2016. január 8., péntek

5. osztály_órai jegyzet_Homérosz eposzai és a poliszok születése

Homérosz eposzai

-          a mükénéi civilizáció korszakáról mesél nekünk a világirodalom két, talán leghíresebb ókori műve
-          két eposzról van szó, melyeket Homérosz, ókori görög szerző írt
o   a két mű eposz, vagyis egyfajta versbe szedett, hosszú, elbeszélő költemény
o   nem biztos, hogy Homérosz a szerző, ezek inkább szájhagyomány útján terjedő történetek voltak, amit mondjuk tábortűz körül énekelhették
o   pár évszázaddal a mükénéi kor bukása után írták le ezeket először, egységes történetbe fűzve

-          Iliász: a trójai háborúról szól
o   a háború azután tört ki, miután Párisz, Trója hercege elrabolta Helenét, Meneláosz spártai király feleségét
o   az Iliász a csata meghatározó momentumait mutatja be, melynek célja Trója városának (görögül Ilion) elfoglalása volt a görög csapatok által
o   a történetben csupán 51 napját élhetjük át a 10 éves ostromnak
o   a megoldás: a trójai faló, amit Odüsszeusz talál ki
o   a történelmi tények
§  a 13. században lehetett a hadjárat, egy a mükénéi kor zsákmányszerző hadjáratai közül
-          Odüsszeia: a trójai háború görög hősének kalandos bolyongása hazafelé
o   a küklopsz legyőzése, az alvilágba való leszállás, kalandjai Kirké és Kalüpszó nimfáknál, illetve Alkinoósz királynál és lányánál Nauszikaánál
o   a történelmi tények
§  a korabeli hajózási útvonalakat mutathatta be a mű

Heinrich Schliemann és Trója

-         Trójáról, a hozzá kapcsolódó legendákról és Homérosz két művéről a tankönyv részletesen ír
-         Heinrich Schliemann
o   német kereskedő, amatőr régész
o   36 éves korában felhagyott a kereskedéssel és minden vagyonát az ókor régészeti kutatására áldozta
o   Trója feltárása az ő nevéhez fűződik

§  kutatásai teljesen megváltoztatták az ókorról alkotott képünket 

A polisz kialakulása (8. századtól):

-          a keleti típusú palotaközpontok helyén új típusú társadalmi szervezet jön létre a 8. században – ez a polisz
-          a keleti típusú palotagazdaságok fő jellemzője:
o   minden föld az uralkodó tulajdonában van, az emberek az ő földjén dolgoznak
o   a rendszer tehát felülről szerveződik meg
-          a poliszok jellege
o   mivel megszűnt a régi szervezet a földművelők olyan földön gazdálkodtak, melyet sajátjuknak tekinthettek
o   ügyeik intézésére közösségeket hoztak létre
o   vagyis az új rendszer alulról szerveződik meg
o   hatása a gazdaságra
§  míg korábban nem volt személyes érdeke a lakóknak az állam sorsa, most úgy érezhették, hogy ténylegesen ők szervezik meg a saját életüket, saját tulajdonnal rendelkeztek, ha jól gazdálkodtak gazdagabbak lehettek
§  a polisz földművesei tehát érdekeltek voltak abban, hogy többet termeljenek: megjelent az árutermelés – az így létrejött felesleget eladhatták
§  a poliszok tehát egy új fejlődést alapoztak meg a görög világban

A poliszok fő jellemzői

-          számuk, nagyságuk
o   a poliszt városállamnak szoktuk fordítani, de ez nem a leghelyesebb, mert magát a névadó várost és mellette nagy földterületeket jelöl, pár ezer négyzetméteren
§  egy nagyobb polisz magyarországi megyényi volt
§  párezer km2
§  olyan 700-750 polisz létezett
-          politikai szempontból önállóak
o   saját törvényeik vannak
o   saját hadseregük van
o   saját pénzt verettek
-          a polisz részei
o   a város
§  a központban általában volt egy városias település, a polisz névadója, de a lakosság nagyobbik része ennek falain kívül, falvakban vagy tanyákon élt
§  a fellegvár
·         egy erőd, ami a védelmet szolgálta
§  az agora
·         a város legfontosabb helye
·         kezdetben a fegyverforgató férfiak gyűlése, a gyűlés helyéről kapta a nevét - piac
o   a város környezete
§  a földművelők élnek itt
§  ugyanolyan jogokkal rendelkeztek, mint a városban lakók

-          a polgárjog kérdése
o   az alapján osztjuk két részre a lakosságot, hogy rendelkeznek-e polgárjoggal
o   Kik rendelkeznek polgárjoggal?
§  a polisz alapítóinak leszármazottai
§  polgárok csak a nagykorú, állampolgársággal rendelkező férfiak voltak
·         a nők passzív polgárjoggal rendelkeztek: ők nem gyakorolhattak politikai jogokat, de fiaikra örökíthették
§  polgárjogba születni lehetett, de a közösség adományozhatott is, de ez ritka volt
·         ekkor az illető földet kapott és polgárjogot
§  a polgárok általában a poliszok lakóinak 5-20%-át jelentették

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése