-
a kiegyezés megkötése
o a
közeledést az hozhatta meg, ha valamelyik fél helyzetében, erősségében változás
történik: ez Ausztria újabb katonai vereségével következett be
§
1866: a tárgyalások közben kirobban a
porosz-osztrák háború
§
a birodalom megerősítése érdekében nagyon
fontossá vált a megegyezés a magyarokkal
-
Deák kompromisszum-kész hozzáállásával és Ausztria
gyengülésével így jöhetett létre a kiegyezés 1867-ben
-
a kiegyezés két fél között jött létre:
o az
Osztrák Császárság
o a
Magyar Királyság
o Ki,
kik nem voltak részesei a kiegyezésnek?
§
a birodalom többi népei
§
közülük a horvátok és a csehek tartottak volna
igényt a magyarokhoz hasonló, önálló szerepkörre
§
az egyes népek így vagy az Osztrák Császárság
vagy a Magyar Királyság területén éltek tovább
-
az állam neve Osztrák-Magyar Monarchia lett
-
egy nagy államalakulat jött létre
o voltak
ún. „közös ügyek”, melyek összekapcsolták a két félt
§
közös volt az uralkodó
§
közös volt a hadsereg
§
közös volt a külpolitika
§
közösek voltak a pénzügyek
o Melyik
félnek volt nagyobb befolyása a közös ügyekre?
§
az osztrák félnek, az uralkodó a Habsburg
családból került ki
§
a külpolitika élén gyakran magyar politikus
állt, de azt is Bécsből irányították
o a
két állam a többi ügyét maga, önállóan intézte
§
megállapodtak az alkotmányosság visszaállításáról
§
a megyei önkormányzatok visszaállítása is
megtörtént
§
működött a magyar országgyűlés
·
ide a magyar választók magyarországi pártok
képviselőit juttathatták be
·
két nagy párt alakult
o
a Szabadelvű Párt
o
a Függetlenségi Párt
·
a fő különbség a kiegyezéshez való viszony volt
o
a Szabadelvű Párt a kiegyezés híveiből, Deák
Ferenc támogatóiból alakult, egy mérsékeltebb párt volt
o
a Függetlenségi Párt ellenezte a kiegyezést és
egyáltalán nem akart engedni az 1848-as áprilisi törvényekből, ahol a hadügy, a
külügy és a pénzügy is a magyar kormány felügyelete alatt volt
·
korszakunkban a választásokon kizárólag a
Szabadelvű Párt nyert, a Függetlenségi Párt a legnagyobb ellenzéki párt volt
§
magyar kormány működött
·
a végrehajtást Magyarországon egy magyar kormány
végezte
·
Ki volt a miniszterelnök?
o
mivel a kormány terveit a parlamentnek kell
megszavaznia, így a kormányfő a legnagyobb parlamenti pártból került ki
o
hiszen ha nem így lett volna, a parlament
leszavazta volna a kormány intézkedéseit és nem működött volna az ország
o
Melyik pártból került ki a miniszterelnök?
§
korszakunkban a Szabadelvű Pártból
§
az első, 1867-ben választott kormányfő Andrássy
Gyula volt
·
1849-ben a szabadságharcban vívott szerepéért
Andrássyt halálra ítélték
·
ő maga Párizsba emigrált, de távollétében
névtábláját felszögelték egy akasztófára, így jelképesen végrehajtva az
ítéletet
·
az 1850-es évek végén térhetett vissza
Magyarországra
·
1867-ben pedig ő helyezte a koronát Ferenc
József fejére, aki 18 évvel korábban halálra ítélte
§
a korszak leghíresebb miniszterelnöke Tisza
Kálmán volt
·
ő 15 évig töltötte be a miniszterelnöki pozíciót
§
Wekerle Sándor
·
a korszak első nem nemesi származású
miniszterelnöke volt
·
az ő miniszterelnöksége alatt vezették be az
állami anyakönyvezést és a polgári házasságot
o
addig csak az egyház adhatott össze egy párt, s
elválni sem lehetett
-
a rendszer kiépítése: a magyar kormány több fontos
intézkedést, reformot is hozott a kiegyezés után
o magyar-horvát
kiegyezés
§
Horvátország nagyfokú önállóságot kapott
o nemzetiségi
törvény
§
Melyek voltak a Magyar Királyság legnagyobb
lélekszámú nemzetiségei?
·
a románok, szerbek, szlovákok
·
őket is elérte a nacionalizmus: a saját nyelv
használatát, saját kultúrát akartak, és lassan megfogalmazódott a minél nagyobb
politikai önállóság igénye is
§
Mi volt az 1848-49-es szabadságharc alatt a
viszony a magyarok és a nemzetiségek között?
·
a magyarok nem tettek semmilyen engedményt a
nemzetiségeknek, ők úgy érezték, hogy semmivel nem lenne jobb nekik egy önálló
Magyarország alatt
·
az, hogy a magyarok a nemzetiségekkel nem
foglalkoztak, nagyban hozzájárult a szabadságharc kudarcához
§
a nemzetiségi törvényben, Európában szinte
egyedülálló módon rendezték a nemzetiségek helyzetét
·
a közigazgatásban és az oktatásban használhatták
saját nyelvüket
·
lehetővé vált nemzetiségi kulturális egyesületek
alakítása
§
a probléma
·
a nemzetiségek nem elégedtek meg ezekkel a
jogokkal, nagyobb politikai önállóságot követeltek
o
a magyar hatóságok néha nehezítették a meglévő
jogokkal való élést
o népoktatási
törvény: erről külön fejezetben tanulunk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése