknek pedig kevés volt
Út a kiegyezés felé
Az elnyomás, az abszolutizmus az 1860-as években mind a
Habsburg hatalomnak, mind a magyarságnak egyre nehezebben fenntartható volt. A
két fél 1867-ben kötötte meg az ún. kiegyezést, amihez mindkettőjük feladott
valamennyit korábbi elveiből.
Az osztrák fél
nehézségei
-
a problémák
o világossá
válik, hogy Ferenc József mind bel-, mind külpolitikájában megvalósíthatatlan
célokat tűzött ki maga elé
§
külpolitika: cél a vezető szerep Németországban
és Itáliában
·
sorozatos kudarcok
o
az olasz egység harcai
§
a solferinói vereség és Garibaldi sikerei –
1859-60
o
a német egységből való kiszorulás
§
a königgrätzi csata - 1866
§
belpolitika: cél a soknemzetiségű birodalomból
centralizált monarchia kialakítása
·
sikertelen
·
az abszolutizmus fenntartása hatalmas
költségeket jelentett
o
a Magyarországon állomásozó nagy létszámú
katonaság és a kiterjedt bürokrácia
·
a magyar ellenzék és az osztrák liberálisok
folyamatos támadásai
o
a magyar passzív ellenállás miatt a helyzet
hosszú távon fenntarthatatlan volt
-
az enyhülési kísérletek
o Ferenc
József több vezető politikust menesztett
§
Bach belügyminisztert és Kempen bárót, a
rendőrség vezetőjét
o Ferenc
József 1860-61-ben a Habsburg Birodalom belső reformja mellett döntött
§
a birodalomban alkotmányt hozott
·
az abszolutizmus által Magyarországnak Ausztriába történő beolvasztását fenntartotta, de az egyes népeknek jelentős önállóságot
biztosított volna
o
Magyarországon visszaállította az alkotmányt
o
összehívta az országgyűlést
o
a hadügy és a külügy azonban az uralkodó kezében
maradt és a pénzügyekben és a katonaállítási kérdésekben is szűk volt a tervezett
magyar országgyűlés hatásköre
·
az oktatás nyelve Magyarországon a magyar lett
-
Hogyan viszonyulnak a magyarok a változásokhoz?
o Deák
Ferenc volt a legjelentősebb magyar politikus
§
az ő alapelve: ragaszkodik az 1848. áprilisi
haladó törvényekhez, de nem kell, hogy kilépjenek a Monarchiából, csak nagyfokú
önállóságot akar
o a
magyarok válasza az alkotmányra a teljes elutasítás volt
§
ekkor alakul ki az a mondás: „nem engedünk a
48-ból” – ez a 48-as áprilisi törvényekre való utalást jelentette
o Ferenc
József válaszul feloszlatta az országgyűlést és visszatért az abszolutista
irányításhoz
A magyar fél
nehézségei
-
a magyar társadalom belefáradt az ellenállásba
-
a magyar gazdaságnak is szüksége volt a nyitásra
o a
külföldi tőke csak rendezett, megbízható körülmények között érkezik egy
országba
-
kiderült, hogy a követeléseiket nem tudják elérni
o sem
egy gyorsan kirobbanó forradalom nem jön létre
o sem
az emigrációban élők nem tudtak külföldi segítséget szerezni
-
az enyhülési kísérletek
o Deák
Ferenc 1865 húsvétján írt egy nagy cikket a Pesti Napló nevű újságba
§
ezt „húsvéti cikk”-nek szoktuk nevezni
§
ebben kifejezte, hogy Magyarország kész a
Habsburg Birodalmon belül maradni
§
a külpolitika, a hadügy és a pénzügyek
kérdésében Magyarország hajlandó feladni önállóságát, és ezek az ügyek közösek
lehetnek a monarchián belül
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése